Médiamegjelenés


Köztársasági elnöki szerepfelfelfogás

A kétharmados felhatalmazás birtokában a Fidesz-KDNP pártszövetség megtehette volna azt az elegáns lépést is, hogy egy olyan, konzervatív értékrendet valló, de pártok felett álló személyt jelöl köztársasági elnöknek, akinek a függetlenségéhez még kétség sem férhet, és akit az ellenzék többsége is elfogadhat. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.

Tovább

Személycserék a közigazgatásban

Várható volt, hogy megalakulását követően az új kormány nem hagyja meg a helyükön azokat, akik túlságosan szoros szálakkal kötődtek az előző kormányhoz, vagy olyan ügyekben exponálták magukat, amelyek vállalhatatlanok az Orbán-kormány számára. Paár Ádám a Népszavában.

Tovább

A köztisztviselők jogállása

A Fidesz némiképp váratlanul, némiképp várható módon, de igen gyorsan beleszaladt három kényes kérdésbe. Az egyik a kettős állampolgárság – e cikk ezzel kíván a legkevésbé foglalkozni –, a másik a közigazgatás leépítése, a harmadik az elmúlt húsz év kommunikációs minősítése. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.

Tovább

A magyar politika alkalmazkodóképessége

A jobboldal a nemzetet próbálja védeni, miközben a baloldal a válságot akarja menedzselni. A két stratégia ma is – mint régen – egymással szembe megy. A baloldal felelőssége itt legalább akkora, mint a jobboldalé. Ha valóban megbékélést és konszenzust szeretne, akkor nem elégedhet meg a jobboldalról alkotott klisékkel, hanem újra kell gondolnia a jobboldalhoz való viszonyát, sőt egy kicsit a történelmi kontextust is. Csizmadia Ervin írása az ÉS-en.

Tovább

Szavazótáborok mozgása

A szocialista kampány sem „az új miniszterelnök, új program”, sem a „nagy a tét” szlogennel nem volt képes mozgósítani a párt hagyományos szavazótáborának nagy részét. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.

Tovább

A politika és a civil társadalom

Csizmadia Ervin a Stop.hu-nak adott interjújában kifejtette: az MSZP a mondanivaló hiányától szenved, az ország szempontjából nem szerencsés a Fidesz vitáktól való elzárkózása, a Jobbikot pedig igazából csak mostanában kezdik komolyan venni a nagypártok.

Tovább

A demokrácia sziámi ikrei

Magyarországon nagy gát a politikai megegyezés előtt, hogy a társadalmat homogénebbnek gondoljunk annál, mint amilyen valójában, és az emberek – tévesen – azt gondolják, az ellentéteket csak a politikusok szítják. Interjú Csizmadia Ervinnel.

Tovább

Az utolsó cédulás választás

Nem csak a könyveknek, de a választási kampányoknak is megvan a maguk sorsa. Az ideinek például az határozza meg a „sorsát”, hogy 2008–2009-ben lényegében szétesett az 1990 után kiépült, zárt, merev, bombabiztosnak, szinte örökre megváltoztathatatlannak tűnő pártrendszer. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.

Tovább

A pártok demokrácia-képe

A Méltányosság Politikaelemző Központ abból a szempontból vizsgálta a több pártra is kiterjedő eseményt, hogy mi mondanivalója volt a pártoknak a demokráciáról. A kérdést pontosítva gondolkozik-e bárki azon, hogy a magyarok mért ábrándultak ki a demokráciából, és valóban kiábrándultak? Zsolt Péter a Stop.hu-n.

Tovább

Az Exxon kilépése a makói projektből

A makói gáz még távolabb került a konvektoroktól azzal, hogy az Exxon és a Mol kihátrált a kanadai Falconnal létesített konzorciumból, melyet a magyarországi nem konvencionális gáz kutatása és kitermelése céljából alapítottak 2008 áprilisában. Az ügy részleteit elég pontosan ismertette a média, ezért csak a döntés okait és lehetséges következményeit vizsgálja Jenei András a Világgazdaságban.

Tovább

Politikai önismeret kampány idején

A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.

Tovább

Kampány és évértékelés

A legnagyobb közösségi portálon már javában gyűlnek azok a témák, amelyeket a szimpatizánsok javasolnak megemlítésre Orbán Viktornak pénteki évértékelő beszédében. Az elemző viszont azt mondja, jobban jár a Fidesz elnöke, ha nem provokálja a baloldali, többségében amúgy is apátiában lévő szavazókat. Zsolt Péter nyilatkozata a Stop.hu-n.

Tovább

Nabucco és Déli áramlat

Az elmúlt időszakban egymásra licitált a két nagyprojekt; a múlt héten kihirdették a Nabucco gázvezeték nyáron induló kapacitástenderét, és végre létrehozták a Déli Áramlat Zrt.-t is. A végcél közös, ahogy a kételyek is a megtévesztésig hasonlók, így felmerül a kérdés: vajon a két gázvezeték egymás konkurenciájának számít-e, vagy egy kalap alá vehetjük őket? Jenei András írása a Világgazdaságban.

Tovább

A gázfüggőség kérdése

Orbán Viktor november 16-i, a IV. Energiafórumon elhangzott beszédében, amelyben alapvető célként jelöli meg Magyarország húsz éven belüli energiafüggetlenségének megteremtését, kritizálja az Európai Unió közös energiapolitikáját, az Oroszországgal kötött „különalkuk” rendszerét és a szoros együttműködés hiányát. Írásunk a Világgazdaság hasábjain.

Tovább

Friss Méltányosság-index

Mesterházy Attila 30 perces beszédet mondott az MSZP kongresszusán. Megállapíthatjuk, méltányossági beszédversengés figyelhető meg az MSZP háza táján. Gyurcsány Ferenc utóbbi megnyilvánulásai is ilyen irányt vettek, Bajnai Gordon pedig egyértelműen kevéssé konfrontatív. Mind közül azonban Mesterházy Attila lendült csak igazán át a méltányos beszéd­ módot is mérő M-index pozitív oldalára. Most először találkoztunk olyan megszólalással, ami pozitív, ahol a beszéd inkább méltányos, mint méltánytalan. Szembetűnő ugyanakkor, hogy erőtlen. Írásunk a Népszabadságon.

Tovább