Csizmadia Ervin
Tag
Mi a választás szerepe ma?
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői a választási blogsorozat után is folytatják a blogolást, mert rengeteg kérdés van, amit meg kell beszélnünk a magyar demokrácia működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy demokrácia-e még egyáltalán Magyarország? Csizmadia Ervin írásából megtudhatja.
Ígéretek és kampány
Csizmadia Ervin a Lánchíd Rádióban az MPK blogjáról, a kampányról és a politikai víziókról beszélt.
A külső erőtérről
Miközben a kampány egyre lázasabb, nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a politika nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos, milyen viszonyban van egymással a nemzetközi és a hazai politika. Egy kiváló német tudós történeti példákon keresztül mutatja be, hogyan reagálhat egy ország vezetése a külső folyamatokra. Csizmadia Ervin elemzése az Új Egyenlőség magazinban.
Színlelt demokrácia?
Emmanuel Macron európai szintű konzultációt kezdeményezett. Erről írt a Politico című magazinban nagyon kritikus cikket David Reybrouck és társszerzője. Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia erre a cikkre reflektál és külön is kitér a színlelt demokrácia problémakörére a HVG-n.
Víz(ió)választó – blogsorozat
A választások fordulópontot jelentenek egy ország életében. Négy évente véleményt mondhatunk arról, ki vezesse, merre vezesse az országot. Nem csak pártokat, politikusokat választunk tehát, hanem víziót is. De ajánl-e még egyáltalán bárki víziót ma Magyarországon? A Méltányosság elemzői egyedi blogsorozattal készültek március 8-tól az április 8-i parlamenti választásokig.
Félelem a migrációtól
Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.
Európa és/vagy Nyugat
A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Interjú Csizmadia Ervinnel
Csizmadia Ervint Pogátsa Zoltán kérdezte új könyvéről. Egy órás interjú az Új egyenlőség oldalán.
A magyar politikai fejlődés logikája
„A magyar történelem zsákutcás, és mindig hanyatlik – természetesen most is, vagy most csak igazán.” Nagyon sokan gondolják ezt így. De tényleg permanens hanyatlásban vagyunk?
A magyar politika alkalmazkodóképessége
A jobboldal a nemzetet próbálja védeni, miközben a baloldal a válságot akarja menedzselni. A két stratégia ma is – mint régen – egymással szembe megy. A baloldal felelőssége itt legalább akkora, mint a jobboldalé. Ha valóban megbékélést és konszenzust szeretne, akkor nem elégedhet meg a jobboldalról alkotott klisékkel, hanem újra kell gondolnia a jobboldalhoz való viszonyát, sőt egy kicsit a történelmi kontextust is. Csizmadia Ervin írása az ÉS-en.
A politika és a civil társadalom
Csizmadia Ervin a Stop.hu-nak adott interjújában kifejtette: az MSZP a mondanivaló hiányától szenved, az ország szempontjából nem szerencsés a Fidesz vitáktól való elzárkózása, a Jobbikot pedig igazából csak mostanában kezdik komolyan venni a nagypártok.
A demokrácia sziámi ikrei
Magyarországon nagy gát a politikai megegyezés előtt, hogy a társadalmat homogénebbnek gondoljunk annál, mint amilyen valójában, és az emberek – tévesen – azt gondolják, az ellentéteket csak a politikusok szítják. Interjú Csizmadia Ervinnel.
2006: a radikalizálódás kulcséve
A Politológus Hallgatók Országos Egyesületének budapesti rendezvényén Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője azt mondta: a Jobbik áttörése a közvélekedéssel ellentétben nem a tavalyi európai parlamenti választáson, hanem 2006 őszén történt meg. Tudosítás az eseményről a Hírszerzőn.
Az utolsó cédulás választás
Nem csak a könyveknek, de a választási kampányoknak is megvan a maguk sorsa. Az ideinek például az határozza meg a „sorsát”, hogy 2008–2009-ben lényegében szétesett az 1990 után kiépült, zárt, merev, bombabiztosnak, szinte örökre megváltoztathatatlannak tűnő pártrendszer. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.
Politikai önismeret kampány idején
A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A pártpolitikán túli tényezők
„Ha valóban az a cél, hogy az ország egészének állapota változzék, akkor nem elegendő, ha egy igazságot az országnak csak az egyik fele fogad el. Ilyen helyzetből bajosan fog profitálni az egész ország. Sőt: ez a tipikus magyar helyzet, amikor az ország egyik felének nem jelent szinte semmit a másik sikere és viszont.” Interjú Csizmadia Ervinnel a Stop.hu-n.
A történelmi nézőpont
A mai magyar politikatudomány erősen bezárult a jelenbe, ami tulajdonképpen nem is lenne baj, hiszen mi más, ha nem a politológia reflektáljon a jelen problémáira. S mégis: mai magyar politikát lehetetlen megérteni önmagából, azaz a jelenből. Újfajta politikatudományi perspektívát kell nyitni, amelyben a távolabbi múlt vizsgálatának az eddigieknél jóval nagyobb szerepet juttatunk majd. Csizmadia Ervin írása az ÉS-ben.
Liberális középpártok példái
Most, hogy a hazai liberalizmus soha nem látott válságának kellős közepén vagyunk, s bizonyossá vált, hogy az SZDSZ küldöttgyűlése után is folytatódik a párt felmorzsolódása, talán nem érdektelen, ha két sikeres európai liberális párt példájához fordulunk, s azokkal összehasonlítást teszünk. Németországban és Nagy-Britanniában régóta igen erős liberális pártok működnek, ott nemigen fordulhatna elő, hogy ezek hirtelen „elolvadjanak”. Elemzésünk a Népszabadság online felületén.
A baloldal kérdései
Elnézve az MSZP korifeusainak megszólalásait, a soron lévő, július 4-i rendkívüli kongresszuson mintha máris új fejezetet akarnának kezdeni. Félő, ismét elhamarkodják a dolgot, pedig most nem kellene sietniük, már csak azért sem, mert – egybehangzó vélemények szerint – a választások elúsztak. Csizmadia Ervin írása a Figyelőn a miértekről.
Állampártiság vagy pluralizmus
Az EP-választások egyik tanulsága, hogy vége annak a korszaknak, amelynek egyik alaptétele az volt, hogy „a legrosszabb MSZP is jobb, mint a legjobb Fidesz”. Vagy másképpen: Magyarországon egyetlen kormányképes párt van, az MSZP. Ez a tétel a Gyurcsány-érában vált mindennapossá, s – úgy tűnik – Gyurcsány távozásával a szlogen is odavan: a Fidesz hatalmas választási győzelem kapujában áll, de reménye van arra is, hogy hosszú távon felváltsa nagypárti szerepében az MSZP-t. Csizmadia Ervin a Népszabadságban.
Pártok és identitásválság
Mert a magyar pártrendszer mai formájában eljutott teljesítőképessége határáig, s inkább nevezhető állagvédőnek, semmint innovációra, megújulásra képesnek. De hogy ki és mikor jár elő „jó példával”, egyelőre nem tudhatjuk, a folyamatnak még csak a kezdetén tartunk. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A reformok közönsége
Bokros Lajost – de más reformereket is – az a hozzáállás jellemzi, hogy logikailag egységes gazdasági koncepciókat tesznek az asztalra anélkül, hogy feltennék a kérdést: van-e politikai realitása, ki szavazná meg, ki fogadtatná el a közvéleménnyel, ki valósítaná meg? Interjú Csizmadia Ervinnel a Stop-on.
Széchenyitől az MDF-ig
Gyurgyák János A magyar konzervatív hagyomány címmel (február 7.) fontos alapvetést tett, ami – több okból is – választ érdemel. Egyrészt azért, ami benne van, másrészt amiatt, ami hiányzik belőle. Csizmadia Ervin írása a Népszabadságban.
A szokásjog kialakítása
Európában az előrehozott választás a politikai verseny és a szokásjog része, de Magyarországon egyelőre még csak tanuljuk, hogy mit kezdjünk vele. Nálunk is többször felmerült ugyan – elsőként a ’90-es évek elején, az Antall-kormány idején, de az ellenzéknek akkor sem sikerült megvalósítania -, mostanáig mégis úgy tekintünk rá, mint ami a magyar szokásoktól idegen. Csizmadia Ervin az Inforádión.
Nyugodt tónus
2008. december 9-én, a Nyugati téri Alexandra Könyvesházban élénk érdeklődés kísérte az MPK könyvbemutatóját, melynek fókuszában a magyar belpolitika paradigmái álltak.
A felzárkózás feltétele
A válságnak csak az elején vagyunk, a magyar társadalom egy jelentős része el sem tudja képzelni mihez és hogyan tudna ő alkalmazkodni. Az MSZP önmagában nem tudja megoldani a helyzetet. Ha új fejezetet akarunk nyitni Magyarországon, abban minden mérvadó pártnak benne kell lennie. Utoljára a rendszerváltás idején volt komoly intézményes átrendeződés, nagy szükség volna változtatásra. A nagykoalíció ilyen új intézményes eljárást is jelentene. Interjú Csizmadia Ervinnel.
Kormányzás és mérés
Primer felelősség
A magyar politikai osztály primer felelőssége felkészíteni a társadalmat a globális gazdasági válságban való viselkedésre. Csizmadia Ervin a Nap-kelte c. műsorban fejtette ki véleményét.
Nagykoalíciós törekvések
A nemzeti csúcstalálkozót burkolt nagykoalíciós törekvésnek tartja a miniszterelnök részéről Csizmadia Ervin. Az MPK igazgatója a Nap-keltében azt is elmondta, hogy a jelenlegi politikai körülmények között azonban még nincs realitása a nagykoalíciónak.
Megújítatlan hagyományok
„Nálunk az a probléma, hogy minden hagyományt továbbviszünk, de semelyiket nem tudjuk megújítani, ezért az ezek körüli konfliktusok nem visznek előre, rosszak, és nem látom a készséget arra, hogy erre az érintettek rájöjjenek.” – Interjú Csizmadia Ervinnel.