ellenzék
Tag
Hová tűnt Márki-Zay?
Márki-Zay Péter az előválasztás óta alig ad interjút a hazai médiában. Miért dönthetett így és hová tűnt? Erre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Szervezet, személy, ideológia
A politikai versenyképességnek három feltétele van. Ezeket 2010 és 2018 között az ellenzék nélkülözte. Szervezeti és személyi értelemben már elért eredményeket az ellenzék; most van soron az ideológiai megújulás. Csizmadia Ervin ennek részeként értelmezi a hazafiság felvállalását.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
Előválasztásértékelés
Rajnai Gergely a Klubrádió Reggeli személy című műsorában az előválasztást értékelve kifejtette, hogy a politikán kívüli személyek megerősödése regionális trendbe illeszkedik, és más országokban ezek a politikusok amilyen gyorsan érkeztek, olyan gyorsan meg is gyengültek, amint vezetői pozícióba kerültek.
Egység és kormányzóképesség
Miért nyer az egyik, s miért nem a másik? Az előválasztást követően különösen sokan tehetik fel a kérdést maguknak. Mégis, mi alapján döntöttek a szavazók? Személyiség? Kormányzóképesség, netán pártszimpátia? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Előválasztási visszalépések
Vajon mennyire mindennapos az Nyugaton, ami az elmúlt héten Magyarországon történt az előválasztáson? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre keresi a választ.
A kettéválás okai
Túl könnyű megígérni, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek egyesítik az országot. Azért sem könnyű a kettéosztottságot felszámolni, mert az okok mélyen fekszenek. A kampányban biztosan nem tárulnak fel ezek a mélységek. Csizmadia Ervin interjúja.
Az előválasztás körülményei
Rajnai Gergely az Emerging Europe-nak nyilatkozva elmondta, hogy a mai magyar politikában az ideológiai ellentéteket felülírta a NER-től való távolság kérdése.
Preferenciák és visszalépések
Novák Zoltán az előválasztás második fordulója előtti visszalépésekről nyilatkozott a Népszavának.
A kormány tanult a 2019-es előválasztásból
„Azt a hibát nem akarja a kormányoldal elkövetni, amit 2019-ben. Akkor passzív szemlélői voltak egy olyan előválasztásnak, amely végén az ellenzék győzelmet aratott.” Novák Zoltán az Esti gyors című műsornak nyilatkozott.
Ki hozta össze az összefogást?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Téma: az előválasztás és a német választások.
Összellenzéki agytrösztök
Az ellenzéki előválasztási folyamat eddig elhanyagolt vetülete, hogy abban milyen szerepet játszottak az ellenzék térfelén lévő agytrösztök. Vajon mi ezek szerepe? És vannak-e nemzetközi tapasztalatok? Csizmadia Ervin blogbejegyezése.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Vitaképes ellenzék
Az előválasztás önmagában is innováció volt, a viták azonban méginkább rávilágítottak a pártok megújulási folyamatára. Lakatos Júlia a Reggeli gyors című műsor vendége volt.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
Mit képviselnek a képviselők?
Miben gondolnak mást a politikáról az ellenzéki pártok vezetői és képviselőjelöltjei? Erre a kérdésre keres választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Előválasztás
A Népszava nemzetközi lapszemléje idézi Novák Zoltán Financial Times-nak – az ellenzéki előválasztásról – adott interjúját.
Az ellenzéki paletta
A 168 óra az iránt érdeklődött Csizmadia Ervinnél, hogyan látja az ellenzéki pártok helyzetét a nyár végén. Az interjú itt olvasható.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
Végpont és kihívás II.
2004-ben az MSZP nem volt jó bőrben, de Gyurcsány Ferenc átmenetileg sikeressé tette a pártot. 2021-ben azonban már se Gyurcsány, se siker. Mi lesz az MSZP-vel? Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
A demokrácia elit-alapjai
Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
Foci és politikai siker
Ha jól megy egy fociválogatottnak, az a kormánynak vagy az ellenzéknek kedvez? Ezt a kérdést vizsgálta meg Rajnai Gergely blogbejegyzésében.
Ellenzéki visszalépések
Novák Zoltán a Klubrádió Esti gyors című műsorában a nemzeti konzultációról és az ellenzéki előválasztásról nyilatkozott.
A kifáradás, az elviselhetőség, és a politikai ciklus
Hogy lehet, hogy még mindig kampánytéma az őszödi beszéd? Miért számít ez a 2022-es választások szempontjából? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A korrupcióüldözés új dimenziója
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a korrupció elleni harc az elmúlt években új síkra terelődött, és ez több ország kormányának komoly fejtörést okoz. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Mozgalmas antré
Karácsony Gergely indulásáról és az ellenzéki előválasztás esélyeiről nyilatkozott az Inforádiónak Novák Zoltán.
A politikai vitakultúra megújulása
Magasabb lett az ingerküszöbünk, de ahogy nő a tét, visszatér a vita a politikába. Lakatos Júlia a 168 órának nyilatkozott.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.