2010
TagÁllandóság és elmozdulás
Húsz évvel ezelőtt a nyugati politikatudomány általános irányzata a tranzitológia volt, vagyis hogy a volt szocialista országok is fokozatosan átnőnek demokráciákká. Mára ez teljesen háttérbe szorult. „Most azt mondják, hogy a történelmi modellek és reflexek kerülnek előtérbe Közép-Európában. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Figyelőnek.
A magyar társadalom szövete
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Paksi erőműbővítés
Az új paksi atomerőmű építésének a támogatása olyan példaértékű konszenzust teremtett a lakosság és a politikai elit köreiben, amelyről legfeljebb csak álmodozhatunk a politikum más területein. Ám a befektetői és stratégiai tervezői oldalon egyre több aggály és kétely merül fel az erőmű gazdaságosságával és megtérülésével kapcsolatosan. Jenei András írása a VIlággazdaságban.
Preambulum-projekt
Élénk vita folyik az alkotmányozási folyamatról, azonban kevés törekvés van az állampolgárok bevonására. Arra, hogy maguk határozzák meg, melyek azok az alapértékek, amelyek fontosak számukra. A hvg.hu és a Méltányosság Politikaelemző Központ közös felhívást intéz a közvéleményhez. Mi legyen a Preambulumban?
A „jó” és a „rossz” populizmus
Hollandiában több tudós is felveti, hogy a populizmus akár hasznos is lehet a demokráciának. Magyarországon, ahol a populizmus ősellenfél, itt még nem tartunk. Üdvös lenne az árnyaltabb populizmusértelmezés itthon is. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Új energiastratégia
A Fidesz-kormány láthatóan változásokat akar eszközölni az energiaiparban, melyben az elmúlt évtizedben leginkább csak állagmegóvás folyt. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi egyoldalú, és messze nem konszenzuális erőpolitika várhatóan nem a kívánt eredményt, hanem éppen az ellenkezőjét fogja eredményezni: piaci deliberalizációt és legfőképp áremelkedést, melynek ostora újfent csak a fogyasztókon fog csattanni. Jenei András elemzése.
Avatar-politika
A Fidesz tehát – mondjuk így: amerikai mintára – megkísérli mind az aktuálpolitikát, mind pedig a szakpolitikát, pontosabban azok bizonyos szeletét az internetre helyezni. A Fidesz – s ebben is követi a tengeren túli mintát – nem magát a pártot tette az internetes fórumok központi figurájává, hanem Orbán Viktort. Elemzésünk az aktuális trendekről.
Egy rendhagyó nekrológ
Hamburg gyászba borult november 1-én. Szülővárosában, az Elba-parti Hanza-város temetőjében örök nyugalomra helyezték a 91 éves korában elhunyt Hannelore „Loki” Schmidtet, Helmut Schmidt volt német kancellár feleségét. A magyar média nem számolt be erről az eseményről, ami már csupán annak fényében is meglepő és érthetetlen, hogy az 1970-es, 1980-as években Schmidtnél senki nem tett többet az NSZK és Magyarország kapcsolatainak fejlesztéséért, és férje oldalán a Lokinak becézett Hannelore is ellátogatott hazánkba. Paár Ádám írása a Népszavában.
Az utcai politika
A kormányzat éppen azért csorbítja az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy minél több bevételhez juthasson a különadókból és ezáltal csökkenteni tudja a társadalmi feszültségeket. Zsolt Péter a HVG-ben.
A spin doktorok fogalmáról
A nyugati politikában a háttéremberek kötelességüknek tartják a működésükről való folyamatos beszámolást, azaz pontosan úgy viselkednek, mint a vezető politikusok: evidenciának tekinti, hogy a politika végső soron az emberekre tartozik. Kelet-Közép-Európa rendszerváltó országaiban azonban ezt az egyszerű igazságot nem sikerült meggyökereztetni s ebből adódóan nálunk roppant bizonytalan a politika társadalmi alapzata. Csizmadia Ervin gondolatai a Népszabadságban.
Magyar-orosz tárgyalások
Miközben Moszkvában több fontos energetikai témában megállapodás várható a novemberben sorra kerülő Orbán-Putyin találkozón, a magyar kormány szemmel láthatóan az eddiginél lényegesen céltudatosabb, markánsabb, ám egyben offenzívabb, és sokszor kevésbé transzparens energiapolitikai stratégiát kíván követni. Ebben a piaci szereplőknek egy eddiginél vékonyabb mezsgye lesz kijelölve a magyar ugaron. Jenei András írása a HVG-n.
Megmenthető-e a baloldal?
Gyurcsány minap létrehozott platformja egy széles, pártokon átívelő koalíció felé történt első lépés. Melyben ma az MDF és az SZDSZ „morzsalékaira”, valamint az LMP-re számíthat a volt kormányfő. Többek között erről is nyilatkozott Csizmadia Ervin a Figyelő-s interjújában.
Orbán és Soros
Vajon milyen hasonlóság lehet Soros György és Orbán Viktor között? A kérdés felvetése bizarrnak tűnhet, hiszen Soros ízig-vérig baloldali liberális, míg az orbáni szótárban a liberalizmusnak meglehetősen negatív csengése van. Meglepetésünkre egy közelebbi összehasonlítás rácáfol a feltételezésekre: Orbán és Soros szellemi értelemben nem is állnak olyan távol egymástól.
Obama emberei
Közelednek a November 2-i időközi választások az Egyesült Államokban. Még ha a Demokraták képesek is megőrizni többségüket a Kongresszusban, mindenképp új korszak kezdődik Barack Obama elnökségében. Lakatos Júlia elemzése a New York Times riportja nyomán.
Kizárás és együttműködés
Ha egy ország állampolgárai és politikai erői – önmagukban és egymással – tartósan képtelenek az együttműködésre, ha igazából fel sem ismerik, hogy az ismétlődő gazdasági válságok a társadalmi és politikai együttműködés hiányának megtestesülései, akkor roppant nehéz lesz hatékonyabbá tenni a hazai demokráciát, és elérni a hőn remélt tényleges nyugatosodást. Csizmadia Ervin gondolatai az ÉS-ben.
Platform a platformokon túl
Nagy hullámokat vetett a hazai közéletben Gyurcsány Ferenc bejelentése új, Demokratikus Koalíció elnevezésű platformjának megalapításáról. Csizmadia Ervin írása a Figyelőn.
Önkormányzati választások az Index.hu tükrében
A Méltányosság Politikaelemző Központ Sajtótanács munkacsoportjának tagjai, ha nem is reprezentálják a magyar lakosságot, s ha nem is notabilitások, egy fókuszcsoportos beszélgetés keretében, mint a honlap aktív követői, kifejtették, hogy mi tetszett, mit hiányoltak, valamint mi az, ami zavarja őket az index.hu választásokkal kapcsolatos írásaiban. Beszámolónkban beszélgetésünk során felmerült spontán észrevételeket gyűjtöttük össze.
A Fidesz államfelfogása
A közvélemény többségének eddig összességében tetszik az Orbán-kormány határozott, a rendszert gyors döntésekkel átalakító kormányzati stílusa, Van azonban a növekvő állami hatalomnak kockázata is: ha a felsőbb szinten a vezetők hibáznak, a hatalom központosított jellege miatt nehezebb tud korrigálni, illetve a hibákat már eleve nehezebben tudja elkerülni a visszacsatolás nehézkessége miatt. Elemzésünk a jelenlegi helyzetről.
Az eredmények tükrében
A kormányoldal számára az eredmények egyértelmű megerősítést jelentenek, azzal a félreérthetetlen üzenettel, hogy választók elégedettek a kormány eddigi munkájával. Novák Zoltán értékelte az önkormányzati választások eredményét a Stop.hu-nak.
Az érzelemkeltés technológiája
Az 1990 és 2010. közötti időszak választási kampányait sokan és sokféleképpen magyarázták és csoportosították az elmúlt két évtizedben. A két szélső megközelítés a permanens kampányról, illetve a kampánynélküliségről szólt.
Az ellensúlyok szociológiája
A köztársasági elnök személye és fölfogása, miszerint nem az alkotmány, hanem a kormány barátja kíván lenni, az alkotmánybírák megválasztási módjának az átalakítása, a közmédia és számos, szerepe szerint független intézmény kormány alá rendelése, a közalkalmazottak kirúgásának korlátlan lehetősége, egyebekkel együtt bizonyítják, hogy az ellensúlyok a következő években ezeken a területeken háttérbe szorulnak. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Baloldaliság és szélsőbaloldaliság
Paár Ádám írása Szabó Ervin tevékenységéről a Népszavában: „A kommunisták igyekeztek elfelejteni Szabó Ervint. A szocialisták is. Csodálkozhatunk-e hát azon, hogy még az általa alapított könyvtártól is el akarják venni a nevét?”
Az érzelemkeltés technológiája
Érzelemkeltőnek azt a kampányt nevezzük, amely közvetlenül a választóhoz, mint egyénhez fordul, őt akarja „elvarázsolni”. A választási kampányokból persze soha nem hiányoznak az érzelmek, csak éppen Magyarországon ezt nehezen akarjuk észrevenni, és meglepődünk rajta. Nálunk az a megközelítés van érvényben, hogy a politika ízig-vérig racionális mesterség és az ésszerűségtől való elhajlás „abnormálisnak” tekinthető.
A kormánypolitika és a „külső elvárások”
A mindenkori magyar kormánynak, és miniszterelnökének milyen külső tényezőket, illetve korlátokat kell figyelembe vennie döntései meghozatalakor? Elemzésünk a második Orbán-kormány helyzetéről a hazai és nemzetközi gazdasági összefüggések tekintetében.
Köztes demokrácia
Az MPK nagy érdeklődés mellett mutatta be Köztes demokrácia című könyvét január 14-én, az Írók Boltjában. A kötet kapcsán vendégek (Kende Péter, Kéri László és Egedy Gergely) is kifejtették véleményüket. Összefoglalónk itt olvasható az eseményről.
Tessék nevetni!
A Kétfarkú Kutya Párt elindulása az önkormányzati választáson azt jelzi, hogy a magyar politikusoknak – kanadai, új-zélandi, lengyel, német és izlandi kollégáik után – meg kell barátkozniuk a politikai görbe tükörrel. Paár Ádám írása a Népszavában.
A kormányzás száz napja
A kabinet kedvező megítélésének elsődleges oka, hogy a kormányzás szimbolikus intézkedésekkel vette kezdetét. Abban, hogy a kormánypártok változatlan népszerűségében az ellenzék gyengesége is közrejátszik. Novák Zoltán nyilatkozott a Gondola.hu-nak.
Kötcse: a centrális erőtér határai
Az Orbán-kormány egyik legnagyobb kihívása – ahogy arra a kormányfő is rámutatott – gazdasági jellegű: egyszerre kell a gazdasági növekedést felpörgetnie (Új Széchenyi Tervvel, vagy anélkül), fenntartható költségvetést készítenie, nem elfeledkezve eközben az emberek pénztárcájáról sem. Vagyis meg kell mutatnia a Fidesz-KDNP-nek, hogy valóban képes a (jó) kormányzásra, nem csupán a szimbolikus intézkedésekben, hanem gazdasági adatokban is megmutatkozó eredményekre.
Politika és emlékezet
A Méltányosság Politikaelemző Központ Blair kötetének sajtóvisszhangja és a felfokozott érdeklődés kapcsán arra keresi a választ, hogy Magyarországon – egy-egy eset kivételével – miért nincsen hagyománya a memoárírásnak, mi a magyar politikai szereplők szemérmességének az oka. Bizonyára nemcsak az időhiány, hanem a kulturális sajátosságok is szerepet játszanak abban, hogy a politikai elit egykori tagjai tartózkodnak az emlékiratok megírásától. Paár Ádám írása Tony Blair könyvéről.
A viccpártok jelentősége
A demokratikusan működő intézményeknek képesnek kell lenniük a gúny, a görbe tükör, a szarkazmus és az irónia elviselésére. Paár Ádám írása a viccpártokról a Gondola.hu-n.