Médiamegjelenés
Színlelt demokrácia?
Emmanuel Macron európai szintű konzultációt kezdeményezett. Erről írt a Politico című magazinban nagyon kritikus cikket David Reybrouck és társszerzője. Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia erre a cikkre reflektál és külön is kitér a színlelt demokrácia problémakörére a HVG-n.
Víz(ió)választó – blogsorozat
A választások fordulópontot jelentenek egy ország életében. Négy évente véleményt mondhatunk arról, ki vezesse, merre vezesse az országot. Nem csak pártokat, politikusokat választunk tehát, hanem víziót is. De ajánl-e még egyáltalán bárki víziót ma Magyarországon? A Méltányosság elemzői egyedi blogsorozattal készültek március 8-tól az április 8-i parlamenti választásokig.
Félelem a migrációtól
Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.
Európa és/vagy Nyugat
A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Interjú Csizmadia Ervinnel
Csizmadia Ervint Pogátsa Zoltán kérdezte új könyvéről. Egy órás interjú az Új egyenlőség oldalán.
Kongresszus és korrupció
Lakatos Júlia az Atv Csatt című műsorában a hét legfontosabb politikai eseményeit elemezte.
A Fidesz helyzete
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor a kormányoldal helyzetéről beszélt.
Az MSZP kongresszus után
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor úgy vélte, hogy megmaradtak az MSZP-n belüli feszültségek, Karácsonynak ugyanakkor sikerült felráznia a szocialistákat.
A méreg és a fog
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatban sok minden elhangzott, de elég lényeges dolgok nem. Ez az írás azért született, hogy pár – szerintem alapvető – dolgot megpróbáljak újszerű megvilágításba helyezni. Tusnádfürdő után ezernyi tanulság van. A legfőbb az, hogy lassan megspórolhatatlan lesz a vita Európáról, demokráciáról. A méregfogat nem diktátorozással, hanem érdemi vitákkal lehet kihúzni. Csizmadia Ervin írása a Népszabadság honlapján.
Hóhérok kerestetnek?
A halálbüntetés nem más, mint intézményesített bosszúállás a társadalom normáit – manapság az államok többségében kizárólag a legősibb parancsot, a „ne ölj” tilalmát – megszegőkkel szemben. Paár Ádám írása a Népszavában.
Az LMP tévedése
„Az LMP ott követett el nagy hibát, hogy saját programalkotási folyamatát nem állította a középpontba, pontosabban ezt az elmúlt időszakban kifelé szinte egyáltalán nem kommunikálta.” Az LMP körüli fejleményekről Csizmadia Ervin írt a Hír24-en.
Központosítás és központosítók
A miniszterelnök odakint rebellis, idehaza központosít. Vetélytársa támogatja az uniós centralizálást, s itthon lenne lazább. Csizmadia Ervin elemzése a FN24-en.
Milyen a jó politikai program?
2010 és 2012 közötti időszakban sokan temették a balliberális oldalt, döntően két okból. Egyrészt az alkalmasnak tűnő vezető, másrészt a megfelelő program hiánya miatt. Most a vezető (akárki akármit mond is) úgy néz ki, meglehet; a program ügyében pedig nyilvánvalóan megkezdődnek majd az egyeztetések. Az ellenzék most talán jobban bízhat – mint akár egy hónapja – abban, hogy 2014-re versenyképessé teheti magát. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
Hazai gázhelyzet
Az elmúlt hetekben egymást érték a magyar földgázellátással kapcsolatos hírek, melyekből egy gyökeresen átalakuló magyarországi gázpiac rajzolódik ki. Jenei András kommentárja a Világgazdaságban.
Olasz, magyar egy úton
Állítsuk meg a Hanyatlást! Ez egy 2012-ben alakult olasz mozgalom, melynek célja az olasz politikai kultúra megváltoztatása. Utóbbit Lampedusa, a Párduc című regény írója úgy jellemzett: változtatni azért, hogy semmi ne változzon. Magyarországon is hasonló a helyzet? Paár Ádám írása a FN24-en.
Amerikai tanulságok
A Projekt Amerika az utóbbi hetekben olyan témákat feszegetett, mint az egész világnak mintát adó elnökválasztási tévéviták intézménye, a kampányban, az elnöki stábok felkészítésében és a programalkotásban óriási szerepet játszó agytrösztök szerepe, az internet, a mobiltechnika, a világháló mindent eldöntő küzdőtérré válása az elnökjelöltek csatájában. Sorozatunkról a Stop.hu készített beszámolót.
Az unortodoxia pszichológiája
Miniszterelnökünk folyamatosan pozíciót keres, az amerikai és a nyugat-európai politikusok sem értik a cselekedeteit, ráadásul a külföldi sajtó is kipécézte magának Magyarország első emberét. Mi vezeti Orbánt? Mi kell ahhoz, hogy 2014-ben újrázhasson? És mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeressé váljon? Interjú Csizmadia Ervinnél a Hír24-en.
Az Európa-tematika
„Meglepő módon alig foglalkoznak azonban az európai dimenzióval, nem nagyon van véleményük a mostani válsághelyzet utáni európai folyamatokról, egyszóval úgy akarják legyőzni a Fideszt, hogy szinte semmit nem mondanak húsba vágó európai kérdésekről.” Csizmadia Ervin írását szemlézte a Magyar Nemzet.
A külpolitika újragondolása
„A kormány politikájának a lényege, hogy kihívóan viselkedik Európában és a magyar közegben is. Addig, amíg nem tárgyalnak velük egyenrangúan, vagyis nem írásban fogalmazzák meg nekik a kritikát, nem lépnek, tartják a pozíciójukat.” Csizmadia Ervin az Inforádió Aréna műsorának vendége volt.
Prohászka vagy Giesswein?
A KDNP pártalapítványa, a Barankovics Alapítvány évekkel ezelőtt emléktáblát helyezett el a hazai keresztényszocializmus egyik meghatározó személyiségének mellszobránál. De ki is volt ez a férfiú, akinek nagysága összemérhető Prohászka Ottokáréval? Paár Ádám a Galamuson.
A magyar pártrendszer további változása
A magyar pártrendszer átalakulása megítélésünk szerint sem fejeződött be. Elutasítva azt a megfogalmazást, hogy „diktatúra van”, s elfogadva azt a másikat, hogy öles léptekkel haladunk egyfajta „dominánspárti” modell felé… Csizmadia Ervin írása a FN24-en.
Szavazni kötelező?!
A napvilágot látott hírek szerint az MSZP minden választójogosult állampolgár számára kötelezővé tenné a szavazást. Úgy tűnik, a magyar pártok kezdenek rájönni arra, hogy a demokráciát nem a – mégoly jól megtervezett – intézmények, hanem az állampolgárok tartják működésben. Elemzésünk a Népszavában.
A nyugattalan Magyarország – riport a könyvbemutatóról
Képes riportunk és összefoglalónk „A nyugattalan Magyarország” c. kiadványunk bemutatójáról.
A kormány kérdőíve
A kormány által meghirdetett nemzeti konzultáció ismét felkavarta az állóvizet. Az MSZP bojkottra szólított fel, a Jobbik demagógnak minősítette a kezdeményezést. Indokolt-e a felindulás a nemzeti konzultációval szemben? Paár Ádám elemzése a Hír 24-en.
Nyugat vagy nyugatosság
A politikában minden a hagyományon és annak megváltoztatásán múlik. Éppen ezért az alábbi cikk középpontjában a következő kérdés áll: miért nem sikerül, és hogyan lenne lehetséges hagyományt váltani a magyar politikában? Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
Magyarország gázvagyona
„A legtöbb palagázt termelő Egyesült Államokban néhány év alatt futott fel a tevékenység, miután az első találatokat követően hatalmas mennyiségű befektetés érkezett a területre. Európában hiába lesz palagáz-forradalom, attól nem fognak olyan drasztikusan csökkenni az árak, mint az Egyesült Államokban, de az import egy részét kiválthatják az új gázforrások.” Jenei András nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
Nemzetek reneszánsza?
Mindenki önmagáért. Jelenleg ezt diktálja az uralkodó széljárás. Orbán Viktor az átalakuló globális erőviszonyoknak megfelelően pusztán a korábbiaknál erősebben képviseli a nemzeti érdekeket. Rájött, hogy még akkor is, ha politikai ellenállásba is ütközik külföldön, végső soron „a családi béke” érdekében előbb-utóbb elsimulnak a konfliktusok. Lakatos Júlia írása a Stop.hu-n.
Személyzet és szervezet
„A ciklus félidejében történt kormányzati személycserék mellett kevesebb figyelem fordítódott eddig a kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változásra, holott ennek súlya meghaladja a személyzeti politikában bekövetkezett változások jelentőségét.” Csizmadia Ervin írását szemlézte a Magyar Nemzet.
Plágium és kettős kultiváció
Zsolt Péter a Schmitt Pál-féle plágiumbotrányról és az azt övező kommunikációs trendekről nyilatkozott a Parlament TV Beszélgetés+ műsorában.
Társadalmi unortodoxia
Mielőtt persze az olvasó azt hinné, hogy itt a Méltányosság pontosan ugyanazt mondja, mint a kormányzat liberális kritikusai, azokat ki kell ábrándítanunk: nem ugyanazt. A jogállam liberális elve valóban alapvető érték számunkra is, ám mint azt már párszor kimutattuk: manapság a legélesebb, sőt – ádázabb viták a liberalizmus és a demokrácia alapértékei között dúlnak. Csizmadia Ervin írása, amely eredetileg a Népszabadságban jelent meg.