Médiamegjelenés
Új távhőtámogatási rendszer
A kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2003-as születése óta mostohagyermeke a hazai energiapiacnak. Átalakítása most sem tűnik megfontoltnak. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A különadó és az energiaszektor
Elriasztja a befektetőket a mostani bizonytalan jogi környezet, illetve az, hogy a kormányzat ötletszerűen adóztatja a vállalatokat, s emiatt kiszámíthatatlanná válik azok eredményessége. Ezt bizonyítja az is, hogy a hazai energetikába érkező külföldi beruházások volumene észrevehetően csökkent az utóbbi időszakban. Jenei András gondolatai a GTM-en.
Három beszéd
A magyar, az amerikai és a német vezető közelmúltban elhangzott beszédeit hasonlítja össze friss elemzésében a Méltányosság Politikaelemző Központ. Írásunkat a Stop.hu szemlézte.
Verseny Európáért
A nem hagyományos (shale) gáz egyesült államokbeli térhódításáról beszélni mára már szinte közhelynek számít. Megkezdődött azonban a versenyfutás az Európában rejlő hatalmas gázpotenciálért is. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A láthatatlan elnök
Sólyom László ígérte, hogy láthatatlan elnök lesz belõle utódja mellett. De végül maga Schmitt Pál lett láthatatlan. Írásunk a 24.hu-n.
„Abszurd” ellenzéki koalíciók
Mi köze Gyurcsánynak és Karácsony Gergelynek a Bethlen-korszak közélőihez? A jelen ellenzéki problémáit helyezi történelmi kontextusba Csizmadia Ervin a Figyelőn.
Demokrácia és politikai kultúra
Bibó István az elmúlt húsz évben „egyidézetes” szerzővé fakult. A „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni” mondatát mindenki idézi, legizgalmasabb gondolatait azonban mára feledés borítja. Születésének 100. évfordulója alkalmából Csizmadia Ervin nyilatkozott a Híradó.hu-nak.
Interpretáljuk újra Bibót!
Bibó István születésének századik évfordulóján érdemes elgondolkodni arról, miért is szorult háttérbe a nagy gondolkodó. Eljött az idő, hogy eltávolodjunk a „demokratának lenni annyi, mint nem félni” tételtől, de épp azért, hogy mélyebben megértsük az életmű mai tanulságait. Csizmadia Ervín a HVG-n.
Elbocsátások a közmédiumokból
„A Fidesz már az első ciklusa idején is nagyon vigyázott arra, hogy ne tűnjön politikai jellegűnek az akkori leépítése, és már akkor azt a technikát választotta, hogy gondolkodás nélkül bocsátott el embereket. Természetesen a vele legellenségesebb emberektől is megszabadult, de nem is valók a közszolgálatba nyíltan politizáló, a kormányzattal (vagy akár az ellenzékkel) ellenséges viszonyban lévő harcosok.” – Zsolt Péter nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Károlyi Mihály és a Fidesz
Az első magyar köztársaság, az úgynevezett „népköztársaság“ elnökének, a balszerencsés sorsú nagykárolyi Károlyi Mihály grófnak a szobra – legalábbis egyelőre – megmenekült. Az Országgyűlés 39 igen, 307 nem arányban utasította el a Jobbik-frakció módosító javaslatát, amelyet a szélsőjobboldali párt a Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló határozati javaslathoz nyújtott be. Paár Ádám írása a HVG-n.
A mértéktartás politikája
A Fidesz kongresszusának szónokai az eddigi politika töretlen és következetes folytatását ígérték. Az ellenzék nyilvánvalóan nem lesz boldogabb ettől, de a kongresszus a párt saját közönségének szólt. Pokorni Zoltán beszéde („hajlamosak vagyunk elhinni, hogy mindenhez értünk”) viszont meglepetés volt. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Pártszavazás után
Közzétették a Gyurcsány-féle pártszavazás eredményeit. Az MSZP vezető politikusai között ezután várhatóan értelmezési harc kezdődik. Csizmadia Ervin interjúja a Hiradó.hu-n.
A váltópártiság feltételei
„A következő időszak kihívása az, hogy a Fidesszel szemben lesz-e egy életképes, nagy váltópárt” – Csizmadia Ervin nyilatkozott az InfoRádiónak.
Gáztőzsde
A múlt héten a kormány egy csapásra megváltoztatta a hazai földgáz-kereskedelmet, alaposan meglepve ezzel az iparágat és mindenki mást is. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A politika és az érzelmek
Eörsi Mátyás legutóbbi írásában felhívta a figyelmet, liberálisoknak és baloldaliaknak meg kell tanulniuk méltányolni azoknak az állampolgároknak az érzéseit, akiknek az álláspontjával egyébként, – például a trianoni békeszerződés megítélését illetően – nem érten ek egyet. Az érzelmi politizálást a baloldal átengedte a jobboldalnak, és ennek meg is fizette az árát. Paár Ádám a HVG-n.
Az újhullámos pártépítés
A pártosodás még mindig nem zárult le, érlelődnek az újabb változások. Korábban, az első és második hullámban új pártok jöttek létre a régiek mellett, a közeljövőben viszont nem zárható ki, hogy a régi pártokból szakadnak ki az újak. A harmadik hullámos pártosodás állatorvosi lova az MSZP. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Menni vagy maradni?
Lakatos Júlia a Hu-lala francia nyelvű portálnak adott interjút Gyurcsány Ferenc eddigi politikai ténykedéséről és jövőbeli lehetőségeiről.
Mol részvénykivásárlás
A Mol orosz tulajdonosának állami kivásárlása jól illeszkedik a magyar kormány energiapolitikai stratégiájába. A folyamat azonban itt nem állt meg, és kérdés, hogy a jövőben mennyire lesz transzparens. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A szerepcsere, a harmadik út és a neokonok
A politikai riválisok új jelmezt öltöttek: azok, akik korábban elvetettek minden változtatást, ma buzgó reformerek, azok pedig, akik korábban a reformok élharcosai voltak, ma megelégszenek azzal, hogy mentsék a menthetőt, megvédjék a magyar társadalmat az „embertelen” kormány túlkapásaitól. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása a HVG-n.
Az alkotmány arca – könyvbemutató
Az Méltányosság Politikaelemző Központ új tanulmánykötete a preambulum műfaját vizsgálja. Képes összefoglalónk az eseményről.
Az erőpolitika nyelvi arzenálja
A kormányzati kommunikáció központi elemévé vált az ellenségképzés. Mivel az ellenzék gyenge, a harci retorika más ellenségképletekkel kénytelen operálni. Novák Zoltán írása a HVG-n.
Méregfog és statisztika
Nyilvánosságra került Petrétei József egykori igazságügyi miniszter 2006-os alkotmánytervezete. Az elmúlt 20 évben nem sok készülő alkotmányszöveg-tervezetet láttunk, s fogalmunk sincs róla, melyik kormány mit tett alkotmányozási tervei valóra váltására. Ideje lenne a fellelhető alkotmányozási háttéranyagokból adatbázist készíteni. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A nem létező köztársasági értékrend
Úgy látszik, nincsen az az alkotmányozási „rohamtempó”, amely közepette ne jutna idő a sokat szenvedett Károlyi Mihály-szobor „piszkálására”. Paár Ádám írása a témában a Népszavában.
Fukushima után
A pár hete történt rekorderejű földrengés és cunami nemcsak Japánt rengette meg, hanem az egész világot. Rövid távon a távol-keleti ország gazdaságának a visszaesése viselte meg a glóbusz tőzsdéit, középtávon a kieső japán kőolajigény, majd az újjáépítés lesz hatással a világgazdaságra. Hosszú távon pedig a fukusimai atomerőmű-komplexum súlyos balesete fogja jelentősen befolyásolni a Föld energiaellátását. Jenei András írása a Világgazdaságban.
Van-e két nyugatos kultúra Magyarországon?
A húszéves magyar demokrácia sok váratlan és meghökkentő fejleménye között talán az egyik legmeglepőbb az, hogy Magyarország és Nyugat-Európa húsz évvel ezelőtt egyértelműen pozitív kapcsolata mára meglehetősen ambivalenssé vált. Csizmadia Ervin a HVG-n.
Női példaképek
Hiányolok azonban a listáról néhány igen fontos területet, mint például a politika, a gazdaság és a természettudományok. Ezeken is születtek nagy magyar női sikerek, legfeljebb nem tudunk róluk. Ez Nyugat-Európában nem történhetne meg. Ott a nők tudatosabban törekednek arra, hogy az élet minden területén bizonyítsanak, és ezt társadalmi szinten el is ismertessék. És a társadalom is nyitottabb ezekre a teljesítményekre. Lakatos Júlia nyilatkozott az NLC-nek.
Jobboldal és konzervativizmus
Persze megijedni sem tanácsos a domináns szereptől és a több cikluson keresztül történő kormányzástól – Nyugat-Európában sem ritkák az ilyesmik. Ám ha egy országban egyébként is gyengék a plurális demokrácia intézményei (és főleg) magatartási hagyományai), akkor a kormányzóknak megkülönböztetett empátiával kell figyelniük a kisebbségben maradók igényeit és kritikáit, nehogy ez utóbbiak diktatúrának érzékeljék azt, amihez a domináns kormányzásnak valójában nincs köze. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
KÁT módosítás
Kiemelt fontosságú lenne háromoldalú egyeztetések kezdeményezése, amelyeken az állam, az iparági szereplők és a fogyasztói érdekek képviselete kialakíthatna egy konstruktív működési modellt. Szerencsés lenne a távhőpiacot és a megújuló energiák kérdéskörét is teljesen különválasztani. Jenei András nyilatkozott a Metropolnak.
A közvélemény-kutatás és a pártok
„Egy erőskezű, határozottan cselekvő, „erőt sugárzó” kormány mellé szívesebben odaállnak az emberek – legyen egyébként az a kormány bármilyen színezetű -, mint egy fragmentált, identitásában megrendült ellenzék mellé”. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
Egyiptomi zavargások
A világsajtót egy hete uraló, az egyiptomi demonstrációkról szóló hírek háttérbe szorították a moszkvai repülőtéri robbantás eseményeit, és a médiatörvény feletti felháborodás hullámai is csillapodtak ezáltal. Jenei András régiós kitekintése a HVG-ben.