Magyarország
Tag
Ellenzéki összefogás
Orbán-elleneség, mint kötőerő
A Hír Tv Plusz-mínusz műsorában Nagy Attila Tibor kifejtette, jelenleg nem hisz az ellenzék kétharmados győzelmében, viszont az Orbán-ellenesség segíti összehozni a különböző pártállású ellenzéki szavazókat.
Az uniós csúcs után
A Kádár-kori demokratikus ellenzék útja
25 éve jelent meg Csizmadia Ervin trilógiája. Az évforduló kapcsán a szerző hosszú beszélgetést folytatott a témáról Pogátsa Zoltánnal. Vajon melyek a demokratikus ellenzék történetének mai tanulságai?
Látja-e magát a magyar társadalom?
Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.
A polgárosodásról és a népnevelésről
Vajon milyen hasonlóságok vannak 1862 Magyarországa és a mai Magyarország között? Szerezzük be és lapozzuk fel a néhai költő, Vajda János 25 évesen írott könyvét. Forrófejű? Döntsük el. Csizmadia Ervin elemzése a Méltányosság blogon.
Karantén és információ
A vírus elleni védekezés nagy változásokat hozott az életünkbe. Jelentősen lecsökkent a kapcsolatunk a külvilággal, kevés emberrel találkozunk személyesen, kevesebb információt kapunk azoktól, akik nem a családtagjaink, vagy a szűk baráti körünk tagjai. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Kereszténység és/vagy konzervativizmus
A mai jobboldal által követett politikában számos korabeli szerző intencióit ismerhetjük fel. E szerzők közül egy Joó Tibor, aki nyolcvan évvel ezelőtt írt egy nagy hatású könyvet a nyugati és a hazai nacionalizmus különbségéről. De Joó a vallás sajátos itthoni szerepéről is beszél. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
Business as usual?
Sose hagyj egy jó válságot kárba veszni. Akár ez is lehetett volna Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatójának mottója. Az önkormányzati választás legfőbb hatása, hogy rákényszeítette a miniszterelnököt, arra, hogy gesztusokat gyakoroljon, egyben kijelölje azt a cselekvési tervet, amellyel elkerülheti a párton belüli konfliktusokat. Lakatos Júlia a Klubrádió vendége volt.
Mikor öregszik el egy kormány?
Nemzetközi vizsgálatok szerint egy kormány a 3. ciklusának végén kezd el küzdeni az „elöregedéssel”. Vajon Magyarországon, az Orbán-kormányra érvényes-e mindez? És hogyan áll az ellenzék a kormányzás 10 évében? Csizmadia Ervin évértékelője az ATV Egyenes Beszédben.
A piacképes víziókról
A nyugati gondolkodás új dimenziói
Csizmadia Ervin meghívást kapott a HVG Fülke című rovatába évet értékelni. A meghívott sok egyéb mellett azt emelte ki, hogy 2019 második felében a nyugat-európai agytrösztök észrevehető módon felülvizsgálták a Kelet-Közép-Európával kapcsolatos korábbi álláspontjukat.
Létezik-e magatartási reform?
Báró Eötvös József 1846-ban, a forradalom előestéjén Magyarország helyzetéről elmélkedik. Talán nem is gondolta volna, hogy hatalmas tanulmánya 2019-ben is tartogat meglepetéseket, például az intézményes és a magatartási reform összefüggésében. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Restauráció vagy alkalmazkodás
Önkormányzati választások 2019
Október 13: az önkormányzati választás napja. A Méltányosság szereplései a választás kapcsán. Kattintson a részletekért.
A 80-as évek és a rendszerváltás
Csizmadia Ervin a Klubrádió Szabadság, elvtársak című sorozatának vendége volt. Téma: a 80-as évek Magyarországa és a rendszerváltás.
Mit tanulhatunk a 19. századi populistáktól?
Az amerikai Populista Párt és a magyar újkonzervatív agrárius mozgalom egyaránt támogatta a „falusi demokráciát”. A szövetkezetekben a demokráciához szükséges politikai nevelés iskoláját látták. Paár Ádám az amerikai agrárpopulizmus és a magyar újkonzervativizmus hasonlóságát elemezte a Közös Dolgaink-ban.
Honatyák hangversenye
A cselekvés exportja
Tombol a nyár, ami a politikában uborkaszezont jelent. Magyarországon azonban nem szabadságolhatják magukat a politikusok, mert a közelgő önkormányzati választásokra is fel kell készülniük. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Antidemokratikus liberalizmus?
Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorában európai tendenciák magyarországi lecsapódásáról beszélt.
Nép-telenség után
Csizmadia Ervin a Tv2 1/1 című műsorának vendégeként a mai ellenzékiséget tágabb időkeretbe helyezve elemezte.
Ukrán–magyar konfliktus
Az ukrán-magyar konfliktus mindkét országban már az első pillanattól kezdve átpolitizálódott, ami jelentősen megnehezíti a tisztánlátást a kérdésben. Itt az ideje, hogy egyet hátralépve vessünk egy pillantást a konfliktus természetére, és részletesen megvizsgáljuk a konfliktusban érdekelt felek motivációit.
Magyarország védelmezői
Bár nagyon különböző problémákat jelentett Magyarország számára a török, a Habsburg- vagy szovjet-korszak, de ezek egy közös elemet mutatnak: Magyarországot távol tartották a nemzetközi beágyazódástól. E hagyomány hátrányait most érezzük, amióta az ország az EU tagjává vált. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
A Sargentini-jelentés és ami mögötte van
A Sargentini-jelentés nemcsak arról szólt, hogy vereséget szenvedett-e Orbán az európai szintéren. A magyar kormányfő, és ezzel Magyarország is felértékelődött az európai politikában, így immáron a külföldi erők számára sem közömbös, hogy megbukik-e Orbán Viktor, illetve miként alakul a magyar belpolitika. Nagy Attila Tibor elemzése.
Milyen a mai Magyarország?
Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt. Téma: „Miért olyan Magyarország, amilyen?”
A magyar politikai fejlődés logikája
„A magyar történelem zsákutcás, és mindig hanyatlik – természetesen most is, vagy most csak igazán.” Nagyon sokan gondolják ezt így. De tényleg permanens hanyatlásban vagyunk?
A konstruktív kormányprogram
Magyarországon mindezekért nem csak az a kérdés, hogy szükséges-e a kormányprogram hivatalos elfogadása a konstruktív bizalmi szavazáson megválasztott miniszterelnök mandátumának keletkeztetéséhez, hanem az is kérdés, hogy mi értelme van egy – a magyar közjog által megkövetelt – „kormányprogramnak” egyáltalán.
Szakpolitika és vízió
Csizmadia Ervin elemzésében kísérletet tesz a mai politikai patthelyzet magyarázatára a szakpolitika és a víziópolitika közötti versengés révén.
A befagyott pártrendszer
Csizmadia Ervin tanulmányának a középpontjában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogy miért ilyen a hazai pártstruktúra. Vajon a jelenlegi determináló feltételek között van-e esélye új párt vagy pártok létrejöttének avagy ezt a közélet speciális kettéosztottsága egyfelől, illetve a pártok osztottságán túlmutató kartell-jellege kizárja?