gazdaság
TagHa a politikai bázisa a Fidesznek az alsó harmad, akkor…
A 21 Kutatóközpont tanulmánya egy 10 ezer főre kiterjedő másodelemzéses aggregált szociológiai kutatással jelentős megállapításig jutott. Ha továbbgondoljuk az eredményeiket, nyugtalanító következtetéseket vonhatunk le. Zsolt Péter elemzése.
A gazdaságpolitika alternatívái
Nem véletlenül hívtak minket a „legvidámabb barakknak”. Ez hozzászoktatta a társadalmat egy bizonyos életszínvonalhoz melyet a rendszerváltás után nem lehetett mindenki számára továbbra is biztosítani. Kísértetiesen hasonló ehhez a mai helyzet, hiszen hitelekből finanszírozzuk a jóléti kiadásokat, amelyek ma már nem tarthatók. Interjú Lakatos Júliával a Hírextrán.
Van-e programja a Fidesznek?
Pillanatnyilag a legnagyobb gond tehát nem az a Fidesszel, amivel ellenfelei vádolják, hogy ti. politikailag radikális, s nem pedig européer párt. Hanem az, hogy valamilyen okból nem veszi a fáradságot, hogy egy kvázi-kétpártrendszerű országban (amelyet nem kis részben a Fidesz szándéka vitt el efelé) megfeleljen az ellenzéktől elvárható követelményeknek. Gondolatok a Fidesz (nem)létező programjáról a HVG hasábjain.
Válságkezelés és sütőzsír
A kormány válság alatti gazdaságirányítása kettős szorításban küzd; egyszerre sújtja a piaci demagógia és a piaci populizmus. Vagyis Gyurcsány újabb programját szokás szerint két irányból érték támadások: a tudományos és gazdasági elitek neoklasszikus csoportjainak részéről, valamint a szélsőségesen heterogén gyűjtőpárttá vált Fidesz (és szellemi holdudvara) felől. Írásunk a kialakult helyzetről.
Kényszerpályán?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) múlt hétfőn ismét 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A forint gyengülése miatt felmerül a kérdés, hogy az MNB milyen gyorsan folytatja az alapkamat csökkentését. Írásunk németül olvasható a Budapester Zeitungon.
Mítoszok és kockázatok
A válságkezelésére vonatkozó megoldási javaslatok kapcsán körvonalazódó ellentét sokkal mélyebb gyökerű annál, hogy pusztán rövidtávú aktuálpolitikai megfontolásokra vezethetnénk vissza. Voltaképpen a növekedésösztönzés és az egyensúlyközpontúság híveinek több mint másfél évtizedes vitájának újabb fejezete körvonalazódik a válság kapcsán, melyben az érvek és ellenérvek a szokásos mintázatot követik. Elemzésünk az aktuális helyzetről és történelmi tapasztalatokról.