ellenzék
Tag
Ki mit nem ért?
Gyurcsány Ferenc bejegyzése szerint a jobboldal nem érti a jogállamot. Lehet ebben valami. De elképzelhető, hogy az ellenzék sem ért néhány dolgot. Van-e remény arra, hogy a felek jobban értsék egymást? S kell-e az értés a politikában? Csizmadia Ervin rövid írása.
Fenntartható politika
Azt a fogalmat, hogy „fenntartható fejlődés”, főleg a klímakatasztrófa árnyékában ismerjük. Ritkán beszélünk arról, hogy nem csak a környezetet, a politikát is „fenn kell tartani”. De hogyan? Csizmadia Ervin írása.
Az uralkodó párt
Paár Ádám az Uralkodó párt című könyvről beszélt a Klubrádióban, kifejtve, mit tanulhat ebből a magyar politika.
2022 előtt
2021 vegyes év volt. Ahhoz már eléggé hozzá szoktunk a koronavírushoz, hogy a politikusok normál üzemmódban kampányoljanak, de vajon mi lesz jövőre? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Mennyit, mennyiből?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Téma: a rezsicsökkentés.
Nemzetfogalom – itt és ott
A Fidesz az 1990-es évek közepe óta nemzetinek tekinti magát, s mindig is ösztökélte ellenzékét, hogy az is váljon nemzetivé. Most megtörtént. Csizmadia ervin elemzése.
A polgári baloldaltól a „hazafias ellenzékig”
A Spirit Fm rádióban Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy az ellenzék mai „nemzeti” fordulatát az 1990-es évek végéhez (a nemzeti közép és a polgári baloldal szlogenjéhez) érdemes viszonyítani.
Hová tűnt Márki-Zay?
Márki-Zay Péter az előválasztás óta alig ad interjút a hazai médiában. Miért dönthetett így és hová tűnt? Erre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Szervezet, személy, ideológia
A politikai versenyképességnek három feltétele van. Ezeket 2010 és 2018 között az ellenzék nélkülözte. Szervezeti és személyi értelemben már elért eredményeket az ellenzék; most van soron az ideológiai megújulás. Csizmadia Ervin ennek részeként értelmezi a hazafiság felvállalását.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
Előválasztásértékelés
Rajnai Gergely a Klubrádió Reggeli személy című műsorában az előválasztást értékelve kifejtette, hogy a politikán kívüli személyek megerősödése regionális trendbe illeszkedik, és más országokban ezek a politikusok amilyen gyorsan érkeztek, olyan gyorsan meg is gyengültek, amint vezetői pozícióba kerültek.
Egység és kormányzóképesség
Miért nyer az egyik, s miért nem a másik? Az előválasztást követően különösen sokan tehetik fel a kérdést maguknak. Mégis, mi alapján döntöttek a szavazók? Személyiség? Kormányzóképesség, netán pártszimpátia? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Előválasztási visszalépések
Vajon mennyire mindennapos az Nyugaton, ami az elmúlt héten Magyarországon történt az előválasztáson? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre keresi a választ.
A kettéválás okai
Túl könnyű megígérni, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek egyesítik az országot. Azért sem könnyű a kettéosztottságot felszámolni, mert az okok mélyen fekszenek. A kampányban biztosan nem tárulnak fel ezek a mélységek. Csizmadia Ervin interjúja.
Az előválasztás körülményei
Rajnai Gergely az Emerging Europe-nak nyilatkozva elmondta, hogy a mai magyar politikában az ideológiai ellentéteket felülírta a NER-től való távolság kérdése.
Preferenciák és visszalépések
Novák Zoltán az előválasztás második fordulója előtti visszalépésekről nyilatkozott a Népszavának.
A kormány tanult a 2019-es előválasztásból
„Azt a hibát nem akarja a kormányoldal elkövetni, amit 2019-ben. Akkor passzív szemlélői voltak egy olyan előválasztásnak, amely végén az ellenzék győzelmet aratott.” Novák Zoltán az Esti gyors című műsornak nyilatkozott.
Ki hozta össze az összefogást?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Téma: az előválasztás és a német választások.
Összellenzéki agytrösztök
Az ellenzéki előválasztási folyamat eddig elhanyagolt vetülete, hogy abban milyen szerepet játszottak az ellenzék térfelén lévő agytrösztök. Vajon mi ezek szerepe? És vannak-e nemzetközi tapasztalatok? Csizmadia Ervin blogbejegyezése.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Vitaképes ellenzék
Az előválasztás önmagában is innováció volt, a viták azonban méginkább rávilágítottak a pártok megújulási folyamatára. Lakatos Júlia a Reggeli gyors című műsor vendége volt.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
Mit képviselnek a képviselők?
Miben gondolnak mást a politikáról az ellenzéki pártok vezetői és képviselőjelöltjei? Erre a kérdésre keres választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Előválasztás
A Népszava nemzetközi lapszemléje idézi Novák Zoltán Financial Times-nak – az ellenzéki előválasztásról – adott interjúját.
Az ellenzéki paletta
A 168 óra az iránt érdeklődött Csizmadia Ervinnél, hogyan látja az ellenzéki pártok helyzetét a nyár végén. Az interjú itt olvasható.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
Végpont és kihívás II.
2004-ben az MSZP nem volt jó bőrben, de Gyurcsány Ferenc átmenetileg sikeressé tette a pártot. 2021-ben azonban már se Gyurcsány, se siker. Mi lesz az MSZP-vel? Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
A demokrácia elit-alapjai
Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.