Csizmadia Ervin

Tag

Szövetségesek vagy ellenfelek

Szövetségesek vagy ellenfelek

A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Mandineren megjelent hosszú elemzésében.

Tovább
Érteni egy választási eredményt

Érteni egy választási eredményt

Azt mondja Gyurcsány Ferenc Rónai Egon: Húzós című műsorában, hogy egyelőre ő nem érti a választási eredményt. Épp ezért egyelőre gondolkodik, s majd talán június végére ír valamit arról, hogy mire jutott. Ezt aztán a pártjában megvitatják s ebből talán szeptemberre összeáll valami. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
A harmadik ciklus

A harmadik ciklus

Az újonnan megalakult Orbán-kormányban a legérdekesebb, hogy az első kormány, amely a harmadik ciklusát kezdi meg – fogalmazta meg Csizmadia Ervin az Inforádió: Aréna című műsorában.

Tovább
Ellenzéki történelem

Ellenzéki történelem

A Klubrádió reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin a mai ellenzéki politikát a rendszerváltás óta eltelt 30 év kontextusában elemezte.

Tovább
Mi a választás szerepe ma?

Mi a választás szerepe ma?

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői a választási blogsorozat után is folytatják a blogolást, mert rengeteg kérdés van, amit meg kell beszélnünk a magyar demokrácia működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy demokrácia-e még egyáltalán Magyarország? Csizmadia Ervin írásából megtudhatja.

Tovább
Ígéretek és kampány

Ígéretek és kampány

Csizmadia Ervin a Lánchíd Rádióban az MPK blogjáról, a kampányról és a politikai víziókról beszélt.

Tovább
A külső erőtérről

A külső erőtérről

Miközben a kampány egyre lázasabb, nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a politika nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos, milyen viszonyban van egymással a nemzetközi és a hazai politika. Egy kiváló német tudós történeti példákon keresztül mutatja be, hogyan reagálhat egy ország vezetése a külső folyamatokra. Csizmadia Ervin elemzése az Új Egyenlőség magazinban.

Tovább
Színlelt demokrácia?

Színlelt demokrácia?

Emmanuel Macron európai szintű konzultációt kezdeményezett. Erről írt a Politico című magazinban nagyon kritikus cikket David Reybrouck és társszerzője. Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia erre a cikkre reflektál és külön is kitér a színlelt demokrácia problémakörére a HVG-n.

Tovább
Félelem a migrációtól

Félelem a migrációtól

Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.

Tovább
A magyar politikai fejlődés logikája

A magyar politikai fejlődés logikája

„A magyar történelem zsákutcás, és mindig hanyatlik – természetesen most is, vagy most csak igazán.” Nagyon sokan gondolják ezt így. De tényleg permanens hanyatlásban vagyunk?

 

 

Tovább

E-könyv bemutató

Március 11-én, szerdán, 5 órától került bemutatásra Csizmadia Ervin: A következő Magyarország. Politikai együttműködés, nagykoalíció és társadalmi kohézió című e-könyve. Meghívott beszélgetőpartnerek: Böcskei Balázs, politológus és Karácsony Gergely, szociológus, Zugló polgármestere. A könyv a Google Play áruházból ingyenesen elérhető.

Tovább

A méreg és a fog

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatban sok minden elhangzott, de elég lényeges dolgok nem. Ez az írás azért született, hogy pár – szerintem alapvető – dolgot megpróbáljak újszerű megvilágításba helyezni. Tusnádfürdő után ezernyi tanulság van. A legfőbb az, hogy lassan megspórolhatatlan lesz a vita Európáról, demokráciáról. A méregfogat nem diktátorozással, hanem  érdemi vitákkal lehet kihúzni. Csizmadia Ervin írása a Népszabadság honlapján.

Tovább

Az LMP tévedése

„Az LMP ott követett el nagy hibát, hogy saját programalkotási folyamatát nem állította a középpontba, pontosabban ezt az elmúlt időszakban kifelé szinte egyáltalán nem kommunikálta.” Az LMP körüli fejleményekről Csizmadia Ervin írt a Hír24-en.

Tovább

Milyen a jó politikai program?

2010 és 2012 közötti időszakban sokan temették a balliberális oldalt, döntően két okból. Egyrészt az alkalmasnak tűnő vezető, másrészt a megfelelő program hiánya miatt. Most a vezető (akárki akármit mond is) úgy néz ki, meglehet; a program ügyében pedig nyilvánvalóan megkezdődnek majd az egyeztetések. Az ellenzék most talán jobban bízhat – mint akár egy hónapja – abban, hogy 2014-re versenyképessé teheti magát. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.

Tovább

Harmadik típusú programok

A választók túlnyomó többsége életében egy sor politikai programot nem olvas el. De hát ne szörnyülködjünk túlságosan: hányan beszélünk nagy mellénnyel úgy egy-egy íróról, költőről, hogy talán soha nem olvastunk tőlük regényt vagy verset. Csizmadia Ervine elemzése az ellenzéki programokról.

Tovább

Az unortodoxia pszichológiája

Miniszterelnökünk folyamatosan pozíciót keres, az amerikai és a nyugat-európai politikusok sem értik a cselekedeteit, ráadásul a külföldi sajtó is kipécézte magának Magyarország első emberét. Mi vezeti Orbánt? Mi kell ahhoz, hogy 2014-ben újrázhasson? És mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeressé váljon? Interjú Csizmadia Ervinnél a Hír24-en.

Tovább

Az Európa-tematika

„Meglepő módon alig foglalkoznak azonban az európai dimenzióval, nem nagyon van véleményük a mostani válsághelyzet utáni európai folyamatokról, egyszóval úgy akarják legyőzni a Fideszt, hogy szinte semmit nem mondanak húsba vágó európai kérdésekről.” Csizmadia Ervin írását szemlézte a Magyar Nemzet.

Tovább

A külpolitika újragondolása

„A kormány politikájának a lényege, hogy kihívóan viselkedik Európában és a magyar közegben is. Addig, amíg nem tárgyalnak velük egyenrangúan, vagyis nem írásban fogalmazzák meg nekik a kritikát, nem lépnek, tartják a pozíciójukat.” Csizmadia Ervin az Inforádió Aréna műsorának vendége volt.

Tovább

Nyugat vagy nyugatosság

A politikában minden a hagyományon és annak megváltoztatásán múlik. Éppen ezért az alábbi cikk középpontjában a következő kérdés áll: miért nem sikerül, és hogyan lenne lehetséges hagyományt váltani a magyar politikában? Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.

Tovább

A kettészakadtság értelmezései

Megjelent egy vékony kis kötet. Írója nem szaktudós-történész, hanem író, Börcsök Mária. A kötet címe: Kettészakadt Magyarország. A szerző szakít a megszokott „búsongó” szemlélettel, és a megosztottságot nem istencsapásának, hanem történelmileg állandó adottságnak tekinti. Csizmadia Ervin reflexiója a Népszabadságban.

Tovább

Személyzet és szervezet

„A ciklus félidejében történt kormányzati személycserék mellett kevesebb figyelem fordítódott eddig a kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változásra, holott ennek súlya meghaladja a személyzeti politikában bekövetkezett változások jelentőségét.” Csizmadia Ervin írását szemlézte a Magyar Nemzet.

Tovább

Társadalmi unortodoxia

Mielőtt persze az olvasó azt hinné, hogy itt a Méltányosság pontosan ugyanazt mondja, mint a kormányzat liberális kritikusai, azokat ki kell ábrándítanunk: nem ugyanazt. A jogállam liberális elve valóban alapvető érték számunkra is, ám mint azt már párszor kimutattuk: manapság a legélesebb, sőt – ádázabb viták a liberalizmus és a demokrácia alapértékei között dúlnak. Csizmadia Ervin írása, amely eredetileg a Népszabadságban jelent meg.

Tovább

A hiányzó integráció

A magyar demokrácia társadalmi kohéziója nyolc év uniós tagság után is rendkívül csekély. Pedig egyetlen politikai berendezkedés sem lehet stabil, ha nem törődik a belső integráció minőségével. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.

Tovább

Új ideiglenesség?

A végleges rendszer helyett lehet, hogy újabb ideiglenesség következik, ugyanis nincsenek meg a rendszer véglegesítésének a feltételei – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin.

Tovább

Uralkodhat-e a középosztály Magyarországon?

Ebben a cikkben azt a kormányzati koncepciót vesszük górcső alá, amely szerint Magyarország felemelkedésének útja az erős nemzeti középosztály megteremtésén át vezet. Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évben számtalanszor kinyilvánította elkötelezettségét ebben a kérdéskörben; de vajon van-e esélye a sikerre? Vajon koszerű-e a középosztály megteremtésének és uralomra segítésének programja?

Tovább