Médiamegjelenés
Filmes háttérhatalom
A Méltányosság gyakran ír a filmek társadalom- és politikaformáló erejéről. Nem véletlenül, hiszen a kultúra (amelynek egyik legfontosabb eleme ma a film) sokkal több embert ér el, mint a politikai hírek, ennélfogva egy filmnek mindig nagyobb hatása lehet az emberek gondolkodására, mint egy politikai beszédnek, programnak, cikknek, stb. Rajnai Gergely írása.
Történelmi trauma a filmvásznon
Régóta várta mindenki ezt a filmet! Egy filmet a megaláztatásról, amelyet a „malenkij robot” („kis munka”) jelentett. Nem mindegy, mit vonnak le a múltból. Ebben segítséget jelenthetnek az „emlékezethelyek”, és ilyen szempontból a film is. Paár Ádám írása az Örök télről.
Új pártrendszer felé?
A választásokat követően sokan megállapították: a jelenlegi választási rendszer (és talán a politikai folyamatok) a magyar pártrendszer változását fogják előidézni, és a kétpártrendszer felé fogunk haladni. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Érteni egy választási eredményt
Azt mondja Gyurcsány Ferenc Rónai Egon: Húzós című műsorában, hogy egyelőre ő nem érti a választási eredményt. Épp ezért egyelőre gondolkodik, s majd talán június végére ír valamit arról, hogy mire jutott. Ezt aztán a pártjában megvitatják s ebből talán szeptemberre összeáll valami. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A harmadik ciklus
Az újonnan megalakult Orbán-kormányban a legérdekesebb, hogy az első kormány, amely a harmadik ciklusát kezdi meg – fogalmazta meg Csizmadia Ervin az Inforádió: Aréna című műsorában.
Visszafoglalni a szellemi tere(ke)t
Ha a 2018-as választás felerősített valamit, az az, hogy mind az ellenzéki, mind a kormánypárti értelmiség igyekszik elfoglalni, vagy épp visszafoglalni a szellemi teret. Ami valójában kissé mókás mivel, ha másként is, azért mindkét fél markánsan jelen van véleményével. Lakatos Júlia a Méltányosság blogján.
Ellenzéki történelem
A Klubrádió reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin a mai ellenzéki politikát a rendszerváltás óta eltelt 30 év kontextusában elemezte.
Kétfelé tartó ország
A választási eredményeket követően politikusok, elemzők, újságírók, és úgy általában minden más, politika iránt érdeklődő ember levonta a következtetést: mást gondolnak budapesti szavazók, mint az ország szinte bármely más pontján lakó választók. Rajnai Gergely írása a blogon!
Pártok helyett emberek?
Még mindig él az összefogás mítosz. Nagyjából így lehetne összefoglalni a hétvégi ellenzéki tüntetés tanulságát. A közösségi gyász megélését elősegítő rendezvény azonban felszínre hozott valami mást is. Egyre többen érzik úgy, hogy a pártok helyett a társadalomnak kell összefognia. A tüntetők azt üzenik: az önző ellenzéki pártok nélkül már rég megdőlt volna az Orbán-rezsim. Ez azonban tévhit.
Mi a választás szerepe ma?
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői a választási blogsorozat után is folytatják a blogolást, mert rengeteg kérdés van, amit meg kell beszélnünk a magyar demokrácia működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy demokrácia-e még egyáltalán Magyarország? Csizmadia Ervin írásából megtudhatja.
A Méltányosság és a választások
A Méltányosság elemzői – Lakatos Júlia, Nagy Attila Tibor és Csizmadia Ervin – a választások éjszakáján, illetve másnap reggel különféle televíziókban, rádiókban szerepeltek. Kattintson a további részletekért!
Kampányhajrá
A Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában Rajnai Gergely szerint az ellenzéki pártok nehéz helyzetbe kormányozták magukat azzal, hogy évek óta elsősorban az összefogást tematizálták, de létrehozni nem tudták.
Ígéretek és kampány
Csizmadia Ervin a Lánchíd Rádióban az MPK blogjáról, a kampányról és a politikai víziókról beszélt.
Kampányfejlemények
A Lánchíd Rádiónak adott reggeli interjúban Nagy Attila Tibor aktuális ügyeket elemezte.
Veszélyben az összefogás
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor úgy vélte, az ellenzék kezdi elszalasztani a hódmezővásárhelyi győzelem által kínált esélyt.
A külső erőtérről
Miközben a kampány egyre lázasabb, nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a politika nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos, milyen viszonyban van egymással a nemzetközi és a hazai politika. Egy kiváló német tudós történeti példákon keresztül mutatja be, hogyan reagálhat egy ország vezetése a külső folyamatokra. Csizmadia Ervin elemzése az Új Egyenlőség magazinban.
Színlelt demokrácia?
Emmanuel Macron európai szintű konzultációt kezdeményezett. Erről írt a Politico című magazinban nagyon kritikus cikket David Reybrouck és társszerzője. Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia erre a cikkre reflektál és külön is kitér a színlelt demokrácia problémakörére a HVG-n.
Víz(ió)választó – blogsorozat
A választások fordulópontot jelentenek egy ország életében. Négy évente véleményt mondhatunk arról, ki vezesse, merre vezesse az országot. Nem csak pártokat, politikusokat választunk tehát, hanem víziót is. De ajánl-e még egyáltalán bárki víziót ma Magyarországon? A Méltányosság elemzői egyedi blogsorozattal készültek március 8-tól az április 8-i parlamenti választásokig.
Félelem a migrációtól
Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.
Európa és/vagy Nyugat
A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Interjú Csizmadia Ervinnel
Csizmadia Ervint Pogátsa Zoltán kérdezte új könyvéről. Egy órás interjú az Új egyenlőség oldalán.
Kongresszus és korrupció
Lakatos Júlia az Atv Csatt című műsorában a hét legfontosabb politikai eseményeit elemezte.
A Fidesz helyzete
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor a kormányoldal helyzetéről beszélt.
Az MSZP kongresszus után
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor úgy vélte, hogy megmaradtak az MSZP-n belüli feszültségek, Karácsonynak ugyanakkor sikerült felráznia a szocialistákat.
„Mit kezdjünk” sorozat, 4.
A Méltányosság Politikaelemző Központ Mit kezdjünk? sorozata következő részében nem kevesebbet állítunk, mint hogy a magyar múlt adaptációs hagyományának korlátai vezettek többek közt egy olyan téves irányú energiapolitikai evolúcióhoz, mely döntően felelős azért az adósságspirálért, melynek korlátozását már az alaptörvénybe is beemelték. Sorozatunk negyedik része a Népszabadságban.
Veszélyben a szabadság?
A nyugatiak nem értik a magyar politikai kultúrát. Azt sem, hogy Orbán mit, miért csinál. Alighanem szavazói egy része sem érti. A kormány tevékenységéből egyértelmű: megnőtt az állam szerepe. Paár Ádám interjúja a Népszabadságban.
Győztesek és vesztesek
A mostani válság perspektívájából visszatekintve meglepőnek tűnik, hogy az elmúlt két évtizedben, az Európai Unió létrejöttének kezdetétől a világ (és persze benne mi) mennyire érzéketlenek voltunk az egyes országok közötti egyenlőtlenségek kérdésére. Az egyes országok közötti különbségeket elfedte, hogy a nemzetközi térben minden ország egyenlőnek, s a globalizáció haszonélvezőjének tűnt. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Orbán és Európa
Az EU-val való konfliktussorozatot, ellentétben az alkalmazkodóbb magatartást kívánatosnak tartó magyar baloldali kormányok felfogásával, már másfél évtizede a politika természetes elemének tartja a Fidesz, és Orbán Viktor. Olyan folyamatnak, amelynek során a magyar érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell. Elemzésünk Orbán Európa képéről.
Franciaország és az örmény népirtás
Párizs aligha számíthat arra, hogy mások is követni fogják a példáját. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok, bár elismerte a népirtás tényét, soha nem lépett fel Ankarával szemben, ahogyan Izrael Állam is kerüli a konfrontációt e kérdésben a török kormánnyal. Paár Ádám írása a Stop.hu-n.
A win-win játszma vége?
Az 1989-90-es demokratizálódásnak ugyanis szerte Kelet-Közép-Európában volt egy egyszerű, könnyen kódolható és az egyes szereplők közötti különbségeket elmosó logikája. Az átmenetek két rendszer (demokrácia és diktatúra) közötti döntésről, valójában a jó és a rossz közötti választásról szóltak. Ritka történelmi pillanat: ha valaki nem akart marginalizálódni, akkor értelemszerűen a jó oldalra került. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n