magyar történelem
Tag
Nemzedéki kérdés és politika
Csizmadia Ervin cikkében a reformkortól a mai időkig veszi számba azt, hogy hogyan lép egyik generáció a másik nyomába.
Kuruc és labanc
A kuruc-labanc ellentét talán egyidős a Mohács utáni korral. Nekünk meddig kell Mohács? Csizmadia Ervin írása.
Széchenyi a magyar politikában
A „legnagyobb magyar” halálának évfordulóján Csizmadia Ervin a gróf számító politikáját szembesíti az érzelmi politikával.
A hagyományok ereje
Paár Ádám folytatta a politikai szimbólumokról szóló beszélgetést a Klubrádió Galaxis útikalauz című műsorában.
A népi mozgalom és a hagyományok folytonossága
Paár Ádám a Klubrádió Mozgóképizmus című műsorában Bereményi Géza A tanítványok című filmje kapcsán beszélt a népi mozgalomról.
A magyar politika a rendszerváltás után
Fókuszunkban a rendszerváltás utáni a magyar politika négy fő kihívása, a politikai fejlődés, valamint a politikaelemzés régi és mai trendjei. Hangácsi István írása a Méltányosság blogján.
Pártfejlődési logika
A rendszerváltás utáni történelemben a pártfejlődés három dimenzióban vizsgálható: ideológia, szervezet, vezetők. Csizmadia Ervin interjúja.
A magyar liberalizmus története
Paár Ádám folytatta a magyar liberalizmus történetét a Klubrádió Mozgóképizmus műsorában.
A liberalizmus jelentése(i) Magyarországon
Paár Ádám a liberalizmus szó jelentésének elmúlt évszázadban bekövetkezett változásairól beszélt a Klubrádió Mozgóképizmus műsorában.
Európa kompjai
Vajon ma is érvényes-e Ady kompország-metaforája? És 19. századi politikus-e Orbán Viktor? Csizmadia Ervin az Egyenes beszédben.
A Nyugat és mi
Egy helyre összegyűjtöttük Csizmadia Ervin hét részes interjú-sorozatát amely a Hit Rádióban jelent meg. A magyar–nyugati viszony teljes története és napjaink konfliktusai.
Az ellenállás magyar útja
A magyar politikában – a kormány- és a rendszerellenzékiség mellett – mindig volt ellenállás. De mi is ez valójában? hogy fér össze ellenállás és demokrácia? Csizmadia Ervin interjúja.
Innováció-e a kétpártrendszer?
A DK vezetésével, az ellenzéki sokpártrendszer mellett formálódni látszik egy kétpártrendszer is. Vajon mekkora esélye van egy kétpárti struktúrának Magyarországon? Csizmadia Ervin a Spirit rádióban.
Parlament, utca, alternatíva
A mai magyar ellenzék azért talál nehezen alternatívát, mert a parlamentáris ellenzékiség hagyományai nagyon gyengék itthon. Marad az utca? Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Traumák nyomában
Minden nemzet küzd történelmi traumáival, de vajon mit tehetünk, hogy ne termeljük őket újra a napi szintű politikai csatározás által? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Pillanatkép a tragédia előtt – Hervey-ék
Paár Ádám a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából elemez egy családtörténetet a Méltányosság blogján.
Kultúrharc a filmvásznon?
Bár az Aranybulla sorozat megjelenése az év végi szimbolikus elcsendesedéshez volt igazítva, a visszhangja mégis hangossá tette az újév elejét. Lakatos Júlia blogbejegyzésében a kultúrharc körüli diskurzus szempontjából vizsgálta a produkciót.
Történelem? Természetesen!
Lehet-e megírni a történelmi igazságot?
Paár Ádám arról ír blogbejegyzésében, hogy a történelemről való gondolkozás mindig megosztotta a magyar értelmiségi táborokat.
A kiskondás meséje és a tanult tehetetlenség
Paár Ádám blogbejegyzésében elemzi, milyen üzenetet nyújthat a ma ötvenkét éve elhunyt Veres Péter író, parasztpárti politikus a mának.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
A rendszer és ellenzéke
Miért ritkák manapság a szakpolitikai viták? Erre a kérdésre keres válaszokat a magyar történelem segítségével Rajnai Gergely blogbejegyzése.
1956, a külföld és az informális politika
Paár Ádám blogbejegyzésében az 1956-os forradalom kapcsán írt az informális politika jelentőségéről.
A Thatcher-korszak kamasz szemmel
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában II.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Napjainkra és a politika területére áttérve a királypárti mozgalmakról írunk, amelyek direkten használják a monarchia szimbólumait.
„Jó szocialista és jó polgár”
Paár Ádám a Horthy-kori szociáldemokrácia egyik nagy öregjére, Malasits Gézára emlékezett az Újkor.hu-n.
Jobboldal és konzervativizmus
Persze megijedni sem tanácsos a domináns szereptől és a több cikluson keresztül történő kormányzástól – Nyugat-Európában sem ritkák az ilyesmik. Ám ha egy országban egyébként is gyengék a plurális demokrácia intézményei (és főleg) magatartási hagyományai), akkor a kormányzóknak megkülönböztetett empátiával kell figyelniük a kisebbségben maradók igényeit és kritikáit, nehogy ez utóbbiak diktatúrának érzékeljék azt, amihez a domináns kormányzásnak valójában nincs köze. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
Gyermekkel szavazni?
Gondolja bárki is, a választójog olyan értékes a mai ember számára, hogy pusztán ezért hajlandó lesz a minél több gyermek vállalására? Paár Ádám írása a Népszaván.
Állandóság és elmozdulás
Húsz évvel ezelőtt a nyugati politikatudomány általános irányzata a tranzitológia volt, vagyis hogy a volt szocialista országok is fokozatosan átnőnek demokráciákká. Mára ez teljesen háttérbe szorult. „Most azt mondják, hogy a történelmi modellek és reflexek kerülnek előtérbe Közép-Európában. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Figyelőnek.
A magyar társadalom szövete
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.