Csizmadia Ervin
Tag
2006 vagy 2005?
Két évszám. Az egyikről szinte mindent tudunk (hiszen ebben az évben hangzott el az őszödi beszéd); a másik évről szinte semmit (holott ekkor is történt legalább egy nagyon fontos esemény). Csizmadia Ervin írása a hvg.hu-n.
A hiányzó másik fél
Min múlik egy demokrácia sorsa? Sok mindenen. Ami a személyi tényezőt jelenti: legyenek benne egymással egyenrangú, vitára képes felek. Minden más ebből következik. Csizmadia Ervin új könyvének címadó írása a Méltányosság blogon.
A magyar pártrendszer négy módosulása
Az Egyenes beszéd vendégeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a magyar társadalom az elmúlt harminc évben több alkalommal „módosította” a pártrendszert.
Konszolidált-e Magyarország?
Lázár János a minap arról beszélt, hogy Magyarországon lehetetlen konszolidációt teremteni. Még a Fidesznek sem? Csizmadia Ervin blogjában Széll Kálmánt is emlegeti és persze Bethlen Istvánt is.
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.
A „folytatjuk” utáni pártprogram
Az elmúlt években a kormánypárt „folytatta”, amit korábban csinált. 2022-ben, azt várhatjuk, hogy lesz új kormányprogram, ahogyan várhatóan lesz ellenzéki össz-program is. Csizmadia Ervin írása.
Programok fontossága
A 2022-es választások idején mind a kormányoldalnak, mind az ellenzéknek új feladata lesz. A kormánypártnak – 2009 után újra – programot kell írnia; a hat párti szövetkezett ellenzéknek pedig össz-ellenzéki programra lesz szüksége. Csizmadia Ervin az Inforádió vendége volt.
Fülöp herceg, Magyarország és a költészet napja
Majdnem száz éves korában elhunyt Fülöp herceg, II. Erzsébet férje. Londonban a taxisok hatalmas felvonulással rótták le kegyeletüket. És április 11-én a költészet napja is volt. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A jog és a jogállam
A HVG kormányzás-értekelő sorozatában Csizmadia Ervin felidézi Szájer József talán utolsó nyilvános szereplését, amelyben kifejtette véleményét jogfelfogását illetően.
Latin-Amerika és Magyarország. Mintakövetési és mintaformálási stratégiák
Latin-Amerika és Magyarország. Látszólag nincs közös bennük, csakhogy a 20. századi geopolitikai és társadalmi meghatározottságok egybeeséseket mutatnak. Mindkét térséget összeköti ma az, hogy mintaformálók kívánnak lenni.
Az Összefogás-komplexum
Van úgy, hogy egy párt teremti meg a szavazóit, s van úgy, hogy a szavazók a pártot. A közvéleménykutatók már markáns tömbként mérik azokat a szavazókat, akik nem a hat ellenzéki párt valamelyikére, hanem egy hetedik pártra szavaznának. Csizmadia Ervin blogbejegyzése az Összefogás-komplexumról.
A Néppárt, a Fidesz és a hazai politika
A Néppárt és a Fidesz viszonya nem volt rendezhető, ezért mindkét fél számára jó végkifejlet történt. A belpolitikában az ellenzéknek van esélye, de agytrösztjeinek az eddigieknél meggyőzőbb teljesítményt kell mutatnia. Csizmadia Ervin beszélt Bolgár György műsorában.
Történelem, jelen, identitás
A Fidesz a magyar pártrendszer egyetlen pártja, amely a magyar történelem örökösének gondolja magát. Az ellenzék identitása nem a történelemben van. Vajon mit díjaznak a választók? Lesz-e még egyszer kétharmad, esetleg szimpla jobboldali többség; avagy az ellenzék nyer? Csizmadia Ervin a Népszavában.
Soros és Kalergi
Ma Soros Györgyöt szidják, akik szidják, a két háború között pedig az osztrák Kalergi grófot. Csizmadia Ervin elemzésében összehasonlítást tesz köztük, és értelmezni próbálja a kívülről történő politikabefolyásolás jelenségét.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A dzsentri, a film, a régi és a mai politika
Az operatőrként világhírűvé vált Koltai Lajos szerint tele vagyunk történetekkel. Meglehet. Ezek azonban nem túl nagy számban kerülnek filmvászonra. Vajon mi ennek az oka? Csizmadia Ervin blogbejegyzésében a régi és a mai Magyarországot hasonlítja össze.
Kell-e egy nagy ellenzéki párt?
Az idei év első napjaiban az ellenzék 6 pontos közös alapelvgyűjteményt tett közzé. Vajon tovább folytatódik az ellenzék egységesülése, és a folyamat eljut-e egy nagy ellenzéki párt létrejöttéig? Csizmadia Ervin nyilatkozott Bolgár Györgynek a Klubrádióban.
A politológus „háttérhatalmai”
A Népszava című újságban Csizmadia Ervin (és Filippov Gábor) arról beszélt, hogy a politológus számára milyen források állnak rendelkezésre a szakmai olvasmányokon túl.
Ország-pszichiátria
A „gyógyítsuk meg Magyarországot” össznépi óhaj jegyében új műfaj születik: ország-terápia. Ennek első ülésén jártunk. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A politika mint életérzés
Egy online konferencián a résztvevők Makkai János: Politikai-isten rabságában című könyvének mai aktualitásait elemezték. Csizmadia Ervin bemutatta Makkai életpályáját, s beszélt a könyv fő kategóriájáról, az életérzésről. A konferenciáról a Népszava közöl tudósítást.
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?
Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.
Clinton, Martin Luther – avagy a vétójog egykor és ma
A mostani napok egyik fő fogalma: a vétó. Lehet-e haszna a magyar és a lengyel kormányfő ellenállásának az Európai Unió előtt álló vitákban? S van-e vétó-tanulsága az amerikai történelemnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Politikai kultúra külföldön és itthon
Az Inforádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin az amerikai baloldalról, az európai felfordulásokról, a Szerencs utáni pártpolitikai helyzetről és a politikai filmek tanító szerepéről is kifejtette véleményét.
Haza és haladás sztereotípiáján túl
Az Országút című újságban vita zajlik Magyarország és Európa viszonyáról. A vitában Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy e viszony leírására hazai és haladás konfliktusa, mint értelmezési keret nem kielégítő.
Milyenek a nem nyugatos demokráciák?
A Pátria Rádió műsorában Csizmadia Ervin a Lakatos Júliával közösen írt tanulmányáról beszélt. Vajon vannak-e ma nem nyugatos demokráciák?
Amerika mint mintaország
Október 12-én mutatták be a PIM-ben Paár Ádám és Csizmadia Ervin könyvét. A két szerző az amerikai és a magyar történelem és jelen azonosságairól és különbségeiről beszélgetett Szöllősi Györgyivel.
A dán és a magyar politikai kultúra
A Borgen című dán sorozat eddigi harminc része teljesen új oldaláról mutatja be a (párt)politikát. Aki csak teheti nézze meg. Csizmadia Ervin írása a Hvg.hu-n.
Amerika és a hazai közgondolkodás
Bár két hónap múlva Amerika elnököt választ, nem csak az az érdekes, hogy ki lesz az. Hanem az is, hogy az itthon megjelenő Amerika-irodalomból vajon mennyire olvashattuk ki például azt, ami George Floyd halála óta az utcákon történik. Csizmadia Ervin áttekintése Amerika hazai recepciójáról.
A politika belseje
Miközben robog itthon a politika gőzhengere, és azt hisszük, hogy miben látunk és értünk benne, valójában azt kell mondanunk, hogy a politika belsejéről való tudásunk csekély. Hogyan lehetne ezt a tudást növelni? Sok-sok, a politikát mélyebben bemutató film által. Csizmadia Ervin írása a Mandinernek.
Miért ikonikus darab a Danton halála?
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csizmadia Ervin a mostani egyetemfoglalás kapcsán felidézte a 80-as évek színházi hagyományát és annak politikai szocializációs jelentőségét.