2012
TagZene vagy Infó
„Érdekes vita volna, ha felvethetnénk, hogy közérdek-e az, ha a kereskedelmi világból kiszorítjuk a Heti Hetest, vagy hogy a szélsőséges pártok által elfoglalt frekvenciákat zeneivé puhítsuk, vagy hogy ne legyen Klubrádió, de InfoRádió vagy Lánchíd Rádió se, és persze ne legyen ATV meg ECHO. ” Zsolt Péter gondolatai az átalakuló hazai rádiós piacról.
A feketezóna hatalma
Az állammal szembeni alacsony bizalom és az adófizetési hajlandóság úgy függ össze, hogy a tényleges és potenciális adófizetők nehezen hiszik el, hogy az állam az általuk befizetett adókat jól költi el. Elemzésünk az aktuális hazai trendekről.
Új ideiglenesség?
A végleges rendszer helyett lehet, hogy újabb ideiglenesség következik, ugyanis nincsenek meg a rendszer véglegesítésének a feltételei – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin.
„Mit kezdjünk” sorozat, 5.
Eljött az ideje, hogy magunk mögött hagyjunk néhány tévképzetet. Például azt, hogy a demokratikus átmenetet végrehajtottuk azzal, hogy létrehoztuk és működtetjük a demokratikus intézményeket. Novák Zoltán írása a sorozat 5. részében, a Népszabadságban.
Kettészakadt Magyarország: mítosz vagy valóság?
Nem azért nincs együttműködés a mai magyar politikában, mert a magyar politikusok erre eredendően alkalmatlanok, s nem különben így van ez a magyar társadalommal is, hanem azért nincs, mert ehhez politikatörténete nem kínál elég történelmileg internalizált mintát. Elemzésünk a kettészakadt Magyarország jelenségről és értelmezéseiről.
Az LMP referenduma
Paár Ádám az LMP sikertelen népszavazási kezdeményezését értékelte az MNO hasábjain.
Az „antiliberális” liberalizmus és az idegenek
David van Reybrouck belgiumi flamand író szerint az elitek eltávolodtak a politikai közösségtől, a „néptől”, elfeledkeztek az érzelmek fontosságáról, azt megvetően „populizmusnak” nevezték, és ezzel falat vontak maguk és a társadalom közé. Holott a liberalizmus eredendően „populista” volt – abban az értelemben, hogy erős érzelmi mozgósító tartalommal rendelkezett. Elemzésünk egyes nyugati populista trendekről, főleg a holland közegről.
Magyar államkapitalizmus?
A jobboldal koncepciójában központi helyet foglal el az állam megerősítése és a szabadpiac valamilyen mértékű korlátozása. Ezek alapján beszélhetünk-e valamiféle magyar államkapitalista rendszerről, vagy ezeket a folyamatokat más megközelítésben kell értékelnünk? Elemzésünk az Economist nemzetközi vitájáról és annak hazai vonatkozásairól.
Uralkodhat-e a középosztály Magyarországon?
Ebben a cikkben azt a kormányzati koncepciót vesszük górcső alá, amely szerint Magyarország felemelkedésének útja az erős nemzeti középosztály megteremtésén át vezet. Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évben számtalanszor kinyilvánította elkötelezettségét ebben a kérdéskörben; de vajon van-e esélye a sikerre? Vajon koszerű-e a középosztály megteremtésének és uralomra segítésének programja?
Kulturális ellentétek az Unióban
A nyilvánvaló politikai, gazdasági konfliktusok mögött valójában sokkal mélyebb kulturális ellentétek állnak, amelyről senki nem beszél. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Lesz-e új Orbán Viktor a Fideszben?
„A Fidesznek most nagy szüksége van a konszolidációra, mivel viharos korszakon van túl” – Paár Ádám nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
„Merev” Európa, „laza” Magyarország?
Európa egyáltalán nem homogén. „Rugalmas” és „merev” kultúrák olvasztótégelye, s amíg a laza kultúrák nyitottabbak a társadalmi változtatásra, a szigorúbbak hatékonyabbak a döntések végrehajtásában. A gazdasági válság következtében hazánk jelenleg szigorúbb irányba halad. Miért okoz ez a látszólag a Nyugathoz való felzárkózási folyamat mégis konfliktust Európával?
Politikai nevelés
Nyugat-Európában a (politikai) nevelés történelmileg természetes, integráns adottság; Magyarországon sohasem volt – s ma sem – az. Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
Demokrácia és állampolgári nevelés
Oktatáspolitikai konferenciát szervezett a Méltányosság Politikaelemző Központ. Arról folyt a vita, lehet-e demokráciában állampolgárokat nevelni, nevelhető-e a magyar társadalom? A felvezető előadás után a téma szakértői cserélték ki álláspontjaikat a kérdésekről.
Szociáldemokrata fuvallatok nyugatról
Nem könnyíti meg az MSZP helyzetét, hogy az európai baloldal még mindig nehéz helyzetben van. Az európai baloldal súlya annak ellenére nem nőtt az elmúlt pár évben, hogy elsősorban jobboldali kormányok hajtanak végre megszorító intézkedéseket, komoly társadalmi elégedetlenséget kiváltva. Elemzésünk a baloldal nemzetközi lehetőségeiről.
Pozitív piaci visszajelzés
„A kormánynak feltétlenül szüksége van a piacok pozitív visszajelzésére, és ezt csak akkor kapják meg, ha hajlandóságot mutatnak az Európai Unióval való együttműködésre.” Lakatos Júlia nyilatkozott a New York Times-nak.
„Mit kezdjünk” sorozat, 4.
A Méltányosság Politikaelemző Központ Mit kezdjünk? sorozata következő részében nem kevesebbet állítunk, mint hogy a magyar múlt adaptációs hagyományának korlátai vezettek többek közt egy olyan téves irányú energiapolitikai evolúcióhoz, mely döntően felelős azért az adósságspirálért, melynek korlátozását már az alaptörvénybe is beemelték. Sorozatunk negyedik része a Népszabadságban.
A kormányzás minősége
Ebben az írásban nem az a cél, hogy a „rossz kormányzás” aktuálpolitikai vetületeit (esetünkben az Orbán-kormány tevékenységét) unalomig ismert módon lehúzzuk, és (egy kis kép- és logikai zavarral) ismételten elmondjuk, hogy azért nincs „jó kormányzás”, mert „rossz kormányzás” van. Ilyen típusú elemzésekből tengernyi van, és nem gondoljuk, hogy ezek számát nekünk is szaporítanunk kellene.
Az európai kohézió
Kísérletet tettünk tehát arra, hogy új értelmezési keretbe helyezzük a kormány és az Unió közötti konfrontációt. Mindamellett arra is érdemes kitérnünk, hogy az Unió szemléletváltása milyen irányba mutat, hol tart ez a folyamat és milyen buktatói vannak.
Technokrácia és/vagy demokrácia?
Sokan Rómára vetik a tekintetüket. Mindenki azt hitte, hogy Silvio Berlusconi kirobbanthatatlan a hatalomból. A csapás onnan jött, ahonnan azt senki nem várta: a gazdaságból. Csábító lenne a hasonlat, hogy ha Olaszországot egy szakértőkből álló kormány menti meg az államcsőd fenyegetésétől, akkor esetleg Magyarországon is van opciója egy szakértői kormány felállásának. Elemzésünk a kialakult európai helyzetről.
Van-e a mai magyar pártoknak emberképe?
Magyarországon nem tekinthető általánosnak az egyes ideológiákhoz kötődő, azok alapját jelentő emberképek keresése. Míg nyugaton a politikai pártok állandóan rákérdeznek a saját emberképükre, Magyarországon hiányzik a gondolkodás a politikai erők részéről, hogy eszméik milyen ant-ropológiai talapzatra épülnek rá. Paár Ádám gondolatébresztő elemzése.
A Nyugat új viszonya önmagához
A kormányoldalon az újragyarmatosítástól rettegnek, az ellenzéki térfélen pedig az EU-t tekintik (a hazai ellenzék potenciájának híján) az Orbán-kormány egyetlen de facto ellenerejének. Ez persze mind logikus, de a lényeg mégsem ez. Hanem az, hogy ismételt átalakuláson megy keresztül a korábban felülírt nyugati-keleti kapcsolatrendszer.
Veszélyben a szabadság?
A nyugatiak nem értik a magyar politikai kultúrát. Azt sem, hogy Orbán mit, miért csinál. Alighanem szavazói egy része sem érti. A kormány tevékenységéből egyértelmű: megnőtt az állam szerepe. Paár Ádám interjúja a Népszabadságban.
Győztesek és vesztesek
A mostani válság perspektívájából visszatekintve meglepőnek tűnik, hogy az elmúlt két évtizedben, az Európai Unió létrejöttének kezdetétől a világ (és persze benne mi) mennyire érzéketlenek voltunk az egyes országok közötti egyenlőtlenségek kérdésére. Az egyes országok közötti különbségeket elfedte, hogy a nemzetközi térben minden ország egyenlőnek, s a globalizáció haszonélvezőjének tűnt. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Orbán és Európa
Az EU-val való konfliktussorozatot, ellentétben az alkalmazkodóbb magatartást kívánatosnak tartó magyar baloldali kormányok felfogásával, már másfél évtizede a politika természetes elemének tartja a Fidesz, és Orbán Viktor. Olyan folyamatnak, amelynek során a magyar érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell. Elemzésünk Orbán Európa képéről.
Franciaország és az örmény népirtás
Párizs aligha számíthat arra, hogy mások is követni fogják a példáját. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok, bár elismerte a népirtás tényét, soha nem lépett fel Ankarával szemben, ahogyan Izrael Állam is kerüli a konfrontációt e kérdésben a török kormánnyal. Paár Ádám írása a Stop.hu-n.
A win-win játszma vége?
Az 1989-90-es demokratizálódásnak ugyanis szerte Kelet-Közép-Európában volt egy egyszerű, könnyen kódolható és az egyes szereplők közötti különbségeket elmosó logikája. Az átmenetek két rendszer (demokrácia és diktatúra) közötti döntésről, valójában a jó és a rossz közötti választásról szóltak. Ritka történelmi pillanat: ha valaki nem akart marginalizálódni, akkor értelemszerűen a jó oldalra került. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n
A kulturális dimenzió Magyarországon
A civilizációjára büszke Európával szemben ott van egy másik oldal, mely kultúrájára büszke, nem gazdag, intézményrendszere sem olyan kifinomult, de belső értékeit kívánja óvni. Ez a nyugati civilizáció találkozik a felzárkózásról lemondott, de sajátosságait féltő magyarokkal, és nagyon nem értik egymást. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Melyik demokrácia?
Idehaza – különösen a balliberális sajtóban – a demokráciának egyetlen lehetséges értelmezése létezik. Minden, ezen kívüli törekvés negatívan értékelendő. A januári tiltakozások hozadéka, hogy megmutatták: két teljesen ellentétes nézőpontból is lehet a demokráciáért tüntetni, mindkettőnek megvan a létjogosultsága, ugyanakkor a veszélyei is. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
Külföldi kritikák kereszttüzében
Hazánk ritkán üti meg a világsajtó ingerküszöbét. Ekkor is szinte csak negatív hírekkel. Vajon miért kezdett el a külföld foglalkozni Magyarországgal, és miért nem volt képes a kormány hatékonyabban kezelni a külföldi kritikákat? Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.