Orbán Viktor
Tag
A békítés missziója
Paár Ádám a Szeged TV-ben beszélt Orbán Viktor sajtótájékoztatójáról. Kifejtette, hogy nem ritkaság a nemzetközi politikában, hogy az állam- és kormányfők nemzetközi konfliktusok megoldásával próbálják stabilizálni a belső és külső helyzetüket.
Háború és béke
Novák Zoltán a Magyar Hang hírportálnak adott interjúban a béke-narratíva kampányértékét értékelte.
Tolerancia és választás
Az orbáni politika legfeszítőbb ellentmondása, hogy miközben számonkéri az Unión az értékpluralizmust, itthon legcsekélyebb mértékben sem kívánja érvényesíteni. Novák Zoltán elemzése a HVG.hu portálon.
Mi a Fidesz, ha nem vallás?
Ki mit nem ért?
Gyurcsány Ferenc bejegyzése szerint a jobboldal nem érti a jogállamot. Lehet ebben valami. De elképzelhető, hogy az ellenzék sem ért néhány dolgot. Van-e remény arra, hogy a felek jobban értsék egymást? S kell-e az értés a politikában? Csizmadia Ervin rövid írása.
A politikai önkép előállítása
A közéletben egy-egy pártot ellenfelei címkézési alapján ítélünk meg. Pedig egy párt saját maga is sokat tesz azért, hogy legyen egy önképe. Vajon milyen a Fidesz önképe Orbán Viktor beszédeiben? Csizmadia Ervin elemzése.
A kormányok szavatossága?
Miért buknak meg kormányok Ausztriában akár két hónap után, és ehhez képest miért képes a Fidesz már több mint tíz éve kormányozni? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése és a Méltányosság legújabb kötete is.
Miért fogadják el Macrontól, amit Orbántól nem?
Korábbi kutatásainkban már rámutattunk, több a közös Emmanuel Macron és Orbán Viktor között, mint gondolnánk. Most Macron nagyszabású fejlesztési terve alapján azt vizsgáljuk, miért fogadják el a nemzetkarakterológiai megközelítést esetében, és a magyar miniszterelnöknél miért nem?
Nemzetfogalom – itt és ott
A Fidesz az 1990-es évek közepe óta nemzetinek tekinti magát, s mindig is ösztökélte ellenzékét, hogy az is váljon nemzetivé. Most megtörtént. Csizmadia ervin elemzése.
Egység és kormányzóképesség
Miért nyer az egyik, s miért nem a másik? Az előválasztást követően különösen sokan tehetik fel a kérdést maguknak. Mégis, mi alapján döntöttek a szavazók? Személyiség? Kormányzóképesség, netán pártszimpátia? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A kettéválás okai
Túl könnyű megígérni, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek egyesítik az országot. Azért sem könnyű a kettéosztottságot felszámolni, mert az okok mélyen fekszenek. A kampányban biztosan nem tárulnak fel ezek a mélységek. Csizmadia Ervin interjúja.
Előválasztás és tanulás
Rajnai Gergely az osztrák Kurier napilapnak nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy mind a politikusok, mind a szavazók számára egy tanulási folyamat lesz az ellenzéki előválasztás.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
Van-e Tusványos, ha nincs?
Másodjára marad el Orbán Viktor éves tusnádfürdői beszéde. Vajon az Európai Unió megújítására irányuló, nemrégiben bemutatott hét tézise pótolhatta volna? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Modern Tiborc vagy fiatal Medgyessy
Novák Zoltán a Jakab-Karácsony párharc karakterisztikájáról nyilatkozott a HVG hírportálnak.
Vége az integrációnak?
A Klubrádió reggeli műsorának vendégeként Lakatos Júlia Orbán Viktor hét európai tézisét elemezte.
Ellenzéki visszalépések
Novák Zoltán a Klubrádió Esti gyors című műsorában a nemzeti konzultációról és az ellenzéki előválasztásról nyilatkozott.
2006 vagy 2005?
Két évszám. Az egyikről szinte mindent tudunk (hiszen ebben az évben hangzott el az őszödi beszéd); a másik évről szinte semmit (holott ekkor is történt legalább egy nagyon fontos esemény). Csizmadia Ervin írása a hvg.hu-n.
A kifáradás, az elviselhetőség, és a politikai ciklus
Hogy lehet, hogy még mindig kampánytéma az őszödi beszéd? Miért számít ez a 2022-es választások szempontjából? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
A Néppárt, a Fidesz és a hazai politika
A Néppárt és a Fidesz viszonya nem volt rendezhető, ezért mindkét fél számára jó végkifejlet történt. A belpolitikában az ellenzéknek van esélye, de agytrösztjeinek az eddigieknél meggyőzőbb teljesítményt kell mutatnia. Csizmadia Ervin beszélt Bolgár György műsorában.
Szakítás lett a vége
A Fidesz és az Európai Néppárt viszonya immár évek óta terhelt volt, azonban a tavalyi év botrányai után megszűnt minden informális háttérkapcsolat a két fél között, így a szakítás mára elkerülhetetlenné vált. Vermes Ádám az Azonnali.hu-n.
Európa szokatlan párosa
Van aki Emmanuel Macront és Orbán Viktort tekinti Európa jövőbeli sztárpárjának. Gondolkodási mechanizmusuk azonban nem abban hasonló, amit legtöbben gondolnának. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Tükör által homályosan
Rajnai Gergely blogbejegyzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az, hogy nem ismerjük, milyenek is azok, akikkel nem értünk egyet, eltorzítja a róluk kialakított képet.
A politika természete
Túlontúl gyakran ragadunk le a konfliktusok erkölcsi vonzatánál és nem látjuk meg a mögötte rejlő érdekkülönbséget. Nem csoda, ha a botrányoknak nincs következményük. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Jogállami harc
A Hír Tv Plusz-mínusz c. műsorában Nagy Attila Tibor hangoztatta: nem véletlenül ragaszkodik a magyar kormány a 7. cikk szerinti eljáráshoz, mert az érintett országot leszámítva egyhangúság van, és a lengyel támogatás miatt nem kell tartania az eljárás sikerétől.
Soros és Orbán
A Hír Tv Plusz-mínusz műsorában Nagy Attila Tibor kijelentette, más-más nézőpontból kiindulva, más megfogalmazásban ugyan, de Orbán Viktor és Soros György is uniós kormányközi megállapodást szorgalmazott a déli országok megsegítésére.
Jogállamisági mechanizmus
A szlovákiai Denník lapnak Nagy Attila Tibor az október 7-én, az Európai parlament által elfogadott jogállamisági mechanizmusról azt mondta, hogy az nincsen részletesen kidolgozva.
A nagyok, a kicsik, a boszorkány és a jósnő
Trianont nem sikerült feldolgoznunk (bármit is jelentsen ez). Ehhez kevés volt ez a száz év. De legyünk méltányosak önmagunkkal: valójában nem volt erre száz évünk, de még csak hetven sem, leginkább csak harminc.