Médiamegjelenés
A magyar társadalom szövete
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Paksi erőműbővítés
Az új paksi atomerőmű építésének a támogatása olyan példaértékű konszenzust teremtett a lakosság és a politikai elit köreiben, amelyről legfeljebb csak álmodozhatunk a politikum más területein. Ám a befektetői és stratégiai tervezői oldalon egyre több aggály és kétely merül fel az erőmű gazdaságosságával és megtérülésével kapcsolatosan. Jenei András írása a VIlággazdaságban.
Preambulum-projekt
Élénk vita folyik az alkotmányozási folyamatról, azonban kevés törekvés van az állampolgárok bevonására. Arra, hogy maguk határozzák meg, melyek azok az alapértékek, amelyek fontosak számukra. A hvg.hu és a Méltányosság Politikaelemző Központ közös felhívást intéz a közvéleményhez. Mi legyen a Preambulumban?
A „jó” és a „rossz” populizmus
Hollandiában több tudós is felveti, hogy a populizmus akár hasznos is lehet a demokráciának. Magyarországon, ahol a populizmus ősellenfél, itt még nem tartunk. Üdvös lenne az árnyaltabb populizmusértelmezés itthon is. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A spin doktorok fogalmáról
A nyugati politikában a háttéremberek kötelességüknek tartják a működésükről való folyamatos beszámolást, azaz pontosan úgy viselkednek, mint a vezető politikusok: evidenciának tekinti, hogy a politika végső soron az emberekre tartozik. Kelet-Közép-Európa rendszerváltó országaiban azonban ezt az egyszerű igazságot nem sikerült meggyökereztetni s ebből adódóan nálunk roppant bizonytalan a politika társadalmi alapzata. Csizmadia Ervin gondolatai a Népszabadságban.
Magyar-orosz tárgyalások
Miközben Moszkvában több fontos energetikai témában megállapodás várható a novemberben sorra kerülő Orbán-Putyin találkozón, a magyar kormány szemmel láthatóan az eddiginél lényegesen céltudatosabb, markánsabb, ám egyben offenzívabb, és sokszor kevésbé transzparens energiapolitikai stratégiát kíván követni. Ebben a piaci szereplőknek egy eddiginél vékonyabb mezsgye lesz kijelölve a magyar ugaron. Jenei András írása a HVG-n.
Megmenthető-e a baloldal?
Gyurcsány minap létrehozott platformja egy széles, pártokon átívelő koalíció felé történt első lépés. Melyben ma az MDF és az SZDSZ „morzsalékaira”, valamint az LMP-re számíthat a volt kormányfő. Többek között erről is nyilatkozott Csizmadia Ervin a Figyelő-s interjújában.
Kizárás és együttműködés
Ha egy ország állampolgárai és politikai erői – önmagukban és egymással – tartósan képtelenek az együttműködésre, ha igazából fel sem ismerik, hogy az ismétlődő gazdasági válságok a társadalmi és politikai együttműködés hiányának megtestesülései, akkor roppant nehéz lesz hatékonyabbá tenni a hazai demokráciát, és elérni a hőn remélt tényleges nyugatosodást. Csizmadia Ervin gondolatai az ÉS-ben.
Platform a platformokon túl
Nagy hullámokat vetett a hazai közéletben Gyurcsány Ferenc bejelentése új, Demokratikus Koalíció elnevezésű platformjának megalapításáról. Csizmadia Ervin írása a Figyelőn.
Az eredmények tükrében
A kormányoldal számára az eredmények egyértelmű megerősítést jelentenek, azzal a félreérthetetlen üzenettel, hogy választók elégedettek a kormány eddigi munkájával. Novák Zoltán értékelte az önkormányzati választások eredményét a Stop.hu-nak.
Az ellensúlyok szociológiája
A köztársasági elnök személye és fölfogása, miszerint nem az alkotmány, hanem a kormány barátja kíván lenni, az alkotmánybírák megválasztási módjának az átalakítása, a közmédia és számos, szerepe szerint független intézmény kormány alá rendelése, a közalkalmazottak kirúgásának korlátlan lehetősége, egyebekkel együtt bizonyítják, hogy az ellensúlyok a következő években ezeken a területeken háttérbe szorulnak. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Baloldaliság és szélsőbaloldaliság
Paár Ádám írása Szabó Ervin tevékenységéről a Népszavában: „A kommunisták igyekeztek elfelejteni Szabó Ervint. A szocialisták is. Csodálkozhatunk-e hát azon, hogy még az általa alapított könyvtártól is el akarják venni a nevét?”
Köztes demokrácia
Az MPK nagy érdeklődés mellett mutatta be Köztes demokrácia című könyvét január 14-én, az Írók Boltjában. A kötet kapcsán vendégek (Kende Péter, Kéri László és Egedy Gergely) is kifejtették véleményüket. Összefoglalónk itt olvasható az eseményről.
Tessék nevetni!
A Kétfarkú Kutya Párt elindulása az önkormányzati választáson azt jelzi, hogy a magyar politikusoknak – kanadai, új-zélandi, lengyel, német és izlandi kollégáik után – meg kell barátkozniuk a politikai görbe tükörrel. Paár Ádám írása a Népszavában.
A kormányzás száz napja
A kabinet kedvező megítélésének elsődleges oka, hogy a kormányzás szimbolikus intézkedésekkel vette kezdetét. Abban, hogy a kormánypártok változatlan népszerűségében az ellenzék gyengesége is közrejátszik. Novák Zoltán nyilatkozott a Gondola.hu-nak.
A viccpártok jelentősége
A demokratikusan működő intézményeknek képesnek kell lenniük a gúny, a görbe tükör, a szarkazmus és az irónia elviselésére. Paár Ádám írása a viccpártokról a Gondola.hu-n.
Az ajánlószelvény-rendszer anomáliái
Mára már kiderült, hogy az ajánlószelvények gyűjtésének rendszere nem tudja betölteni eredeti küldetését. Ezt bizonyítják az utóbbi évek egyre sokasodó visszaélései a kopogtató cédulákkal. Zsolt Péter nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Globális gázkérdések
Egyre többen és többet írnak a nem konvencionális földgázról és annak jövőjéről, mely a következő évtizedekben kétségtelenül átírja a játékszabályokat az energetikában, ahogy azt az Egyesült Államokban már meg is tette. Ám még mindig nagyon kevesen tudják vagy értik, mi is ez valójában. Jenei András a Világgazdaságban.
Politikai alku és/vagy kizárólagosság
Két hónappal a (sokkal több, mint) kormányváltás után – azt hiszem – az egyik legérdekesebb politikai kérdés az, hogy miért jött létre a Fidesz „elsöprő többsége”, és mindebből mi következik a közel és a távolabbi jövőre nézve. Csizmadia Ervin a Népszabadságban.
Sólyom László elnöksége
Sólyom László személyében egy erőteljesen politizáló, sokoldalú politikai vízióval rendelkező elnök búcsúzik. A választások nyomán előálló kétharmados többség (a maga szempontjából nyilván jogosan) úgy véli: víziói csak neki lehetnek. A jelek szerint független elnöki politika nem vihető Magyarországon. Csizmadia Ervin írása a Figyelőn.
A politikai interakciók logikája
Ugyan hogyan tud egyetlen szereplő (történetesen a Fidesz) visszatérni a harmincas évekhez? Miféle ország az, ahol ez egyáltalán lehetséges? A többi szereplő csak áll és néz és megadóan tűri mindezt? Nem inkább arról van szó, hogy a Fidesz – ha egyáltalán – a többi szereplővel együtt „hozhatja vissza” a harmincas éveket? Csizmadia Ervin a Stop.hu-n.
Visszatérő politikai konfliktusok
A magyar pártpolitikai arénában tehát nincsenek meg a lélektani feltételei annak, hogy két, egymást kölcsönösen elfogadó, a másikat egyaránt demokratikusnak tekintő párt álljon szemben egymással. Nos, ez színtisztán harmincas évekbeli helyzet! Csizmadia Ervin elemzése a magyar politika múltbeli és jelenlegi trendjeiről az ÉS-ben.
„Orbanizáció” vagy amerikai modell?
A Fidesznek ugyanis a legnagyobb ellenfele – mint mindig a magyar történelemben – a másik oldalon, a pillanatnyilag szuperkisebbségben lévő intellektuális erő kinevettető képessége. Interjú Csizmadia Ervinnel a Figyelőben.
Liberalizmus és néppártiság
A magyar liberalizmus jelenlegi gyengesége nem érthető meg kizárólag az elmúlt két évtized társadalom-, gazdaság- és politikatörténete alapján, hanem legalábbis 1918-19-ig, de még inkább 1867-ig kell visszavezetni az okok láncolatát. Paár Ádám írása a magyar liberalizmusról a Népszavában.
Köztársasági elnöki szerepfelfelfogás
A kétharmados felhatalmazás birtokában a Fidesz-KDNP pártszövetség megtehette volna azt az elegáns lépést is, hogy egy olyan, konzervatív értékrendet valló, de pártok felett álló személyt jelöl köztársasági elnöknek, akinek a függetlenségéhez még kétség sem férhet, és akit az ellenzék többsége is elfogadhat. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
A média újraszabályozása
Az újságíró szabadságát súlyosan csökkenti a válaszadás joga. Zsolt Péter nyilatkozott a Népszavának.
Személycserék a közigazgatásban
Várható volt, hogy megalakulását követően az új kormány nem hagyja meg a helyükön azokat, akik túlságosan szoros szálakkal kötődtek az előző kormányhoz, vagy olyan ügyekben exponálták magukat, amelyek vállalhatatlanok az Orbán-kormány számára. Paár Ádám a Népszavában.
A köztisztviselők jogállása
A Fidesz némiképp váratlanul, némiképp várható módon, de igen gyorsan beleszaladt három kényes kérdésbe. Az egyik a kettős állampolgárság – e cikk ezzel kíván a legkevésbé foglalkozni –, a másik a közigazgatás leépítése, a harmadik az elmúlt húsz év kommunikációs minősítése. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
A kormányprogram
Nem teljesen egyedülálló Európában, hogy egy kormányzásra készülő politikai erő még a választások után sem áll elő konkrét elképzelésekkel. Novák Zoltán a Stop.hu-n.
Kisebbségi képviselet és külpolitika
Minden olyan javaslat, amelyik a parlamenti vagy az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését tartalmazza, garantáltan elmélyíti a javaslattevő párt társadalmi támogatottságát. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.