konfliktus
Tag
A gonosz és a vádló
Elképzelhető, hogy egy demokrácián belül élesebb konfliktusok legyenek, mint amikor a demokráciák ellenfelei a diktatúrák voltak? Mindenesetre meglepődhetünk, hogy a demokratizálódás harmadik hulláma után harminc évvel a szókészletünkben milyen kifejezések vannak. Csizmadia Ervin blogja.
Demokrácia és liberalizmus
A Klubrádió Realitás című műsorában Rajnai Gergely kihangsúlyozta, hogy az Európai Unió és a magyar kormány közötti konfliktus lényege, hogy míg az EU a liberális elveket és intézményeket kéri számon, addig a magyar fél a liberalizmust háttérbe szorítva a demokrácia elsőbbségét vallja.
A történelem vékony jege
Francis Fukuyama „egy mondatos” dolgozata (A történelem vége?) ma egyre több arcát mutatja. Az egyik „új” arc az 1989-es szovjet elit. Vajon mi köze a szovjet elitnek a mai oroszhoz? Csizmadia Ervin írása.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
A politika természete
Túlontúl gyakran ragadunk le a konfliktusok erkölcsi vonzatánál és nem látjuk meg a mögötte rejlő érdekkülönbséget. Nem csoda, ha a botrányoknak nincs következményük. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Haza és haladás sztereotípiáján túl
Az Országút című újságban vita zajlik Magyarország és Európa viszonyáról. A vitában Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy e viszony leírására hazai és haladás konfliktusa, mint értelmezési keret nem kielégítő.