Médiamegjelenés
Szavazni kötelező?!
A napvilágot látott hírek szerint az MSZP minden választójogosult állampolgár számára kötelezővé tenné a szavazást. Úgy tűnik, a magyar pártok kezdenek rájönni arra, hogy a demokráciát nem a – mégoly jól megtervezett – intézmények, hanem az állampolgárok tartják működésben. Elemzésünk a Népszavában.
A nyugattalan Magyarország – riport a könyvbemutatóról
Képes riportunk és összefoglalónk „A nyugattalan Magyarország” c. kiadványunk bemutatójáról.
A kormány kérdőíve
A kormány által meghirdetett nemzeti konzultáció ismét felkavarta az állóvizet. Az MSZP bojkottra szólított fel, a Jobbik demagógnak minősítette a kezdeményezést. Indokolt-e a felindulás a nemzeti konzultációval szemben? Paár Ádám elemzése a Hír 24-en.
Nyugat vagy nyugatosság
A politikában minden a hagyományon és annak megváltoztatásán múlik. Éppen ezért az alábbi cikk középpontjában a következő kérdés áll: miért nem sikerül, és hogyan lenne lehetséges hagyományt váltani a magyar politikában? Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
Magyarország gázvagyona
„A legtöbb palagázt termelő Egyesült Államokban néhány év alatt futott fel a tevékenység, miután az első találatokat követően hatalmas mennyiségű befektetés érkezett a területre. Európában hiába lesz palagáz-forradalom, attól nem fognak olyan drasztikusan csökkenni az árak, mint az Egyesült Államokban, de az import egy részét kiválthatják az új gázforrások.” Jenei András nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
Nemzetek reneszánsza?
Mindenki önmagáért. Jelenleg ezt diktálja az uralkodó széljárás. Orbán Viktor az átalakuló globális erőviszonyoknak megfelelően pusztán a korábbiaknál erősebben képviseli a nemzeti érdekeket. Rájött, hogy még akkor is, ha politikai ellenállásba is ütközik külföldön, végső soron „a családi béke” érdekében előbb-utóbb elsimulnak a konfliktusok. Lakatos Júlia írása a Stop.hu-n.
Személyzet és szervezet
„A ciklus félidejében történt kormányzati személycserék mellett kevesebb figyelem fordítódott eddig a kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változásra, holott ennek súlya meghaladja a személyzeti politikában bekövetkezett változások jelentőségét.” Csizmadia Ervin írását szemlézte a Magyar Nemzet.
Plágium és kettős kultiváció
Zsolt Péter a Schmitt Pál-féle plágiumbotrányról és az azt övező kommunikációs trendekről nyilatkozott a Parlament TV Beszélgetés+ műsorában.
Társadalmi unortodoxia
Mielőtt persze az olvasó azt hinné, hogy itt a Méltányosság pontosan ugyanazt mondja, mint a kormányzat liberális kritikusai, azokat ki kell ábrándítanunk: nem ugyanazt. A jogállam liberális elve valóban alapvető érték számunkra is, ám mint azt már párszor kimutattuk: manapság a legélesebb, sőt – ádázabb viták a liberalizmus és a demokrácia alapértékei között dúlnak. Csizmadia Ervin írása, amely eredetileg a Népszabadságban jelent meg.
A Nabucco vége?
Orbán Viktor két héttel ezelőtti Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos nyilatkozata a politikában nagy visszhangot váltott ki, de a szakmát talán kevésbé lepte meg. Amellett, hogy a Nabucco agóniája látszólag a Déli Áramlat projekt malmára hajtja a vizet, több, eddig veszteglő alternatív gázdiverzifikációs terv kaphat újra szelet a vitorlájába. Jenei András a Világgazdaságban.
Mit kezdjen a demokrácia az ellenségeivel?
„A demokratikus pártok nem vették észre, hogy a Jobbik mögött álló tömeg jelentős része visszavezethető lenne a demokratikus közösségbe.” Paár Ádám nyilatkozott a Stop.hu-nak.
A hiányzó integráció
A magyar demokrácia társadalmi kohéziója nyolc év uniós tagság után is rendkívül csekély. Pedig egyetlen politikai berendezkedés sem lehet stabil, ha nem törődik a belső integráció minőségével. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.
Elnöki szerepalkotás
„A megválasztott köztársasági elnök beszédéből kiviláglott az Európai Parlamenti képviselőségének tapasztalata, egy másik hangnemnek a politikába való beemelése.” Lakatos Júlia nyilatkozott a Népszabadságnak Áder János államfővé választása kapcsán.
Belharc a Jobbikban?
„Mindig van egy ellentét a rendszerellenes párt élvonala és hátországa között, amely most a nyílt színen is megjelent.” Paár Ádám nyilatkozott a Jobbikkal kapcsolatos fejleményekről a Magyar Nemzet Online-on.
Européer politikus-e Orbán?
„Nem felel meg a valóságnak a Fideszről a nemzetközi médiában kialakult kép, miszerint meg akarja szilárdítani a hatalmát és elnyomó politikát folytat.” Lakatos Júlia nyilatkozott a New York Times-nak. A nyilatkozatot több hazai portál is szemlézte: Népszabadság, Világgazdaság és az MNO.
Új ideiglenesség?
A végleges rendszer helyett lehet, hogy újabb ideiglenesség következik, ugyanis nincsenek meg a rendszer véglegesítésének a feltételei – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin.
„Mit kezdjünk” sorozat, 5.
Eljött az ideje, hogy magunk mögött hagyjunk néhány tévképzetet. Például azt, hogy a demokratikus átmenetet végrehajtottuk azzal, hogy létrehoztuk és működtetjük a demokratikus intézményeket. Novák Zoltán írása a sorozat 5. részében, a Népszabadságban.
Az LMP referenduma
Paár Ádám az LMP sikertelen népszavazási kezdeményezését értékelte az MNO hasábjain.
Kulturális ellentétek az Unióban
A nyilvánvaló politikai, gazdasági konfliktusok mögött valójában sokkal mélyebb kulturális ellentétek állnak, amelyről senki nem beszél. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Lesz-e új Orbán Viktor a Fideszben?
„A Fidesznek most nagy szüksége van a konszolidációra, mivel viharos korszakon van túl” – Paár Ádám nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
Politikai nevelés
Nyugat-Európában a (politikai) nevelés történelmileg természetes, integráns adottság; Magyarországon sohasem volt – s ma sem – az. Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
Demokrácia és állampolgári nevelés
Oktatáspolitikai konferenciát szervezett a Méltányosság Politikaelemző Központ. Arról folyt a vita, lehet-e demokráciában állampolgárokat nevelni, nevelhető-e a magyar társadalom? A felvezető előadás után a téma szakértői cserélték ki álláspontjaikat a kérdésekről.
Pozitív piaci visszajelzés
„A kormánynak feltétlenül szüksége van a piacok pozitív visszajelzésére, és ezt csak akkor kapják meg, ha hajlandóságot mutatnak az Európai Unióval való együttműködésre.” Lakatos Júlia nyilatkozott a New York Times-nak.
„Mit kezdjünk” sorozat, 4.
A Méltányosság Politikaelemző Központ Mit kezdjünk? sorozata következő részében nem kevesebbet állítunk, mint hogy a magyar múlt adaptációs hagyományának korlátai vezettek többek közt egy olyan téves irányú energiapolitikai evolúcióhoz, mely döntően felelős azért az adósságspirálért, melynek korlátozását már az alaptörvénybe is beemelték. Sorozatunk negyedik része a Népszabadságban.
Veszélyben a szabadság?
A nyugatiak nem értik a magyar politikai kultúrát. Azt sem, hogy Orbán mit, miért csinál. Alighanem szavazói egy része sem érti. A kormány tevékenységéből egyértelmű: megnőtt az állam szerepe. Paár Ádám interjúja a Népszabadságban.
Győztesek és vesztesek
A mostani válság perspektívájából visszatekintve meglepőnek tűnik, hogy az elmúlt két évtizedben, az Európai Unió létrejöttének kezdetétől a világ (és persze benne mi) mennyire érzéketlenek voltunk az egyes országok közötti egyenlőtlenségek kérdésére. Az egyes országok közötti különbségeket elfedte, hogy a nemzetközi térben minden ország egyenlőnek, s a globalizáció haszonélvezőjének tűnt. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Orbán és Európa
Az EU-val való konfliktussorozatot, ellentétben az alkalmazkodóbb magatartást kívánatosnak tartó magyar baloldali kormányok felfogásával, már másfél évtizede a politika természetes elemének tartja a Fidesz, és Orbán Viktor. Olyan folyamatnak, amelynek során a magyar érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell. Elemzésünk Orbán Európa képéről.
Franciaország és az örmény népirtás
Párizs aligha számíthat arra, hogy mások is követni fogják a példáját. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok, bár elismerte a népirtás tényét, soha nem lépett fel Ankarával szemben, ahogyan Izrael Állam is kerüli a konfrontációt e kérdésben a török kormánnyal. Paár Ádám írása a Stop.hu-n.
A win-win játszma vége?
Az 1989-90-es demokratizálódásnak ugyanis szerte Kelet-Közép-Európában volt egy egyszerű, könnyen kódolható és az egyes szereplők közötti különbségeket elmosó logikája. Az átmenetek két rendszer (demokrácia és diktatúra) közötti döntésről, valójában a jó és a rossz közötti választásról szóltak. Ritka történelmi pillanat: ha valaki nem akart marginalizálódni, akkor értelemszerűen a jó oldalra került. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n
A kulturális dimenzió Magyarországon
A civilizációjára büszke Európával szemben ott van egy másik oldal, mely kultúrájára büszke, nem gazdag, intézményrendszere sem olyan kifinomult, de belső értékeit kívánja óvni. Ez a nyugati civilizáció találkozik a felzárkózásról lemondott, de sajátosságait féltő magyarokkal, és nagyon nem értik egymást. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.