közösségi média
Tag
Ki a független? Ki az elfogult?
A független sajtó olyan, mint a jó foci. Mindenki szeretné, de nemigen van ember, aki (Magyarországon) látott már (jó focit). Mindenesetre sok gyakorlással nem csak a foci lehet jobb, de a sajtóba is visszatérhet egy kicsivel több pártatlanság. Csizmadia Ervin blogja.
Van-e jó tekintély?
A tekintély kifejezést a liberális elmélet kerüli, de vannak kivételek. Csizmadia Ervin a premodern, a modern és a posztmodern kor tekintélyteremtési törekvéseit foglalja össze.
A politikai stílus mint fejlődést segítő és gátló eszköz
Zsolt Péter a Klikk TV-ben beszélt a felülről és alulról kommunikáló gúnyos stílus módozatairól, valamint ismertette és kritika tárgyává tette Pottyondy Edina Münchausen-szindróma elméletét.
A világ a digitális felvilágosodás előtt
Zsolt Péter a Kossuth Rádió Trend-idők műsorában beszélt az ellenőrzés nélküli közösségi média veszélyeiről.
A slow politics felé
Vajon lehet-e még újat mondani a politikában, és egyáltalán kell-e? A felgyorsuló hírciklusban számít-e még a tartalom, vagy fontosabb a tartalomgyártás maga? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Amikor a Skynet beavatkozik – Mesterséges intelligencia a politikai kampányokban
Az elmúlt években megjelent mesterséges intelligencia (AI) alapú megoldások által generált politikai és közéleti tartalmak szinte magától értetődően jelentek meg a közösségi média felületein. Nemzetközi körképünk a mesterséges intelligencia használatáról.
Politika és közösségi média
Zsolt Péter a Klubrádió Reggeli Személy podcastjában a nyilvánosság egyénre hatásának elméleteiről, a nyilvánosság demokratikus fejlesztési és szétverési módozatairól beszélt.
Varga Judit és a Wobegon-hatás
Zsolt Péter a Népszavának írt cikkében elemzi a bírósági meghallgatás utáni közösségimédia-visszhagok típusait és a volt igazságügyminiszter és a sajtó kapcsolatát.
Ki közvetít?
Régen a pártok közvetítettek a civil társadalom és az állam között. Ma ezt a feladatot a közösségi média veszi át. Csizmadia Ervin az ATV-ben.
A politikusi bicepsz és a szavazatok
Az, hogy az influenszerek hatással vannak a politikára nem újkeletű dolog, de hogy a politikusokból egyre többen lesznek influenszerek, az igen. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Meddig tart egy politikus magánélete?
Röviden: kevés a magánélete. Hosszabban: attól függ, mit mutat meg magáról a nagyvilágnak és mit enged meg másoknak, hogy megtudjanak róla. És mi a helyzet akkor, ha ennél is többről van szó? Hangácsi István blogbejegyzése.
Háború az éterben
Minden az arab-izraeli konfliktusról szól ma a hírekben. De miért fontos ez politikailag? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre keresi a választ.
Sonkapolitika
Mit tudhatunk meg a politikusok húsvéti tartalmaiból a közösségi médián? Többet, mint elsőre gondolnánk, erre mutat rá Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Tükör által homályosan
Rajnai Gergely blogbejegyzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az, hogy nem ismerjük, milyenek is azok, akikkel nem értünk egyet, eltorzítja a róluk kialakított képet.
Az online közösségépítés felértékelődése a politikában
A koronavírus-járvány következményeinek hatására azok körében is megnőtt az online térben töltött idő, akik korábban ódzkodtak ettől a világtól. Vermes Ádám blogbejegyzése.
Morális dilemmák a közösségi médiában
A konzervatív politikai oldal szeretné korlátozni a Facebook, a Twitter, és a Google tevékenységét, másfelől egyre határozottabban követeli, hogy a saját politikai céljainak megfelelő, akár téves üzeneteikhez ne fűzzenek figyelmeztetést és pláne ne töröljék azokat. Zsolt Péter elemzése a Méltányosság blogon.
Mindent a figyelemért
A koronavírus által okozott válsághelyzet egy olyan időpontban ért minket, amikor a virtuális kommunikáció újabb és újabb platformokon jelenik meg, és egyre nagyobb és nagyobb jelentőségre tesz szert az életünkben. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Médiatudatosság és demokrácia
Az amerikai nagykövetség és a Republikon Intézet közös konferenciáján Lakatos Júlia a közösségi média demokratikusságáról beszélt, továbbá arról, hogyan változott megítélése az idő során, és miképpen válhatna önszabályozóvá.
Avatar-politika
A Fidesz tehát – mondjuk így: amerikai mintára – megkísérli mind az aktuálpolitikát, mind pedig a szakpolitikát, pontosabban azok bizonyos szeletét az internetre helyezni. A Fidesz – s ebben is követi a tengeren túli mintát – nem magát a pártot tette az internetes fórumok központi figurájává, hanem Orbán Viktort. Elemzésünk az aktuális trendekről.
A Fidesz és a webkettő
A Méltányosság sok aspektusból értekezett már arról a kérdésről, hogy az új kormány sikereinek, vagy kudarcainak a kulcskérdése lehet, hogy a kormányzati politika képes lesz-e behatolni a társadalom szövetébe, hogy pozitív változásokat érjen el az egész közösség szempontjából. Az utóbbi hetekben ennek a kérdésnek a kommunikációs oldala került az érdeklődés középpontjába. Olyan ügyek uralják a közbeszédet, amelynek közös vonása a kormánypolitika és a társadalom közti kommunikáció kérdése.
E-vita
A beszédek iránti nagy érdeklődés immár megszokott jelenség, és bizonyítja, hogy mind az állampolgároknak, mind pedig az elemzői közösségnek igénye van a kampányidőszakban (is) a politikusok közvetlen megnyilvánulására, légyen az monológ vagy dialógus. Mindez igazolja a Méltányosság Politikaelemző Központnak a miniszterelnök-jelölti vita intézményesítéséért folytatott „harcát”.
Kettős médiafront – A harmadik médiaháború
Az alternatív nyilvánosság szerepének növekedését jelzi a Fidesz népszavazási győzelme is, aminek aránya sokakat meglepett. Az okokról nemzetközi trendek mentén vizsgálódtunk.