HVG
Tag
A magyarázó politológia
Egyre több hírt olvasunk, de vajon többet is értünk a világból? Mi a különbség az elemzői szerepek között, és hogyan lehet másként megközelíteni a „Tisza-titkot”? Lakatos Júlia írása a hvg360-on.
Politikai őszinteség
Szabad-e kendőzetlenül őszintének lenni egy politikusnak. Orbán Viktor nemrégiben tartott, franciaországi sajtótájékoztatója kapcsán fogalmazható meg ez a kérdés. Csizmadia Ervin írása.
Ausztria és Magyarország – Az EU és Magyarország
Összenőhet-e valaha Magyarország külső környezetével, avagy a viszony inkább elzárkózó marad? Csizmadia Ervin elemzése a HVG-n.
A Fidesz-minta megtanulása
A 2010-2024 közötti ellenzék tagadta a Fidesz-mintát. A hibát ott követte el, hogy a verseny és a tanulás követelményeit összekeverte. Az új ellenzék versenyez és tanul egyszerre. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A korszakváltások kora
Hogyan változott a világrendszerváltás képlete a miniszterelnök gondolkodásában az elmúlt 15 évben? Erre a kérdésre kereste a választ Novák Zoltán a HVG hasábjain.
Szerb Antal a magyar múltról
A nagy irodalomtudós és író majdnem száz éve írt egy remek cikket a magyarság kettős arculatáról. Barbár? És még? Csizmadia Ervin publicisztikája Szerb mai aktualitásáról.
Mozaik-ideológia
Novák Zoltán a HVG hasábjain arra kereste a választ, hogy meg lehetett törni egy domináns párt hatalmát ideológiai innováció nélkül.
Ki az ellenfél?
A politika szinte megmásíthatatlan természete, hogy nem ismerjük ellenfelünket. Ez derült ki a Partizán minapi EP listavezetői vitájából is. Csizmadia Ervin írása a Hvg.hu-n.
Forradalom-típusok
Az elmúlt években – főként a közösségi médiában – egyre többen beszélnek arról, hogy Magyarországon forradalomra van szükség. Meglehet, de nem olyanra. Csizmadia Ervin írása a Hvg-n.
Másképpen Delors-ról
A politika ősbaja
Sok mindent meg tudott oldani a politika az elmúlt évszázadokban. Egyet nem: az ellenfelekkel való rendezett együttélést. Csizmadia Ervin írása.
A pártok funkciója – két olvasatban
A rendszerváltás idejének demokrácia-koncepciója mellett alig vizsgáltuk eddig, hogy milyen szerepet szánt akkor a Nyugat a pártoknak. Egy biztos: nem olyat, mint ami a magyar politikában végül megvalósult. Csizmadia Ervin elemzése.
A politikusi beszéd
Vajon miért beszélnek a politikusok, ha mondadójuk 80 százaléka a semmibe hull? S ami „elveszik”, értéktelen-e? Csizmadia Ervin elemzése.
Meghalt a liberalizmus?
Ki újítsa meg a liberalizmust, s egyáltalán szükség van erre? Mik azok a kérdések, amelyekről újra mondania kellene valamit az eszmének? Lakatos Júlia cikke a hvg.hu-n.
Eszmék a politikában
Ritkán gondoljuk végig, mi kell a politikai váltógazdasághoz. Nem elég a fennálló elleni indulat, eszmék is kellenek. Ha nincsenek markáns eszmék, marad a pragmatizmus. A magyar politika eszmehiányos. Csizmadia Ervin írása.
A harc értelmezése
Bár az orosz-ukrán háború állandó téma, ritkán kerül terítékre, miért oly nehéz összeegyeztetni a nyugati és a magyar háború-értelmezést. Egy lehetséges magyarázat. Csizmadia Ervin írása.
A szabadság mint látvány
A demokrácia nem intézményrendszer és nem értékek elvont halmaza. Hanem látása annak, amilyenek vagyunk. Látja-e magát a magyar társadalom? Csizmadia Ervin írása.
A magyar társadalom régen és ma
Egyre fontosabb, hogy a pártpolitikát ne önmagában, hanem a társadalmi struktúrával összefüggésbe hozva elemezzük. Csizmadia Ervin írása.
Kétféle felfogás
A mai magyar politikában nem csak a liberalizmus és a populizmus küzdelme zajlik, hanem egy olyan küzdelem is, amelyben különböző korszakok demokrácia-felfogásai csapnak össze. Csizmadia Ervin elemzése.
Labdába rúghat az ellenzék?
Miközben az ellenzék arra törekszik, hogy meg nem történtté tegye az Orbán-rendszert, napjaink legfontosabb politikatudományi kérdéséről nem beszél. Lakatos Júlia írása a HVG360-ban.
Elv és képzelet
A politikai váltógazdálkodáshoz – ki gondolná elsőre – a választói képzeletet megmozdító elvi viták kellenek. Ha ilyenek nincsenek, az ellenzék fontos erőforrásról mond le. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Nagykoalíciók ideje
Európában nem ritkák a nagykoalíciók, Magyarországon azonban annál inkább. Jöhet-e olyan pillanat, amikor itthon is meg kellene fontolni? Csizmadia Ervin írása a HVG.hu-n.
Lehet-e nálunk „igazi” konzervativizmus?
A hazai közbeszédben gyakran hangzik el az óhaj: de jó lenne „igazi” szocdem, liberális vagy konzervatív párt. Az „igazi” alatt azt értve, ami olyan, mint a nyugati. Áttekintve a magyar politikatörténetet, nálunk nemigen találunk konzervatív pártot. Az okokat Csizmadia Ervin elemzi a HVG.hu-n.
Az ellenzék-ellenzék verseny
Az ellenzéki pártpolitikában jól láthatóan különválaszthatók az ún. „szakpolitikai” pártok és a „víziókeresők”. Ez utóbbiak fogják eldönteni az ellenzéken belüli dominanciaviszonyokat, illetve azt, hogy lesz-e valamikor egy nagy ellenzéki párt. Csizmadia Ervin írása.
Tusnád elé
Tusnádfürdő messze több mint egy helyszín, Tusnád egy „külpolitikai laboratórium”, ahol a miniszterelnök külpolitikai irányt szab. Az idei beszéd előtt a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársai annak jártak utána, mennyiben különbözik a Fidesz Nyugat-képe ellenfeleitől, és milyen előnyei származnak abból, hogy a többi párthoz képest nagyobb a külpolitikai affinitása.
Pártok és beágyazottság régen és ma
A magyar pártpolitikát ritkán vetjük össze a régebbi magyar pártpolitikával. Ha megtesszük, érdekes kép tárul elénk: hasonlóképpen a mához, kevés pártnak voltak mély társadalmi gyökereik. Csizmadia Ervin elemzése a Hvg-n.
Megismerni a liberalizmust
A liberalizmus eszme és társadalomszervezési elv. A 19. század óta azonban három fejlődési fázison ment keresztül Nyugaton és – adaptációja során – nálunk is. Milyen volt, milyen és milyen lehet a liberalizmus? Csizmadia Ervin kétrészes elemzése.
Miért van „két Magyarország”?
Mindannyian látjuk, hogy az országban végletesen erős a polarizáció. Sokkal kevesebbet tudunk azonban az okokról, és kevés a magyarázat is. Három részes írásában Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely három mítoszt cáfol.
Senki sem akarja, és mégis?
Norbert Elias mondja híres könyvében, hogy a történelemben sokszor olyasmik történnek, amiket valójában senki sem akar, vagy nem, ahogy megvalósult. Csizmadia Ervin írása.