liberalizmus

Tag

A magyar politika keresztmetszete

A magyar politika keresztmetszete

Az Uralkodó párt című MPK-kötetről, a hazai pártpolitikáról, a szereplők egymáshoz való viszonyáról és más témákról beszélt Csizmadia Ervin több fórumon.

Tovább
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia

Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia

A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.

Tovább
Lehet-e nálunk „igazi” konzervativizmus?

Lehet-e nálunk „igazi” konzervativizmus?

A hazai közbeszédben gyakran hangzik el az óhaj: de jó lenne „igazi” szocdem, liberális vagy konzervatív párt. Az „igazi” alatt azt értve, ami olyan, mint a nyugati. Áttekintve a magyar politikatörténetet, nálunk nemigen találunk konzervatív pártot. Az okokat Csizmadia Ervin elemzi a HVG.hu-n.

Tovább
Demokrácia és liberalizmus

Demokrácia és liberalizmus

A Klubrádió Realitás című műsorában Rajnai Gergely kihangsúlyozta, hogy az Európai Unió és a magyar kormány közötti konfliktus lényege, hogy míg az EU a liberális elveket és intézményeket kéri számon, addig a magyar fél a liberalizmust háttérbe szorítva a demokrácia elsőbbségét vallja.

Tovább
Szürke senkik?

Szürke senkik?

El tudjuk képzelni a magyar moziban, hogy az egyszerű munkás, diák, tanár megment egy várost? Vagy az országot? Abszurdnak tűnik. Hiszen nálunk a király, a hadvezér, egyszóval a nagy ember a hős. Paár Ádám elemzése.

Tovább
A liberális hagyomány ereje

A liberális hagyomány ereje

A liberalizmust gyakran tekintik egyénközpontú eszmének. Ez többet fed el, mint amennyit elmond a liberalizmus történetéről. 1810-1848 között a liberalizmus éppen hogy közösség-központú volt, így a nemzeti érzéssel is összekapcsolódott. Paár Ádám a liberalizmusról írt a Népszavában.

Tovább
Megismerni a liberalizmust

Megismerni a liberalizmust

A liberalizmus eszme és társadalomszervezési elv. A 19. század óta azonban három fejlődési fázison ment keresztül Nyugaton és – adaptációja során – nálunk is. Milyen volt, milyen és milyen lehet a liberalizmus? Csizmadia Ervin kétrészes elemzése.

Tovább
Belső civilizációk

Belső civilizációk

A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
Demokrácia, polarizáció, populizmus

Demokrácia, polarizáció, populizmus

Vajon a populizmus okozója vagy terméke a demokráciák válságának? Vajon mi sül ki a liberális demokrácia két szerves alkotóelemének konfliktusából? Vajon kapunk-e választ az efféle kérdésekre, ha a nemzetközi szakirodalmat böngésszük?

Tovább
Sokféle liberalizmus

Sokféle liberalizmus

A liberalizmus minden országban kicsit mást jelent, sőt, az adott országon belül is különböző csoportok különbözőképpen értelmezik a fogalmat. Rajnai Gergely Budapest-Edmonton blogsorozatának legújabb része.

Tovább
A Trudeau-talány

A Trudeau-talány

Kollégánk, Rajnai Gergely kanadai tartózkodás apropóján új rovat indul a Méltányosság blogján: a kanadai politika és társadalom eseményei, jellemzői kapcsán kerülnek ki rövid bejegyzések, amelyek egyrészt Kanadát, másrészt akár Magyarországot is érthetőbbé teszik.

Tovább
Szövetségesek vagy ellenfelek

Szövetségesek vagy ellenfelek

A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Mandineren megjelent hosszú elemzésében.

Tovább