történelem
Tag
Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus
A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.
Európa és/vagy Nyugat
A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
A rossz kompromisszumok hagyománya
Az amerikaiak, angolok, franciák, hollandok, németek, olaszok folyamatosan reflektálnak a saját történelmükre, állandóan újraértékelik a múltjukat. Magyarországon merev kánonok vannak, és ritka, hogy a történelmet a napi politikai folyamatok elemzéséhez hívják segítségül. Elemzésünkben ahhoz a nyugati hagyományhoz kívánunk kapcsolódni, amelyik a történelem újraértelmezését eszköznek tekinti a politikai, társadalmi folyamatok megértéséhez.
Liberalizmus és néppártiság
A magyar liberalizmus jelenlegi gyengesége nem érthető meg kizárólag az elmúlt két évtized társadalom-, gazdaság- és politikatörténete alapján, hanem legalábbis 1918-19-ig, de még inkább 1867-ig kell visszavezetni az okok láncolatát. Paár Ádám írása a magyar liberalizmusról a Népszavában.
Megújítatlan hagyományok
„Nálunk az a probléma, hogy minden hagyományt továbbviszünk, de semelyiket nem tudjuk megújítani, ezért az ezek körüli konfliktusok nem visznek előre, rosszak, és nem látom a készséget arra, hogy erre az érintettek rájöjjenek.” – Interjú Csizmadia Ervinnel.
A konszolidáció-diskurzus
A demokratikus konszolidáció Magyarországon és Nyugat-Európában teljesen másképp zajlott, amely alapvetően az eltérő politikai és történelmi hagyományokon alapul. Írásunkban a miértekre keressük a válaszokat.