Fidesz
Tag
A piacképes víziókról
Restauráció vagy alkalmazkodás
Bajtársiasság és tévedés
Szokatlan és meglepő gondolatot fogalmazott meg Orbán Viktor a Fidesz XXVIII. kongresszusán elmondott beszédében. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Igen és nem?
A kötcsei beszédről
A magyar jobboldal természetrajza
A Méltányosság Politikaelemző Központ Fidesz-nagyelemzéséről születtek már hozzászólások az Élet és Irodalomban és más fórumokon is. Egyelőre az érdemi válaszok még váratnak magukra, de – tudomásunk szerint – már készülnek. Csak reményünket tudjuk kifejezni, hogy a témáról valódi vita indul meg, s mi a végén érdemi ellenvéleményekre reflektálhatunk. A teljes tanulmány itt olvasható.
Fidesz ellentétek
Nagy Attila Tibor a Hír TV-ben rámutatott, a Fidesz körüli ellentétek az EPP-ben már 2010 végén érzékelhetőek voltak
Egy kizárás költségei
Napirenden van a Fidesz kizárása az Európai Néppártból. Kívülről és a magyar sajtóból úgy tetszik, mintha ez a kérdés szinte kizárólag értékalapú lenne: a magyar kormánypárt eltávolodott azoktól az értékektől, amelyeket a Néppárt nagy része képvisel, így már nem való a fősodorba tartozó konzervatív párt kötelékébe, így kizárása elkerülhetetlen. Ez a helyzet rendkívül sekélyes értelmezése. Rajnai Gergely írása.
Fidesz vs EPP
Az InfoRádió számára a Fidesz Európai Néppártból való kizárásának lehetőségét értékelte Nagy Attila Tibor.
A Sargentini-jelentés és ami mögötte van
A Sargentini-jelentés nemcsak arról szólt, hogy vereséget szenvedett-e Orbán az európai szintéren. A magyar kormányfő, és ezzel Magyarország is felértékelődött az európai politikában, így immáron a külföldi erők számára sem közömbös, hogy megbukik-e Orbán Viktor, illetve miként alakul a magyar belpolitika. Nagy Attila Tibor elemzése.
A Méltányosság és a választások
A Méltányosság elemzői – Lakatos Júlia, Nagy Attila Tibor és Csizmadia Ervin – a választások éjszakáján, illetve másnap reggel különféle televíziókban, rádiókban szerepeltek. Kattintson a további részletekért!
Politikai brandépítők
A 2018-as kampány hivatalos kezdetére immáron megismerhettük a releváns pártok vezetőinek beszédeit, amelyekkel irányt szabtak szervezetük kampányának. Látunk-e versenyképes új brandeket a magyar politikában, amelyek az április 8-i választást jelentősen befolyásolják majd? Nagy Attila Tibor elemezése.
Kongresszus és korrupció
Lakatos Júlia az Atv Csatt című műsorában a hét legfontosabb politikai eseményeit elemezte.
A Fidesz helyzete
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor a kormányoldal helyzetéről beszélt.
Az erőpolitika nyelvi arzenálja
A kormányzati kommunikáció központi elemévé vált az ellenségképzés. Mivel az ellenzék gyenge, a harci retorika más ellenségképletekkel kénytelen operálni. Novák Zoltán írása a HVG-n.
Jobboldal és konzervativizmus
Persze megijedni sem tanácsos a domináns szereptől és a több cikluson keresztül történő kormányzástól – Nyugat-Európában sem ritkák az ilyesmik. Ám ha egy országban egyébként is gyengék a plurális demokrácia intézményei (és főleg) magatartási hagyományai), akkor a kormányzóknak megkülönböztetett empátiával kell figyelniük a kisebbségben maradók igényeit és kritikáit, nehogy ez utóbbiak diktatúrának érzékeljék azt, amihez a domináns kormányzásnak valójában nincs köze. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
Avatar-politika
A Fidesz tehát – mondjuk így: amerikai mintára – megkísérli mind az aktuálpolitikát, mind pedig a szakpolitikát, pontosabban azok bizonyos szeletét az internetre helyezni. A Fidesz – s ebben is követi a tengeren túli mintát – nem magát a pártot tette az internetes fórumok központi figurájává, hanem Orbán Viktort. Elemzésünk az aktuális trendekről.
A Fidesz államfelfogása
A közvélemény többségének eddig összességében tetszik az Orbán-kormány határozott, a rendszert gyors döntésekkel átalakító kormányzati stílusa, Van azonban a növekvő állami hatalomnak kockázata is: ha a felsőbb szinten a vezetők hibáznak, a hatalom központosított jellege miatt nehezebb tud korrigálni, illetve a hibákat már eleve nehezebben tudja elkerülni a visszacsatolás nehézkessége miatt. Elemzésünk a jelenlegi helyzetről.
Mekkora a Jobbik adaptivitási képessége?
A Jobbik átalakulása, és betagozódása az éppen óriási változásokon áteső pártrendszerbe egyáltalán nem előre lefutott kérdés. Az mindenesetre világos, hogy Vona Gábornak és politikustársainak ebben az új helyzetben újra kell pozícionálniuk önmagukat. Az a fajta rendszerellenes attitűd, amelyik a pártot a parlamentbe repítette, egész egyszerűen nem alkalmas arra, hogy a pártrendszer tartós, stabil szereplőjévé tegye a Jobbikot.
Politikai alku és/vagy kizárólagosság
Két hónappal a (sokkal több, mint) kormányváltás után – azt hiszem – az egyik legérdekesebb politikai kérdés az, hogy miért jött létre a Fidesz „elsöprő többsége”, és mindebből mi következik a közel és a távolabbi jövőre nézve. Csizmadia Ervin a Népszabadságban.
Baloldal a jobboldalon
Amikor a Fidesz elnöke 2009-ben először beszélt „centrális erőtérről”, a politikai és a tágabb közvélemény csak arra hördült fel, hogy „micsoda antidemokratikus szándékot takar egy több cikluson átívelő egypárti kormányzás”, ám nem reagálta le a centrális erőtér szavazókra vonatkozó konzekvenciát. Holott centrális erőteret fenntartani, ha egyáltalán, csak úgy sikerülhet egy többségi pártnak, ha folyamatosan képes valamit kezdeni „pótlólagos”, ideológiailag eredendően nem hozzá kötődő szavazóival.
A politikai interakciók logikája
Ugyan hogyan tud egyetlen szereplő (történetesen a Fidesz) visszatérni a harmincas évekhez? Miféle ország az, ahol ez egyáltalán lehetséges? A többi szereplő csak áll és néz és megadóan tűri mindezt? Nem inkább arról van szó, hogy a Fidesz – ha egyáltalán – a többi szereplővel együtt „hozhatja vissza” a harmincas éveket? Csizmadia Ervin a Stop.hu-n.
A Fidesz és a webkettő
A Méltányosság sok aspektusból értekezett már arról a kérdésről, hogy az új kormány sikereinek, vagy kudarcainak a kulcskérdése lehet, hogy a kormányzati politika képes lesz-e behatolni a társadalom szövetébe, hogy pozitív változásokat érjen el az egész közösség szempontjából. Az utóbbi hetekben ennek a kérdésnek a kommunikációs oldala került az érdeklődés középpontjába. Olyan ügyek uralják a közbeszédet, amelynek közös vonása a kormánypolitika és a társadalom közti kommunikáció kérdése.
Kormánynépszerű(tlen)ség és pártnyereség
Németországban erősen inog a keresztény-liberális koalíció, holott néhány hónapja nagyon komoly népszerűségnek örvendett. A német szociáldemokraták teljesítménye nemigen javult ugyan, de egyszer csak kezdenek számolni velük. Vajon történhet-e ehhez hasonlóan nálunk is? A Fidesz-kormány ma népszerűsége csúcsán áll, az MSZP pedig roppant népszerűtlen. Előállhat-e olyan helyzet, hogy a kormány önmagának okozott hibái teljesítményjavulás nélkül ismét helyzetbe hozzák az MSZP-t?
Köztársasági elnöki szerepfelfelfogás
A kétharmados felhatalmazás birtokában a Fidesz-KDNP pártszövetség megtehette volna azt az elegáns lépést is, hogy egy olyan, konzervatív értékrendet valló, de pártok felett álló személyt jelöl köztársasági elnöknek, akinek a függetlenségéhez még kétség sem férhet, és akit az ellenzék többsége is elfogadhat. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
Reform és forradalom
A 2010-es Orbán kormány egyelőre a politika morális dimenzióját tekintve mérföldekkel a 2006-os Gyurcsány kabinet előtt jár, különösen az őszödi beszéd utáni időszakot tekintve. Sőt, a jobboldal erkölcsiségét éppen az adja meg, hogy a „hazug” Gyurcsánnyal szemben saját tisztaságát hangsúlyozhatja. A Gyurcsány-kormányhoz képest számos területen kifejezetten jók az új kormány lehetőségei, a kétharmados győzelem, a morális csapdahelyzet felszámolása, az erős szimbolikus politizálás mind-mind az Orbán-kormány mellett szól, ugyanakkor az elvárások is óriásiak.
A köztisztviselők jogállása
A Fidesz némiképp váratlanul, némiképp várható módon, de igen gyorsan beleszaladt három kényes kérdésbe. Az egyik a kettős állampolgárság – e cikk ezzel kíván a legkevésbé foglalkozni –, a másik a közigazgatás leépítése, a harmadik az elmúlt húsz év kommunikációs minősítése. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
A kormányprogram
Nem teljesen egyedülálló Európában, hogy egy kormányzásra készülő politikai erő még a választások után sem áll elő konkrét elképzelésekkel. Novák Zoltán a Stop.hu-n.
Kisebbségi képviselet és külpolitika
Minden olyan javaslat, amelyik a parlamenti vagy az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését tartalmazza, garantáltan elmélyíti a javaslattevő párt társadalmi támogatottságát. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
„Forradalom” után – vagy közben?
1989-90-ben úgy tűnt: a bibói átmenet-elmélet ezúttal győzedelmeskedik, hiszen a mérvadó politikai szereplők mindegyike elzárkózott a totális forradalomtól. Ám ez a korai konszenzus rövid ideig tartott csak, s a 90-es évek közepétől már egyre többen kezdik vitatni a rendszerváltás és a rendszerváltók bibóista önértelmezését.