ellenzék
Tag
Ki hozta össze az összefogást?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Téma: az előválasztás és a német választások.
Összellenzéki agytrösztök
Az ellenzéki előválasztási folyamat eddig elhanyagolt vetülete, hogy abban milyen szerepet játszottak az ellenzék térfelén lévő agytrösztök. Vajon mi ezek szerepe? És vannak-e nemzetközi tapasztalatok? Csizmadia Ervin blogbejegyezése.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Vitaképes ellenzék
Az előválasztás önmagában is innováció volt, a viták azonban méginkább rávilágítottak a pártok megújulási folyamatára. Lakatos Júlia a Reggeli gyors című műsor vendége volt.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
Mit képviselnek a képviselők?
Miben gondolnak mást a politikáról az ellenzéki pártok vezetői és képviselőjelöltjei? Erre a kérdésre keres választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Előválasztás
A Népszava nemzetközi lapszemléje idézi Novák Zoltán Financial Times-nak – az ellenzéki előválasztásról – adott interjúját.
Az ellenzéki paletta
A 168 óra az iránt érdeklődött Csizmadia Ervinnél, hogyan látja az ellenzéki pártok helyzetét a nyár végén. Az interjú itt olvasható.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
Végpont és kihívás II.
2004-ben az MSZP nem volt jó bőrben, de Gyurcsány Ferenc átmenetileg sikeressé tette a pártot. 2021-ben azonban már se Gyurcsány, se siker. Mi lesz az MSZP-vel? Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
A demokrácia elit-alapjai
Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
Foci és politikai siker
Ha jól megy egy fociválogatottnak, az a kormánynak vagy az ellenzéknek kedvez? Ezt a kérdést vizsgálta meg Rajnai Gergely blogbejegyzésében.
Ellenzéki visszalépések
Novák Zoltán a Klubrádió Esti gyors című műsorában a nemzeti konzultációról és az ellenzéki előválasztásról nyilatkozott.
A kifáradás, az elviselhetőség, és a politikai ciklus
Hogy lehet, hogy még mindig kampánytéma az őszödi beszéd? Miért számít ez a 2022-es választások szempontjából? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A korrupcióüldözés új dimenziója
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a korrupció elleni harc az elmúlt években új síkra terelődött, és ez több ország kormányának komoly fejtörést okoz. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Mozgalmas antré
Karácsony Gergely indulásáról és az ellenzéki előválasztás esélyeiről nyilatkozott az Inforádiónak Novák Zoltán.
A politikai vitakultúra megújulása
Magasabb lett az ingerküszöbünk, de ahogy nő a tét, visszatér a vita a politikába. Lakatos Júlia a 168 órának nyilatkozott.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Konszolidált-e Magyarország?
Lázár János a minap arról beszélt, hogy Magyarországon lehetetlen konszolidációt teremteni. Még a Fidesznek sem? Csizmadia Ervin blogjában Széll Kálmánt is emlegeti és persze Bethlen Istvánt is.
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.
A „folytatjuk” utáni pártprogram
Az elmúlt években a kormánypárt „folytatta”, amit korábban csinált. 2022-ben, azt várhatjuk, hogy lesz új kormányprogram, ahogyan várhatóan lesz ellenzéki össz-program is. Csizmadia Ervin írása.
Programok fontossága
A 2022-es választások idején mind a kormányoldalnak, mind az ellenzéknek új feladata lesz. A kormánypártnak – 2009 után újra – programot kell írnia; a hat párti szövetkezett ellenzéknek pedig össz-ellenzéki programra lesz szüksége. Csizmadia Ervin az Inforádió vendége volt.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
Az Összefogás-komplexum
Van úgy, hogy egy párt teremti meg a szavazóit, s van úgy, hogy a szavazók a pártot. A közvéleménykutatók már markáns tömbként mérik azokat a szavazókat, akik nem a hat ellenzéki párt valamelyikére, hanem egy hetedik pártra szavaznának. Csizmadia Ervin blogbejegyzése az Összefogás-komplexumról.
A Néppárt, a Fidesz és a hazai politika
A Néppárt és a Fidesz viszonya nem volt rendezhető, ezért mindkét fél számára jó végkifejlet történt. A belpolitikában az ellenzéknek van esélye, de agytrösztjeinek az eddigieknél meggyőzőbb teljesítményt kell mutatnia. Csizmadia Ervin beszélt Bolgár György műsorában.
Történelem, jelen, identitás
A Fidesz a magyar pártrendszer egyetlen pártja, amely a magyar történelem örökösének gondolja magát. Az ellenzék identitása nem a történelemben van. Vajon mit díjaznak a választók? Lesz-e még egyszer kétharmad, esetleg szimpla jobboldali többség; avagy az ellenzék nyer? Csizmadia Ervin a Népszavában.
Soros és Kalergi
Ma Soros Györgyöt szidják, akik szidják, a két háború között pedig az osztrák Kalergi grófot. Csizmadia Ervin elemzésében összehasonlítást tesz köztük, és értelmezni próbálja a kívülről történő politikabefolyásolás jelenségét.
A párttömbösödés ára
Paár Ádám a Népszavában megjelent cikkben történeti és külföldi folyamatok alapján elemezte a pártok tömbösödését.