történelem
Tag
I. világháború a filmvásznon
Paár Ádám kifejtette a Klubrádió Hangosfilm című műsorában, hogy az I. világháború előestéjén az európai népek végletesen alábecsülték egymás erejét, mert nem ismerték egymást.
Négy politikai rendszer Magyarországon
Sokan írtak már arról, hogy feltűnő hasonlóságok vannak az 1867 utáni hazai politikai rendszerek között. Melyek ezek, s milyen különbségek vannak a felszíni hasonlóságok mögött? Csizmadia Ervin áttekintése a dualizmusról, a Horthy-rendszerről, a Kádár-rendszerről és az 1990 utáni rendszerről – különös tekintettel 2010 utánra.
Kormányzásmódok: a hosszúság kérdése
Vajon milyen hasonlóságok és különbségek vannak a régi magyar kormányok és a mostaniak között – a kormányzás hosszúságát illetően? S vajon mit mondanak brit szerzők kormányaik hosszúságáról? A tanulságokról Csizmadia Ervin írt a HVG online-on.
Érzelmi tudás
Most, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa számos nagyvárosában elég érdekes utcai harcok zajlanak, talán nem árt eszünkbe idézni a politikai filozófus és történész, Michael Oakeshott: A történészi tevékenység című írását. Ebben a szerző ezt mondja: „A «múlt» a jelen világ meghatározott módon történő értelmezésének következménye”. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Kultúrharc a filmpolitikában a Bethlen rendszer idején
Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. Ez a tanulmány a kultúrharcot egy viszonylag szűk periódusban, a mindössze egy évtizedes Bethlen-rendszerben vizsgálja, s kizárólag a filmpolitika területén. Paár Ádám elemzése.
A kosztümös / történelmi film és a kohézió
Most, hogy az első kosztümös telenovella, az RTL Klubon futó Bátrak földje véget ért, elgondolkodhatunk a kosztümös sorozat és a társadalmi kohézió kapcsolatáról. Úgy gondoljuk, nem szükséges a történelmi tudást és az állampolgári közösség kohézióját kizárólag nagyjátékfilmektől várni. A külföldi tapasztalatok szerint erre a telenovellák is alkalmasak lehetnek.
A történelem két értelmezése
A liberális és a neokonzervatív történelemfelfogás eléggé hasonló volt a rendszerváltás idején, és ma is az. Nem liberalizmus és konzervativizmus vitájáról van tehát szó elsősorban, hanem másról. De mi ez a más? Csizmadia Ervin írása.
Öregség-filmek II.
Ahogyan korábbi blogbejegyzésemben szó volt róla, a vírusjárvány miatt foganatosított egészségbiztonsági óvintézkedések látványosan rámutattak a generációs konfliktusra, amelynek kialakulását egyebek között annak idején Hankiss Elemér szociológus prognosztizálta – más „biopolitikai” törésvonalakkal együtt. Paár Ádám új blogbejegyzése.
Jókai a filmvásznon
A történelmi film fontossága
Az első Trump – akinek menete elakadt
William Randolph Hearst korának egyik leghatalmasabb amerikai sajtómágnása volt. Lapjai gátlástalanul éltek a botránykeltés és a fake news eszközével. Hearst politikusi ambíciói a Fehér Házig íveltek, de soha nem tudott bejutni a politikai elitbe. Paár Ádám William Randolph Hearst karrierjét elemezte az Újkor-on.
Rendszerváltás 30
LMBTQ filmek
Létezik-e magatartási reform?
Báró Eötvös József 1846-ban, a forradalom előestéjén Magyarország helyzetéről elmélkedik. Talán nem is gondolta volna, hogy hatalmas tanulmánya 2019-ben is tartogat meglepetéseket, például az intézményes és a magatartási reform összefüggésében. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Az első női irodalmi Nobel-díjas
A Brexit kulturális és történelmi gyökerei
A cowboy-mítosz és az amerikai politikai kultúra
Függetlenség, a határtalanság érzése, individualizmus. Paár Ádám a cowboy-mítoszt elemezte a Mandineren.
A magyar kapitalisták két nemzedéke
Egy liberális székely hazafi
Liberalizmus, székelység, demokrácia, szabadkőművesség. A 160 éve született Benedek Elek írói és közéleti pályafutása ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál. Elsőként vetette fel a gyermekirodalom állami támogatásának ügyét, figyelmen kívül hagyva a közjogi kérdést. A Paár Ádám Benedek Elek életét elemezte a Mandineren.
Az irodalom Herczege
A Napóleon-jelenség tanulságai
A dicsőség politikája
Az angol Dicsőséges forradalom Európa egyik meghatározó eseménye volt a maga korában, s hatása az óta is tart. De vajon milyen mérleget vonhatunk, ha az angol múltat összevetjük a korabeli magyar múlttal? Vajon mi történt Magyarországon 1688-ban, és van-e értelme különbséget tenni a két 1688 között? Csizmadia Ervin a Mandineren.
Mire tanít a történeti politológia?
A Méltányosság empirikus vizsgálatában számos nyugat-európai és hazai folyóiratot tekintett át. A fő vizsgálati szempont az volt, hogy e folyóiratokban a történelem és a pártok szerepe hogyan reprezentálódik.
A politikai tanulóképesség
A politika professzionális tevékenység, de egyúttal művészet is. Nem az emberrel együtt alakul ki születésétől fogva, hanem meg kell tanulni. Magyarországon ez a tanulási folyamat elmaradt. Holott politikai tanulás nélkül nincs működő demokrácia. De vannak-e ennek terei ma? Paár Ádám írása.
Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus
A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.
Európa és/vagy Nyugat
A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Liberalizmus és néppártiság
A magyar liberalizmus jelenlegi gyengesége nem érthető meg kizárólag az elmúlt két évtized társadalom-, gazdaság- és politikatörténete alapján, hanem legalábbis 1918-19-ig, de még inkább 1867-ig kell visszavezetni az okok láncolatát. Paár Ádám írása a magyar liberalizmusról a Népszavában.
Megújítatlan hagyományok
„Nálunk az a probléma, hogy minden hagyományt továbbviszünk, de semelyiket nem tudjuk megújítani, ezért az ezek körüli konfliktusok nem visznek előre, rosszak, és nem látom a készséget arra, hogy erre az érintettek rájöjjenek.” – Interjú Csizmadia Ervinnel.
A konszolidáció-diskurzus
A demokratikus konszolidáció Magyarországon és Nyugat-Európában teljesen másképp zajlott, amely alapvetően az eltérő politikai és történelmi hagyományokon alapul. Írásunkban a miértekre keressük a válaszokat.