Jobbik
Tag
A nemzetközi szervezetekről és a toleranciáról
A magyar pártoknak több típusa létezik. Vannak, amelyek jók itthon, de külföldön kevésbé. Vannak, amelyek nem annyira erősek itthon, de külföldön számolnak velük. S vannak, amelyek se itthon, se külföldön nem mérvadók. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Konzervatív hagyomány itthon és külföldön
A Hit Rádió Világnézet című műsorában Rajnai Gergely elmondta, hogy bár a konzervativizmus nemzetközileg jól beazonosítható irányzat, a hazai pártpolitikában nincs hagyománya, így a Jobbik névváltoztatása inkább külföld felé beszédes.
Kinn vagy benn?
A Jobbik névváltoztatása remekül jelzi, hogy a párt a külső beágyazottságra helyezi a hangsúlyt a belsővel szemben. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Kétszereplős verseny
Novák Zoltán az Index hírportálnak adott interjút az ellenzéki térfél mozgásaival kapcsolatban.
Az ellenzék-ellenzék verseny
Az ellenzéki pártpolitikában jól láthatóan különválaszthatók az ún. „szakpolitikai” pártok és a „víziókeresők”. Ez utóbbiak fogják eldönteni az ellenzéken belüli dominanciaviszonyokat, illetve azt, hogy lesz-e valamikor egy nagy ellenzéki párt. Csizmadia Ervin írása.
Ellenzéki visszalépések
Novák Zoltán a Klubrádió Esti gyors című műsorában a nemzeti konzultációról és az ellenzéki előválasztásról nyilatkozott.
A Jobbik válsága
Az InfoRádiónak adott nyilatkozatában Nagy Attila Tibor elmondta, a Jobbik válsága a 2018-as választások óta tart, a szerdai kilépések e válságfolyamat állomásai. Jakab Péter pártelnök a Fidesz poroszos vezetési stílusát másolja – de ügyetlenül.
A Méltányosság és a választások
A Méltányosság elemzői – Lakatos Júlia, Nagy Attila Tibor és Csizmadia Ervin – a választások éjszakáján, illetve másnap reggel különféle televíziókban, rádiókban szerepeltek. Kattintson a további részletekért!
Politikai brandépítők
A 2018-as kampány hivatalos kezdetére immáron megismerhettük a releváns pártok vezetőinek beszédeit, amelyekkel irányt szabtak szervezetük kampányának. Látunk-e versenyképes új brandeket a magyar politikában, amelyek az április 8-i választást jelentősen befolyásolják majd? Nagy Attila Tibor elemezése.
Mainstream- és rendszerellenes pártok
A médiában számtalan különböző megnevezés kavarog: nemzeti radikális, szélsőjobboldali, náci, nyilas, újnyilas, esetleg nemzeti bolsevista. A fenti terminusok közös vonása, hogy igazán egyikük sem alkalmas a Jobbik-jelenség tartalmának cizellált körülírására. Paár Ádám írása a Stop.hu-n.
A politika és a civil társadalom
Csizmadia Ervin a Stop.hu-nak adott interjújában kifejtette: az MSZP a mondanivaló hiányától szenved, az ország szempontjából nem szerencsés a Fidesz vitáktól való elzárkózása, a Jobbikot pedig igazából csak mostanában kezdik komolyan venni a nagypártok.
Friss levegő?!
A 2002-es választások után világossá vált, hogy valójában mindössze két pólusképző erővel rendelkező mamutpárt létezik: a Fidesz és az MSZP. A színpadon azonban két új szereplő is feltűnt, a Jobbik és az LMP, kérdés, hogy parlamentbe jutásuk esetén ők milyen irányban változtatnák meg a magyar politikát. A problémát három szinten kell megvizsgálnunk: a pártrendszer, a politikai kultúra és a szakpolitikák szintjén.
2006: a radikalizálódás kulcséve
A Politológus Hallgatók Országos Egyesületének budapesti rendezvényén Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője azt mondta: a Jobbik áttörése a közvélekedéssel ellentétben nem a tavalyi európai parlamenti választáson, hanem 2006 őszén történt meg. Tudosítás az eseményről a Hírszerzőn.
A Fidesz ellenfél-definiálása
Látszólag közelharcba kezdett a Jobbik és a Fidesz, ami még hangsúlyosabban kiemelte a Fidesz új eurokonzervatív arculatát. Lakatos Júlia a Stop.hu-n.
Minimális szélesség
A 2010-es év azonban eltér az eddig megszokott választási készülődésekhez képest. A rendszerváltás óta nem az a választás (elsődleges) tétje, hogy ki nyer, hanem sokkal inkább a második helyen végző párt kiléte izgatja az elemzőket, publicistákat.
Lépéskényszer
A színpad és a szereplők tehát készen állnak már, a forgatókönyvet viszont még nem ismerjük. Egy dolog azonban biztos: a végletekig legyöngült király lesz a darab főszereplője, nem a majdan helyébe lépő, életerős herceg. Helyzetértékelés a 2010-es parlamenti választások előtt.
Az ellenkultúrától a parlamentig
A rendszerkritikus parlamenten kívüli erők megerősödése nem ismeretlen Nyugat-Európában sem, elit-ellenesség, alternatív fogyasztói kultúra, a pártolók mindennapi életének erőteljes befolyásolása a kontinens számos országában ismert jelenség. A hazai fejlemények tehát beilleszthetők ebbe a trendbe, ugyanakkor legalább két szempontból teljesen egyediek. Elemzésünk a Jobbikról és nemzetközi trendekről.
Püspöki körlevél az újpogányságról – támadás a Jobbik ellen?
2002-es és 2006-os választási körleveiben a püspöki kar gyakorlatilag teljesen nyíltan biztosította támogatásáról a Fideszt, miközben az alsóbb szinteken a papság igen hatékonyan mozgósította a templomba járó szavazókat. Az utóbbi években azonban csökkent az egyház politikai aktivitása, így feltehetőleg sok jobboldali választóban felmerülhetett, hogy a katolikus vezetés elbizonytalanodott a Fidesz támogatását illetően.
Rejtőzködő ideológiák
Összefoglaló elemzésünk és leírásunk az uralkodó magyarországi politikai ideológiákról.
A sorok között
Zsolt Péter országos lapszemléje a június 7-i EP választások után, fókuszban a Jobbik sikere.
A percpolitika átka
A magyar pártszisztéma elérte teljesítőképessége határát, és számos vonatkozásban diszfunkcionálisan működik. Magyarországon percpolitizálás folyik, a pártok nem tudnak egy hétnél hosszabb távlatokban gondolkodni, és annyira beásták magukat a lövészárkokba, hogy már nem képesek onnan kimászni. Novák Zoltán a Hírextrán.
Radikalizmusok – parlamenten kívül
A Jobbik magabiztosságáról és szavazóiról, valamint a Munkáspárt esélyeiről, lehetőségeiről nyilatkozott Novák Zoltán a Hírextrának.