liberalizmus
Tag
A liberalizmus története 3.
Paár Ádám a Klubrádió Mozgóképizmus című műsorában folytatta a liberalizmus történetének ismertetését. Ezúttal az 1790-es évek Amerikáját elemezte a Jefferson Párizsban című film kapcsán.
Meghalt a liberalizmus?
Ki újítsa meg a liberalizmust, s egyáltalán szükség van erre? Mik azok a kérdések, amelyekről újra mondania kellene valamit az eszmének? Lakatos Júlia cikke a hvg.hu-n.
A liberalizmus kezdetei Magyarországon
Paár Ádám a Klubrádió Mozgóképizmus című műsorában folytatta a liberalizmus történetének ismertetését.
Filmek közé rejtett történelem politológus szemmel – A liberalizmus 1.
A jog pallosa
A Donald Trump elleni vádemelés és az arra érkező reakciók rámutatnak a liberális demokrácia legaktuálisabb problémáira. Rajnai Gergely blogbejegyzése arra keresi a választ, hogy miként függ össze a jogi eszközök egyre gyakoribb alkalmazása és a társadalmi-politikai válságjelenségek.
Konferencia a liberális világrendről
A Méltányosság 2023. június 8-án konferenciát rendezett a liberális világrend átalakulásáról és a demokráciára gyakorolt hatásairól.
Kétféle felfogás
A mai magyar politikában nem csak a liberalizmus és a populizmus küzdelme zajlik, hanem egy olyan küzdelem is, amelyben különböző korszakok demokrácia-felfogásai csapnak össze. Csizmadia Ervin elemzése.
Az elszalasztott reflexió
Lehet-e labdába rúgni a politikában a liberális demokrácia belső feszültségének vizsgálata nélkül? Tudatos stratégia, vagy ismerethiány, hogy az ellenzék nem foglalkozik az Orbán-kormány legfontosabb tételével? Lakatos Júlia elemzése.
A liberalizmus láthatatlan mumusa
A magyar politika keresztmetszete
Az Uralkodó párt című MPK-kötetről, a hazai pártpolitikáról, a szereplők egymáshoz való viszonyáról és más témákról beszélt Csizmadia Ervin több fórumon.
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia
A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.
Lehet-e nálunk „igazi” konzervativizmus?
A hazai közbeszédben gyakran hangzik el az óhaj: de jó lenne „igazi” szocdem, liberális vagy konzervatív párt. Az „igazi” alatt azt értve, ami olyan, mint a nyugati. Áttekintve a magyar politikatörténetet, nálunk nemigen találunk konzervatív pártot. Az okokat Csizmadia Ervin elemzi a HVG.hu-n.
Demokrácia és liberalizmus
A Klubrádió Realitás című műsorában Rajnai Gergely kihangsúlyozta, hogy az Európai Unió és a magyar kormány közötti konfliktus lényege, hogy míg az EU a liberális elveket és intézményeket kéri számon, addig a magyar fél a liberalizmust háttérbe szorítva a demokrácia elsőbbségét vallja.
Szürke senkik?
El tudjuk képzelni a magyar moziban, hogy az egyszerű munkás, diák, tanár megment egy várost? Vagy az országot? Abszurdnak tűnik. Hiszen nálunk a király, a hadvezér, egyszóval a nagy ember a hős. Paár Ádám elemzése.
A liberális hagyomány ereje
A liberalizmust gyakran tekintik egyénközpontú eszmének. Ez többet fed el, mint amennyit elmond a liberalizmus történetéről. 1810-1848 között a liberalizmus éppen hogy közösség-központú volt, így a nemzeti érzéssel is összekapcsolódott. Paár Ádám a liberalizmusról írt a Népszavában.
Megismerni a liberalizmust
A liberalizmus eszme és társadalomszervezési elv. A 19. század óta azonban három fejlődési fázison ment keresztül Nyugaton és – adaptációja során – nálunk is. Milyen volt, milyen és milyen lehet a liberalizmus? Csizmadia Ervin kétrészes elemzése.
A liberalizmusról az orosz-ukrán háború kitörése előtt és után
Zsolt Péter megvizsgálta miket írt Pinker, Harari és Fukuyama az orosz-ukrán háború előtt és miként nyilatkoztak főként youtube-os interjúikban a háború kitörésének első heteiben.
Belső civilizációk
A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
Lehet-e egy liberális előítéletes?
Paár Ádám a liberalizmusról beszélt a Bézs Rádió Mozaik című műsorában.
A liberális dicső „Három év”
Tudjuk-e, hogyan függ össze a reformkor kezdete az 1820-23-as spanyol liberális kormányzással? Paár Ádám erről írt a Népszavában.
A baloldal veszteségei és a radikális bal feltámadása
Ha az elmúlt évtizedek politikai ideológiáit figyeljük, a konzervativizmus és a liberalizmus kitüntetett szerepét látjuk, ellenben kevéssé érzékeljük a mérsékelt baloldaliság hatását. Talán nem véletlen, hogy manapság felélénkülőben a radikális baloldali ideológia. Csizmadia Ervin írása.
Demokrácia, polarizáció, populizmus
Vajon a populizmus okozója vagy terméke a demokráciák válságának? Vajon mi sül ki a liberális demokrácia két szerves alkotóelemének konfliktusából? Vajon kapunk-e választ az efféle kérdésekre, ha a nemzetközi szakirodalmat böngésszük?
Sokféle liberalizmus
A liberalizmus minden országban kicsit mást jelent, sőt, az adott országon belül is különböző csoportok különbözőképpen értelmezik a fogalmat. Rajnai Gergely Budapest-Edmonton blogsorozatának legújabb része.
A Trudeau-talány
Kollégánk, Rajnai Gergely kanadai tartózkodás apropóján új rovat indul a Méltányosság blogján: a kanadai politika és társadalom eseményei, jellemzői kapcsán kerülnek ki rövid bejegyzések, amelyek egyrészt Kanadát, másrészt akár Magyarországot is érthetőbbé teszik.
Antidemokratikus liberalizmus?
Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorában európai tendenciák magyarországi lecsapódásáról beszélt.
Mi a liberalizmus? S mi a többi ideológia?
2018-ban nagyon sokan temetik a liberalizmust. Oktalanul. Meglehet, kormányzati hatékonysága nem túl nagy, de másfajta hatékonysága annál inkább. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
Szövetségesek vagy ellenfelek
A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Mandineren megjelent hosszú elemzésében.