populizmus
TagPopulisták és konzervatívok
Napjaink legtöbbet citált politológiai fogalma a populizmus. A kifejezés a 19. század végén jelent meg, és egy észak-amerikai baloldali demokrata mozgalmat jelölt. Hogyan vált mégis pejoratív fogalommá a napi zsurnalisztikában? Paár Ádám elemzése a Kellék c. folyóirat tematikus 61. számában.
Mit tanulhatunk a 19. századi populistáktól?
Az amerikai Populista Párt és a magyar újkonzervatív agrárius mozgalom egyaránt támogatta a „falusi demokráciát”. A szövetkezetekben a demokráciához szükséges politikai nevelés iskoláját látták. Paár Ádám az amerikai agrárpopulizmus és a magyar újkonzervativizmus hasonlóságát elemezte a Közös Dolgaink-ban.
Populista demokrácia, vagy populáris ellenzékiség?
Magyarország ma demokrácia, de nem liberális demokrácia. Az Orbán-kormány hatalomgyakorlása leginkább populista demokráciaként értelmezhető, ami azt jelenti, hogy a demokratikus elemeket igyekszik előtérbe helyezni…
Populista vagy antiglobalista?
Paár Ádám a populizmust és a globalizációkritikát elemezte a Népszavában.
Hányféle populizmus van?
Vajon csakis a jól ismert politikai populizmusról érdemes beszélnünk, vagy a fogalmat ki kell terjesztenünk például a gazdaság, a piac irányába is? Nagyon úgy néz ki, hogy ez utóbbira is figyelnünk kell, mert a piaci populizmus konkrétan hozzájárul a liberalizmus mai nehézségeihez is. Hogy hogyan? Csizmadia Ervin elemzése.
Egy nép-szerű párt
Paár Ádám a populizmus helyett a popularizációt ajánlja korunk fő politikai folyamatának leírására.
Populizmus kérdőiv
Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.