Elemzések
A magyar öngyűlölet
Bizonyos népek mellé az öngyűlölet jelzőt kapcsolni lehetséges, mások mellé nem. Zsolt Péter elemzése egy fehér foltot kíván lefedni, a magyarok öngyűlöletével foglalkozik. A tanulmányban számos megfigyelést felsorol, mely alátámasztja azt, hogy van ilyen, s ezzel a dologgal érdemes foglalkozni, és számos magyarázatot is olvashatunk az okokról. A kiút az értelmiség negatív önképének leküzdésében volna.
Angol puha erő
Nagy-Britannia kiválása komoly változásokat jelent az Európai Unióban. Az amerikai és angol szakértők egy jelentős része azonban korántsem fogja föl olyan tragikusként Nagy-Britanniára nézve a Brexitet, mint ahogyan az Európai Unió vezetői. Működik olyan agytröszt is, amely esélyt lát a Brexitben London számára: az angloszférához való visszatérést. Paár Ádám írása.
Európai intellektusok – Ivan Krastev
Az Európát széles körben foglalkoztató vitákban gyakran színre lépnek olyan értelmiségiek, akik komoly véleményformáló erővel rendelkeznek és képesek befolyásolni akár a nemzetközi politikát is. Megkérdőjelezhetetlen szerepük ellenére, a magyar közönség alig ismeri ezeket a közszereplőket és gondolataikat. A Méltányosság új sorozata korunk nívós európai gondolkodóit mutatja be aktuális témákon keresztül.
Politikai brandépítők
A 2018-as kampány hivatalos kezdetére immáron megismerhettük a releváns pártok vezetőinek beszédeit, amelyekkel irányt szabtak szervezetük kampányának. Látunk-e versenyképes új brandeket a magyar politikában, amelyek az április 8-i választást jelentősen befolyásolják majd? Nagy Attila Tibor elemezése.
Az európai kohézió
Kísérletet tettünk tehát arra, hogy új értelmezési keretbe helyezzük a kormány és az Unió közötti konfrontációt. Mindamellett arra is érdemes kitérnünk, hogy az Unió szemléletváltása milyen irányba mutat, hol tart ez a folyamat és milyen buktatói vannak.
Technokrácia és/vagy demokrácia?
Sokan Rómára vetik a tekintetüket. Mindenki azt hitte, hogy Silvio Berlusconi kirobbanthatatlan a hatalomból. A csapás onnan jött, ahonnan azt senki nem várta: a gazdaságból. Csábító lenne a hasonlat, hogy ha Olaszországot egy szakértőkből álló kormány menti meg az államcsőd fenyegetésétől, akkor esetleg Magyarországon is van opciója egy szakértői kormány felállásának. Elemzésünk a kialakult európai helyzetről.
Van-e a mai magyar pártoknak emberképe?
Magyarországon nem tekinthető általánosnak az egyes ideológiákhoz kötődő, azok alapját jelentő emberképek keresése. Míg nyugaton a politikai pártok állandóan rákérdeznek a saját emberképükre, Magyarországon hiányzik a gondolkodás a politikai erők részéről, hogy eszméik milyen ant-ropológiai talapzatra épülnek rá. Paár Ádám gondolatébresztő elemzése.
A Nyugat új viszonya önmagához
A kormányoldalon az újragyarmatosítástól rettegnek, az ellenzéki térfélen pedig az EU-t tekintik (a hazai ellenzék potenciájának híján) az Orbán-kormány egyetlen de facto ellenerejének. Ez persze mind logikus, de a lényeg mégsem ez. Hanem az, hogy ismételt átalakuláson megy keresztül a korábban felülírt nyugati-keleti kapcsolatrendszer.
Melyik demokrácia?
Idehaza – különösen a balliberális sajtóban – a demokráciának egyetlen lehetséges értelmezése létezik. Minden, ezen kívüli törekvés negatívan értékelendő. A januári tiltakozások hozadéka, hogy megmutatták: két teljesen ellentétes nézőpontból is lehet a demokráciáért tüntetni, mindkettőnek megvan a létjogosultsága, ugyanakkor a veszélyei is. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
Magyar illiberális demokrácia?
Amikor tehát azt a kérdést tesszük fel, hogy demokrácia-e még Magyarország, és ha igen, milyen típusú, akkor a válaszunk attól függ, melyik interpretációt fogadjuk el. Elemzésünk Fareed Zakaria illiberális demokrácia gondolatának hazai praktikáiról.
Narratívák nélkül
Ebben a helyzetben óriási igény mutatkozik a közéletben olyan új narratívák felbukkanására, amelyek némiképpen távolabbról szemlélik az eseményeket, és segítik azokat elhelyezni valamilyen logikus rendszerben. Miközben a nyugati világban mind a pártpolitika, mind a tudomány területén valóságos verseny indult meg a magyarázatok között, addig idehaza úgy tűnik, egyelőre még a kérdésfelvetésig sem sikerült eljutni.
Egy vita margójára: A Fidesz, a KDNP és a köznevelés
A Pokorni-Hoffmann vita szakmai, szakpolitikai rétege alatt meghúzódik egy ellentét abban, ahogyan a két politikus és pártjaik a konfliktusok kezelését elképzelik. Elemzésünk a vita lehetséges okairól.
A rejtett tanterv és a köznevelési törvény
A pedagógusszakma, az oktatási szakértők, valamint azellenzék részéről a Fidesz-KDNP kormány köznevelési törvényjavaslatával szemben leggyakrabban megfogalmazott kritikák egyike, hogy a törvény atankötelezettség 16 éves korra történő leszállításávalmegnyitja az utat a szelekció, a szegény sorsú, és hátrányos helyzetű családok gyermekeinek diszkriminációja előtt. Paár Ádám elemzése a témában.
A nyugatosság alternatívái
A válaszhoz először is definiálnunk kell a nyugatosságot, ami nem könnyű. A magyar politikatörténethez fordulva azonban nyerhetünk támpontokat. Történelmi aspektusú elemzésünk a Nyugat és Magyarország kapcsolatáról.
A Bethlen-korszak pártpolitikai öröksége
Ha felfigyelünk a hasonlóságokra, akkor észrevehetjük, hogy a Fidesz a bethleni utat járja: a bethleni kormánypárthoz hasonlóan a Fidesz arra törekszik, hogy a választási törvény megváltoztatásával hosszú időre bebiztosítsa magát a kormányzati pozícióban. Elemzésünk a történelmi hasonlóságokról.
Hogyan tér vissza a hagyomány?
A „millások”, illetve a 4K! mozgalom rendezvényeinek kommentálása, értékelése révén a fiatal, húszas-harmincas értelmiségiek estek egymásnak, korábban ritkán tapasztalt vehemenciával és személyeskedéssel. Mindez azt mutatja, hogy a 21. századra egy tapodtat sem jutottunk előre a magyar politikatörténet rossz hagyományainak meghaladása terén. Írásunk a múlt és jelen trendjeiről.
Országvédelem és foglalkoztatás
Az alábbi elemzés Obama, Merkel és Orbán beszédeit veti egybe néhány szempont alapján, majd a végén a további kormányzati cselekvések várható irányának felvázolására törekszik.
Reformkritikusok tömege
A hazai politikát húsz éve sakkban tartja a szociáldemagógia. Ellenzékben minden párt illegitimnek kívánja láttatni a hatalmon levő kormányt és megpróbál mindennemű reformot megakadályozni. Ennek következtében, miközben gyakorlatilag nem léteznek reformpárti választói erők, az évek során kialakult a mindenkori reformkritikusok tömege. Ez most sincs másképp. Lakatos Júlia elemzése.
Értelem vagy érzelem?
Paár Ádám reflexiós elemzése Eörsi Mátyás és Bauer Tamás írásai kapcsán.
A Medvétől az Egységes Oroszországig
Oroszország a világpolitika és a világgazdaság fontos szereplője, de kevés ismerettel rendelkezünk az ország belső hatalmi szerkezetéről, kormányzati és pártrendszerének viszonyairól, valamint az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország történetéről és működéséről. Paár Ádám sorozatának első elemzése az orosz pártrendszerről.
A liberális alternatíva – nyugaton és Magyarországon
A Méltányosság Politikaelemző Központ több elemzésében bemutatta a nyugat-európai – főleg a brit, a német és a holland – liberális pártok eszmei útkeresését, szervezeti formáit, valamint választási szerepléseit. Paár Ádám elemzése a liberális pártokról.
Közös ünnepeink
Egy ország mentalitásáról sokat mondanak jeles napjai. Magyarországnak sajátos viszonya van az ünnepekhez, hazánkban ugyanis hiányoznak az örömteli ünnepek. De miért nem lehetnek közösek az ünnepek? Lakatos Júlia írása.
Szoborváltás?
A nyilvánosságot hetek óta borzolja a hír, miszerint egy katolikus alapítvány javaslatot tett arra, hogy a Nagyboldogasszony (Szűz Mária) szobra kerüljön a Gellérthegyen álló Szabadság-szobor helyére. Paár Ádám elemzése a témában.
Bizalom és reform
Kornai János korszakalkotó műve, a Hiány megjelenése óta, az átfogó rendszerek vizsgálata során újra meg újra rávilágított az interdiszciplináris megközelítés fontosságára a tudományban. Lakatos Júlia recenziója Kornai legfrissebb írásáról.
Új energiastratégia
A Fidesz-kormány láthatóan változásokat akar eszközölni az energiaiparban, melyben az elmúlt évtizedben leginkább csak állagmegóvás folyt. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi egyoldalú, és messze nem konszenzuális erőpolitika várhatóan nem a kívánt eredményt, hanem éppen az ellenkezőjét fogja eredményezni: piaci deliberalizációt és legfőképp áremelkedést, melynek ostora újfent csak a fogyasztókon fog csattanni. Jenei András elemzése.
Avatar-politika
A Fidesz tehát – mondjuk így: amerikai mintára – megkísérli mind az aktuálpolitikát, mind pedig a szakpolitikát, pontosabban azok bizonyos szeletét az internetre helyezni. A Fidesz – s ebben is követi a tengeren túli mintát – nem magát a pártot tette az internetes fórumok központi figurájává, hanem Orbán Viktort. Elemzésünk az aktuális trendekről.
Orbán és Soros
Vajon milyen hasonlóság lehet Soros György és Orbán Viktor között? A kérdés felvetése bizarrnak tűnhet, hiszen Soros ízig-vérig baloldali liberális, míg az orbáni szótárban a liberalizmusnak meglehetősen negatív csengése van. Meglepetésünkre egy közelebbi összehasonlítás rácáfol a feltételezésekre: Orbán és Soros szellemi értelemben nem is állnak olyan távol egymástól.
Obama emberei
Közelednek a November 2-i időközi választások az Egyesült Államokban. Még ha a Demokraták képesek is megőrizni többségüket a Kongresszusban, mindenképp új korszak kezdődik Barack Obama elnökségében. Lakatos Júlia elemzése a New York Times riportja nyomán.
Önkormányzati választások az Index.hu tükrében
A Méltányosság Politikaelemző Központ Sajtótanács munkacsoportjának tagjai, ha nem is reprezentálják a magyar lakosságot, s ha nem is notabilitások, egy fókuszcsoportos beszélgetés keretében, mint a honlap aktív követői, kifejtették, hogy mi tetszett, mit hiányoltak, valamint mi az, ami zavarja őket az index.hu választásokkal kapcsolatos írásaiban. Beszámolónkban beszélgetésünk során felmerült spontán észrevételeket gyűjtöttük össze.
A Fidesz államfelfogása
A közvélemény többségének eddig összességében tetszik az Orbán-kormány határozott, a rendszert gyors döntésekkel átalakító kormányzati stílusa, Van azonban a növekvő állami hatalomnak kockázata is: ha a felsőbb szinten a vezetők hibáznak, a hatalom központosított jellege miatt nehezebb tud korrigálni, illetve a hibákat már eleve nehezebben tudja elkerülni a visszacsatolás nehézkessége miatt. Elemzésünk a jelenlegi helyzetről.
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.