történelem

Tag

A kíváncsiság politológiája

A kíváncsiság politológiája

A magyar politika – bár sokszor nagyon statikusnak és kiszámíthatónak tűnik – rendkívül érdekes. Vajon milyen képet mutat a jelenlegi hazai politika, ha a jelen mellett a történelmet is számításba vesszük? Csizmadia Ervin nagyinterjúja a 168.hu-n.

Tovább
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia

Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia

A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.

Tovább
Újraírni a történelmet?

Újraírni a történelmet?

Se szeri, se száma az olyan, többségében nyugati filmeknek, könyveknek, amelyek valamilyen fikciós, alternatív történelmet írnak le. Vajon Magyarországon lehetséges volna ilyen? Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Tovább
A válságkezelés kultúrája

A válságkezelés kultúrája

Az Orbán-rendszer egyik meghatározó jellemzője a permanens válságkezelés. De mi van, ha egy világválság borítja a papírformát? Létezhet “jó” válságkezelés egy “rossz” válságban? Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Tovább
A függetlenség ára

A függetlenség ára

Rajnai Gergely blogbejegyzése az ukrán-orosz konfliktus és a John Adams című sorozat közötti meglepő párhuzamokkal mutat rá a történelemben ismétlődő mintákra.

Tovább
Száz évvel ezelőtti Hollandia

Száz évvel ezelőtti Hollandia

A mai Hollandia kevéssé hasonlítható a mai Magyarországhoz, de a 20. század első felének Hollandiája mintha mutatna hasonló vonásokat. A két ország összevetése megér egy gondolatkísérletet. Csizmadia Ervin Írása az Azonnali.hu-n.

Tovább
Történelem? Természetesen!

Történelem? Természetesen!

Míg a Fidesz a múlthoz való visszanyúlást természetesnek véli, politikai ellenfelei úgy gondolják, hogy a múltat meg kell haladni. De vajon miért alakult így, és lehetséges-e feloldani ezt az ellentétet?
Tovább
Pártok és beágyazottság régen és ma

Pártok és beágyazottság régen és ma

A magyar pártpolitikát ritkán vetjük össze a régebbi magyar pártpolitikával. Ha megtesszük, érdekes kép tárul elénk: hasonlóképpen a mához, kevés pártnak voltak mély társadalmi gyökereik. Csizmadia Ervin elemzése a Hvg-n.

Tovább
Szürke senkik?

Szürke senkik?

El tudjuk képzelni a magyar moziban, hogy az egyszerű munkás, diák, tanár megment egy várost? Vagy az országot? Abszurdnak tűnik. Hiszen nálunk a király, a hadvezér, egyszóval a nagy ember a hős. Paár Ádám elemzése.

Tovább
Az orosz-magyar reláció

Az orosz-magyar reláció

Két ismeretlen orosz személy szokatlan online-beszélgetését szemlézi az egyik magyar napilap. Ebben nem éppen baráti színekkel ecsetelik a magyar múltat és jelent. Vajon van-e üzenete ennek a párbeszédnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
A liberális hagyomány ereje

A liberális hagyomány ereje

A liberalizmust gyakran tekintik egyénközpontú eszmének. Ez többet fed el, mint amennyit elmond a liberalizmus történetéről. 1810-1848 között a liberalizmus éppen hogy közösség-központú volt, így a nemzeti érzéssel is összekapcsolódott. Paár Ádám a liberalizmusról írt a Népszavában.

Tovább
Térkép az uralkodó párt rendszeréhez

Térkép az uralkodó párt rendszeréhez

Mitől marad sikeres a Fidesz? Meddig marad velünk Orbán? Mit csinál másképp a kormány és az ellenzék? Ezekre és más, hasonlóan égető kérdésekre kínál válaszokat Rajnai Gergely elemzése.

Tovább
Mindjárt vége?

Mindjárt vége?

A hosszú ideig regnáló kormányok diktatúrához vezetnek. A NER-hez hasonló rendszerek pedig viszonylag hamar elbuknak. Két tévhit, amiket Rajnai Gergely blogbejegyzésében cáfol.

Tovább