Csizmadia Ervin

Tag

Mindenki hazafi

Mindenki hazafi

Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.

 

Tovább
A kettéválás okai

A kettéválás okai

Túl könnyű megígérni, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek egyesítik az országot. Azért sem könnyű a kettéosztottságot felszámolni, mert az okok mélyen fekszenek. A kampányban biztosan nem tárulnak fel ezek a mélységek. Csizmadia Ervin interjúja.

Tovább
Összellenzéki agytrösztök

Összellenzéki agytrösztök

Az ellenzéki előválasztási folyamat eddig elhanyagolt vetülete, hogy abban milyen szerepet játszottak az ellenzék térfelén lévő agytrösztök. Vajon mi ezek szerepe? És vannak-e nemzetközi tapasztalatok? Csizmadia Ervin blogbejegyezése. 

Tovább
Nyugattá válni

Nyugattá válni

Valerie Bunce-nak van egy nagyon elgondolkodtató mondata Kelet- és Nyugat-Európa kölcsönhatásáról. Ha az általa felvetettek alapján nézzük a történelmet, az új oldalát mutatja. És a jelen? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
A határ, mint egyesítő

A határ, mint egyesítő

Sokan azt hiszik, hogy manapság az ideológiák közelednek egymáshoz, és jól van ez így. Barack Obama könyvéből és más forrásokból is az a tanulság, hogy ápolni kell a különbségeket, mert a köztünk lévő határ nem elválaszt, hanem egyesít. Csizmadia Ervin írása.

Tovább
„Egyiptomi fogság” és kitörés

„Egyiptomi fogság” és kitörés

Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?

 

Tovább
A demokrácia elit-alapjai

A demokrácia elit-alapjai

Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.

Tovább
2006 vagy 2005?

2006 vagy 2005?

Két évszám. Az egyikről szinte mindent tudunk (hiszen ebben az évben hangzott el az őszödi beszéd); a másik évről szinte semmit (holott ekkor is történt legalább egy nagyon fontos esemény). Csizmadia Ervin írása a hvg.hu-n.

Tovább
A hiányzó másik fél

A hiányzó másik fél

Min múlik egy demokrácia sorsa? Sok mindenen. Ami a személyi tényezőt jelenti: legyenek benne egymással egyenrangú, vitára képes felek. Minden más ebből következik. Csizmadia Ervin új könyvének címadó írása a Méltányosság blogon.

Tovább
Programok fontossága

Programok fontossága

A 2022-es választások idején mind a kormányoldalnak, mind az ellenzéknek új feladata lesz. A kormánypártnak – 2009 után újra – programot kell írnia; a hat párti szövetkezett ellenzéknek pedig össz-ellenzéki programra lesz szüksége. Csizmadia Ervin az Inforádió vendége volt.

Tovább
A jog és a jogállam

A jog és a jogállam

A HVG kormányzás-értekelő sorozatában Csizmadia Ervin felidézi Szájer József talán utolsó nyilvános szereplését, amelyben kifejtette véleményét jogfelfogását illetően.

Tovább
Az Összefogás-komplexum

Az Összefogás-komplexum

Van úgy, hogy egy párt teremti meg a szavazóit, s van úgy, hogy a szavazók a pártot. A közvéleménykutatók már markáns tömbként mérik azokat a szavazókat, akik nem a hat ellenzéki párt valamelyikére, hanem egy hetedik pártra szavaznának. Csizmadia Ervin blogbejegyzése az Összefogás-komplexumról.

Tovább
Történelem, jelen, identitás

Történelem, jelen, identitás

A Fidesz a magyar pártrendszer egyetlen pártja, amely a magyar történelem örökösének gondolja magát. Az ellenzék identitása nem a történelemben van. Vajon mit díjaznak a választók? Lesz-e még egyszer kétharmad, esetleg szimpla jobboldali többség; avagy az ellenzék nyer? Csizmadia Ervin a Népszavában.

Tovább
Soros és Kalergi

Soros és Kalergi

Ma Soros Györgyöt szidják, akik szidják, a két háború között pedig az osztrák Kalergi grófot. Csizmadia Ervin elemzésében összehasonlítást tesz köztük, és értelmezni próbálja a kívülről történő politikabefolyásolás jelenségét.

Tovább