Csizmadia Ervin
Tag
Magyar politika három metszetben
A tavalyi évet Csizmadia Ervin három szempontból (politikai pszichológia, pártrendszer, történeti aspektus) elemezte a Hit Rádió műsorában.
A közvélemény szerepe
Vajon mi a súlya a közvéleménynek a politikában, és hogyan kerül ide a politikai máglya? Csizmadia Ervin írása.
2024 tanulságai
2025-öt szemlélhetjük a jelen, a közelmúlt és a távolabbi múlt perspektívájából egyaránt. Csizmadia Ervin mindhárom idősíkot áttekinti.
A politikai elemzés korszaka
A nemzetközi és a magyar politika tele van forrongással. De a mélyreható elemzés lehetőségei is nagyok. Csizmadia Ervin évzáró interjúja.
Valóság és igazság
A demokráciák túlságosan elmozdultak az „egyigazság-rendszer”’ felé. Ezzel szemben jobban járunk, ha Pascal mondását tartjuk szem előtt. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Ki közvetít?
Régen a pártok közvetítettek a civil társadalom és az állam között. Ma ezt a feladatot a közösségi média veszi át. Csizmadia Ervin az ATV-ben.
Ady, Petőfi – és a magyar politika múltja és jelene
Sok mindent tudunk magunkról, ha költőinket olvassuk. De régi politikusaink már olyan nagyon nem érdekelnek. Csizmadia Ervin interjúja egyetemi hallgatóknak.
A nyugatosodás újabb foka
Látszólag megdöbbentő, ami a magyar politikában zajlik, de ha a mai időszakot a nyugatosodás egy újabb fázisának tekintjük, akkor már nem is olyan meglepően a dolgok. Csizmadia Ervin interjúja.
Hány módon kettéosztott Magyarország?
A magyar társadalom több rétegben oszlik ketté, ezért annak dolga, aki ezen változtatni akar korántsem lesz könnyű. Csizmadia Ervin elemzése.
Mit fed el a populista/szélsőjobboldali címke?
Vajon miért nem elégségesek a populizmus mainstream-magyarázatai? A legfőképpen azért, mert sematikusak, és használóik úgy akarnak küzdeni a populizmus ellen, hogy annak lényegéig nem jutnak el. Csizmadia Ervin írása.
Országot vezetni – Európát vezetni
A legérdekesebb kérdések egyike, hogy mit jelent a politikai vezetés országos, és mit jelent országok fölötti szinten. Csizmadia Ervin a Hit rádió UItrahang+ című műsornak vendége volt.
Miért beszél a politikus?
Az embereknek csak nagyon kis része hallgatja (és hallja is meg) őket, a politikusok mégis beszélnek. A legtöbb politikusi beszéd talán nem is érdemes a figyelemre, de hogy egyik sem? Csizmadia Ervin blogja.
A kétpártrendszer hosszú árnyéka
Ha azt gondoljuk, hogy a Tisza Párt fellépése nyomán előálló ajánlat (kétpártrendszer) merőben új a magyar politikában, akkor tévedünk. A gondolat először az 1990-es évek közepén merült fel. Csizmadia Ervin az ATV-ben.
Politikai őszinteség
Szabad-e kendőzetlenül őszintének lenni egy politikusnak. Orbán Viktor nemrégiben tartott, franciaországi sajtótájékoztatója kapcsán fogalmazható meg ez a kérdés. Csizmadia Ervin írása.
Pártfejlődési logika
A rendszerváltás utáni történelemben a pártfejlődés három dimenzióban vizsgálható: ideológia, szervezet, vezetők. Csizmadia Ervin interjúja.
Ausztria és Magyarország – Az EU és Magyarország
Összenőhet-e valaha Magyarország külső környezetével, avagy a viszony inkább elzárkózó marad? Csizmadia Ervin elemzése a HVG-n.
Az édes és a mostoha
Sokat beszélünk az egyénről, mint a demokratikus politika alaptényezőjéről. De vajon mennyit tudunk az egyénről valójában, túlmenően azon, hogy az emberek választók? Mi dönti el, hogy kire szavazunk, és ki mögé állunk be? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Két nemzedék
A Fidesz a maga korában egy nemzedéki lázadás is volt a fennállóval szemben, és a Tisza Párt mintha szintén mutatna nemzedéki sajátosságokat. Csizmadia Ervin interjúja.
A Fidesz-minta megtanulása
A 2010-2024 közötti ellenzék tagadta a Fidesz-mintát. A hibát ott követte el, hogy a verseny és a tanulás követelményeit összekeverte. Az új ellenzék versenyez és tanul egyszerre. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A liberális normáról
Nem csak az a kérdés, hogy vannak, akik nem szeretik a liberalizmust. Kérdés az is, hogy akik szeretik, megfelően menedzselték-e. Csizmadia Ervin elemzése az ÉS-ben.
Pártdominancia az EU-ban?
A pártdominancia fogalmát az egyes országokon belüli viszonyok leírására szokás használni. Nemigen jön elő a fogalom az Európai Parlamentre vonatkozóan. A dolgozat nem csak felveti az EP-n belüli pártdominancia lehetőségét, de magyarázatot is ad rá, sőt összehasonlításokat is tesz a magyar helyzettel. Csizmadia Ervin és Rajnai Gergely tanulmánya.
Nem vezetés, vezetés, nép
Az elmúlt három és fél évtizedben nagy utat jártak be a politikai vezetésről szóló elképzelések. Csizmadia Ervin az Indexen elmondja, honnan indultunk, és hová érkeztünk.
Ellenzékiség „örök” kormányzásban
Az ellenzékiség természetét sokkal ritkábban vizsgálják, mint a kormánypártiságét. Csizmadia Ervin a Méltányosság kormányzásról és ellenzékiségről írott könyveit foglalja össze a Parászka Boróka által készített interjúban.
A társadalom két rétegéről. Norbert Elias és Karácsony Sándor a fent és a lent viszonyáról
Egy német és egy magyar szerző is a múlt folyamatait vizsgálja és nagyon érdekes különbségekre bukkan a nyugati és a magyar fejlődést, a társadalom felső és alsó rétegeinek kölcsönhatását illetően. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Nem csak pártok vannak, van pártrendszer is!
Sokat beszélünk egy-egy pártról, és sokkal ritkábban magáról a pártrendszerről. Pedig az is fontos része a mindennapi politikának. Csizmadia Ervin elemzése a Hit Rádióban.
A „nagy kormánypárt” elmélete
A magyar politikai szociológiában Rudai Rezső volt az első, aki elméleti igénnyel írt a hosszú ideig uralkodó pártokról. Rudai munkásságát Csizmadia Ervin foglalja össze a Regió című folyóirat friss számában.
Szerb Antal a magyar múltról
A nagy irodalomtudós és író majdnem száz éve írt egy remek cikket a magyarság kettős arculatáról. Barbár? És még? Csizmadia Ervin publicisztikája Szerb mai aktualitásáról.
Regionális pártfrakció az EP-ben?
A múlt hét legvégén Bécsben új pártfrakció létrejöttét jelentették be. Ebből világos, hogy a Fidesz EP képviselői immár nem függetlenek. Vajon meddig küzdheti fel magát a Patrióták új pártcsaládja? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Miért nem jött létre korábban egy új ellenzék?
Az, hogy a „régi ellenzéket” át kell formálni, sőt le kell váltani, nem új gondolat, először 2014-ben merült fel. Tíz év alatt azonban nem sok történt. Majd most? Csizmadia Ervin a Konkrétan-ban.