Médiamegjelenés
Félelem a migrációtól
Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.
Európa és/vagy Nyugat
A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Interjú Csizmadia Ervinnel
Csizmadia Ervint Pogátsa Zoltán kérdezte új könyvéről. Egy órás interjú az Új egyenlőség oldalán.
Kongresszus és korrupció
Lakatos Júlia az Atv Csatt című műsorában a hét legfontosabb politikai eseményeit elemezte.
A Fidesz helyzete
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor a kormányoldal helyzetéről beszélt.
Az MSZP kongresszus után
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor úgy vélte, hogy megmaradtak az MSZP-n belüli feszültségek, Karácsonynak ugyanakkor sikerült felráznia a szocialistákat.
Veszélyben a szabadság?
A nyugatiak nem értik a magyar politikai kultúrát. Azt sem, hogy Orbán mit, miért csinál. Alighanem szavazói egy része sem érti. A kormány tevékenységéből egyértelmű: megnőtt az állam szerepe. Paár Ádám interjúja a Népszabadságban.
Győztesek és vesztesek
A mostani válság perspektívájából visszatekintve meglepőnek tűnik, hogy az elmúlt két évtizedben, az Európai Unió létrejöttének kezdetétől a világ (és persze benne mi) mennyire érzéketlenek voltunk az egyes országok közötti egyenlőtlenségek kérdésére. Az egyes országok közötti különbségeket elfedte, hogy a nemzetközi térben minden ország egyenlőnek, s a globalizáció haszonélvezőjének tűnt. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Orbán és Európa
Az EU-val való konfliktussorozatot, ellentétben az alkalmazkodóbb magatartást kívánatosnak tartó magyar baloldali kormányok felfogásával, már másfél évtizede a politika természetes elemének tartja a Fidesz, és Orbán Viktor. Olyan folyamatnak, amelynek során a magyar érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell. Elemzésünk Orbán Európa képéről.
Franciaország és az örmény népirtás
Párizs aligha számíthat arra, hogy mások is követni fogják a példáját. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok, bár elismerte a népirtás tényét, soha nem lépett fel Ankarával szemben, ahogyan Izrael Állam is kerüli a konfrontációt e kérdésben a török kormánnyal. Paár Ádám írása a Stop.hu-n.
A win-win játszma vége?
Az 1989-90-es demokratizálódásnak ugyanis szerte Kelet-Közép-Európában volt egy egyszerű, könnyen kódolható és az egyes szereplők közötti különbségeket elmosó logikája. Az átmenetek két rendszer (demokrácia és diktatúra) közötti döntésről, valójában a jó és a rossz közötti választásról szóltak. Ritka történelmi pillanat: ha valaki nem akart marginalizálódni, akkor értelemszerűen a jó oldalra került. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n
A kulturális dimenzió Magyarországon
A civilizációjára büszke Európával szemben ott van egy másik oldal, mely kultúrájára büszke, nem gazdag, intézményrendszere sem olyan kifinomult, de belső értékeit kívánja óvni. Ez a nyugati civilizáció találkozik a felzárkózásról lemondott, de sajátosságait féltő magyarokkal, és nagyon nem értik egymást. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Külföldi kritikák kereszttüzében
Hazánk ritkán üti meg a világsajtó ingerküszöbét. Ekkor is szinte csak negatív hírekkel. Vajon miért kezdett el a külföld foglalkozni Magyarországgal, és miért nem volt képes a kormány hatékonyabban kezelni a külföldi kritikákat? Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Bajnai Gordon vezetheti az ellenzéket?
Paár Ádám úgy véli, könnyű széles ellenzéki összefogást kialakítani, de vannak kétségei afelől, hogy ezt a választás után is egyben lehet-e tartani. Kollégánk nyilatkozott az InfoRádiónak.
Brand és országimázs
A közszolgálati média válságáról, az újságírókra nehezedő politikai nyomásról és a gazdasági megszorításokkal bombázó Nyugatról készített interjút a Hír24 Zsolt Péterrel.
A Gazprom játszmái
Az Európába irányuló orosz földgázvezetékek ügyében az elmúlt hetekben megjelent nyilatkozatok és sajtóhírek alapján olyan paradoxonokra figyelhetünk fel, melyek alapjaiban rengethetik meg egy-egy jövőbeli vezetékprojekt létjogosultságát. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A törvényhozás minősége
Novák Zoltán szerint a totális reformfolyamat végén új politikai rendszer jön létre, de még korai megmondani, hogy ez mennyire lesz hatékony és elfogadható a választópolgárok számára. Kollégánk nyilatkozata a HVG-n.
Hány kormányunk is van?
„Vajon melyik interpretáció az igaz: Orbán egyszemélyi hatalma (amelyből az következne, hogy elfojtja a vitákat), vagy a centrális erőtér – a vitákat szándékosan generáló – logikája? Netán – hogy tovább bonyolítsam – a kettő egy és ugyanaz, s a kormányfő egyszerre engedékeny vezető és kíméletlen döntnök?” Csizmadia Ervin írása a Mindennapi.hu oldalán.
A köznevelés elmélete és koncepciója
A második Orbán-kormány reformjai közül az oktatás-nevelés – vagy ahogyan a Hoffmann Rózsa által kidolgozott törvényjavaslat nevezi: köznevelés – területén végrehajtott intézkedések váltották ki talán a legegységesebb ellenállást az adott szakterület dolgozói (pedagógusok, oktatási szakértők) részéről. Paár Ádám írása a Stop.hu felületén.
A tettek és a szavak
Mi a mai kormánypolitikusok hallgatását látva azt kérdezhetjük: Miért nem írnak cikket? Miért nem beszélnek? Miért nem mondják el, milyen elképzeléseik vannak? Miért nem értik, hogy ez fontos? E kérdésekre keresi a választ Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
A Jobbik az interneten
2006, az őszödi beszédet követő utcai tiltakozások óta robbanásszerűen fejlődik a radikális jobboldal online hálózata. Méretei ellenére a közösség teljesen zárt, az oldalak szinte kizárólag egymáshoz kapcsolódnak. Bár a Jobbik nem irányítója a hálózatnak, a középpontjában áll. Elemzésünkről közölt összefoglalót az Index.hu.
„Mit kezdjünk” – A Méltányosság sorozata a Népszabadságon – I. rész
Magyarországon egyre feszültebb a politikai helyzet. A kormány az IMF-fel való tárgyalás meghirdetésével látszólag valamelyest engedett a szinte minden oldalról feléje irányuló kritikáknak, de ezt leszámítva nem nagyon érzékelünk változást kormányzásának alapjellegét illetően. Az ellenzék erői talán úgy érzik, hogy sikerül fogást találniuk a kormányon. De az ellenzék meglehetősen kaotikus és kormányképtelen állapotban van. Nem nehéz előrevetíteni: a következő hónapokban a „nemzeti együttműködéstől” messzebb kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha. Sorozatunk első része a Népszabadságban.
Európai gázvezeték-verseny
Magyarországot válaszút elé állítja a gázvezetékek növekvő kínálata, illetve a nem hagyományos kitermelés várható felfutása. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A „szalonképes” (?) szélsőjobboldal
Az európai szélsőjobboldali pártok közül az utóbbi időben többen is elutasították a Jobbikkal való együttműködést. Paár Ádám írása a Galamus.hu-n.
Globális rendszer-ellenzékiség
„Az Occupy Wall Street több szempontból sem tekinthető komoly kapitalizmuskritikának. Egyrészt hiányzik belőle a világos koncepció és a tömeges támogatottság is, másrészt egyelőre nincs megfelelő alternatíva sem.” Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
A „szuperpárt” megalakulása
A ma megalakuló Gyurcsány-párt egy éves vajúdás eredménye, noha már egy évvel ezelőtt is pontosan látni lehetett, hogy a Demokratikus Koalíció Platform párt a pártban. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Szlovák kormányválság
Még nem tudjuk, Szlovákiára vonatkozóan milyen következményei lesznek a Szabadság és Szolidaritás kormánybuktató harakirijének. Egy dolog biztos: az incidens rámutat arra, milyen törékeny a szolidaritás értéke az EU-ban. Paár Ádám írása a FN.hu-n.
Kormányzati nevelés-koncepció
A jelenlegi kormánypolitika fontos része a munka piedesztálra emelése, ami mellett már megszületett a „szent összefogás” is (Nemzeti Együttműködés), melynek célja az elmúlt nyolc évben „rombadőlt haza” újjáépítése. Csizmadia Ervin írását szemlézte a Stop.hu
Klebelsberg kottája
A rövidesen a parlament elé kerülő köznevelési törvénytervezet a néhai kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó elképzeléseit követi, amikor a mai korban is lehetőséget lát valamilyen új embereszmény kinevelésére. De vajon lehetséges-e a 21. század elején átnevelni egy társadalmat? Csizmadia Ervin írása a Hírszerzőn.
Új gondolkodás
„2011 októberében Magyarországon egyre feszültebb a helyzet, és ez a feszültség növekedni fog. A nemzeti együttműködéstől messzebbre kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha.” Csizmadia Ervin két részes interjúja az Inforádióban.