Magyarország
Tag
Rejtőzködő szavazók
Keveset foglalkozunk a szavazói attitűd elárulásának rejtőzködési okaival, pedig úgy tűnik ez az egyik legfontosabb faktora az előrejelzési bizonytalanságoknak. Zsolt Péter blogbejegyzésében számba veszi az okokat.
Rendszervég vagy rendszermaradás?
Csizmadia Ervin a HVG Címlapsztorijának vendégeként az április 12-ei választást az elmúlt évtizedek keretében elemezte.
A 21. század hatalmi ágai
A 18. századi végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalommal már nem írhatók le a mai hatalmi ágak. Mi és miért változott a 21. századra? Csizmadia Ervin írása.
A szlovén választás tanulságai
A minap lezajlott szlovén választás nagyon sok tanulsággal szolgálhat az április 12-e utáni magyar politikára nézve – de nem úgy, ahogy a legtöbb elemző gondolja. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Kisállamok és a multik – Fidesz és Tisza
Rendszerindulás és rendszerzárás?
Március 18-án a HVG Címlapsztori című szalonjának vendége volt Csizmadia Ervin. Az MPK igazgatója a HVG újságíróinak kérdéseire elmondta, hogy a mostani helyzetet csak a rendszerváltás 36 évének folyamatán keresztül érthetjük meg.
A pártrendszer korrekció társadalmi igénye
Sokak szerint a demokrácia akkor működik jól, ha a törvényhozás leképezi az adott társadalom sokszínűségét és a mandátumhoz jutó pártok megjelenítik azt. A magyar társadalom ehhez képest úgy tűnik, hogy kész erről lemondani, ami mögött a magyarok individualizmusa állhat. Zsiga Bulcsú interjúja a Hírklikken.
Az Amerika-politika és a Tisza Párt
Az 1990-es magyar rendszerváltás idején az USA visszafogottan szólt bele az átmenet fejleményeibe. A Biden-kormányzat idején változott ez a politika, s ennek köze van a Tisza felemelkedéséhez. Csizmadia Ervin írása a Substack-en.
Hogy áll a rendszerváltás rendszere?
Mi történik, ha kiesik egy párt örökös ellenfele? Van élet a kívánt rendszerváltás után? Lakatos Júlia írásáról a Hírklikk közölt recenziót.
Ukránokról a magyar nyilvánosságban
Zsolt Péter szerint a kognitív disszonancia úgy oldható fel a politikában, ha a NATO-t támadó félként, Oroszországot pedig védekezőként állítják be. Úgy véli, a Fidesz akár rá is kényszerülhet ennek a narratívának az átvételére. A teljes interjú a Hírklikken olvasható.
Beteljesült a Fidesz álma?
Mintha Magyarországon folyamatos rendszerváltozás lenne, történelmileg minden rendszer igyekszik meghaladni elődjét. Vajon mit jelent ilyen szempontból, hogy az MSZP 1990 óta először nem indul a választáson? Lakatos Júlia blogbjegyzése.
A magyar uralkodó párt
Paár Ádám ismertette a két háború közötti Egységes Párt arculatát a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.
Számosság és közvetlenség
Az ajánlásgyűjtés nem csak a jelöltállítás miatt fontos. Egyrészt a követők így győződhetnek meg arról, hogy nincsenek egyedül a véleményükkel, másrészt pedig alkalmat biztosít a pártok és a választók közötti kapcsolat erősítésére. Zsiga Bulcsú interjúja az Inforádiónak.
A magyar pártviszonyok revíziója
A magyar politikát nem csak napi mivoltában, de az elmúlt 36 évében együtt is érdemes nézni. Csizmadia Ervin pártrendszer-cikkéről a Hírklikk közölt áttekintő recenziót.
Mi lett az MSZP-vel?
Zsiga Bulcsú az Index kérdéseire válaszolva beszélt arról, hogy milyen ideológiai trendek és pártpolitikai fejlemények vezettek az MSZP eljelentéktelenedéséhez.
Kit válasszunk?
Az április 12-ei választás után sokféle forgatókönyv érvényesülhet. A legérdekesebb talán, ha kétpártrendszer lesz. A kétpártrendszert pedig nem is biztos, hogy csak a Tisza Párt szeretné. Csizmadia Ervin interjúja.
Ki mit ígér, úgy arat
Egyre többet hallani arról, hogy melyik párt mit ígér, mennyivel ígér többet a másiknál, illetve azt, hogy mit tenne az ellenfél valójában, ha megnyerné a választást. Hogy illeszkedik ez a nemzetközi trendekbe? Zsiga Bulcsú blogja a Substack-en.
A rózsaszínű patrícius
Paár Ádám Cs. Szabó László Roosevelt című könyve alapján elemzi az amerikai domináns pártrendszer változását.
Nyitott és zárt gondolkodás az előítéletkutatásban
Zsolt Péter a Klikktv-ben Lázár János előítéletes mondatainak a szociálpszichológiailag feltárt keretét elemezte, kitekintve az Egyesült Államokra, ahol szintén zárt és nyitott gondolkodásúak csapnak össze, mely összecsapás lényege épp az, hogy a nyitott kerüli az erőszakot.
Tisza külhonban
A megváltó kétpártrendszer
A magyar politika a majdnem-kétpártrendszer felé tart. E folyamatban az elmúlt két év hozott óriási változást, mert míg a Fidesz nem tudta leszalámizni ellenzékét, addig a Tisza Párt szinte a Fidesz helyett is elvégezte ezt a munkát. De azért a Fidesz sem ártatlan kétpártrendszer-ügyben. Csizmadia Ervin írása.
A nemzeti petíció szerepe a demokráciában
A nemzeti petíció jó esetben alulról jövő kezdeményezés, melyet a döntéshozók átgondolhatnak, majd akár a megvalósítás, akár a petíció elutasítása következményeiért politikai felelősséggel tartoznak. Zsolt Péter nyilatkozata.
Politikai képviselet a digitális térben
Manapság egyre jobban háttérbe szorulnak a klasszikus politikai képviseletet nyújtó törvényhozások. Ehelyett a politikusoknak a digitális térben kell megteremteniük a közelséget a választókkal. Zsiga Bulcsú interjúja.
Lázár János előítéletes beszéde
Zsolt Péter a Substack-en elemzi az elit előítéletes kommunikációjának jellegzetességeit a Lázár-beszéd kapcsán.
Tanulni a másik oldaltól
Kapitány István és Orbán Anita leigazolásával Magyar Péter azt mutatja, hogy követi a domináns pártok elleni sikerreceptet – de ez komoly veszélyt is hordoz magában. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A kicsi erő
Paár Ádám bemutatja egy 19. századi példán, hogyan tud hatni egy kicsi állam vezetője a nagyokra.
Kivel, hol, mikor?
Vezetőkre mindig szükség van. De hogy kinek mi a jó vezető, az folyamatosan változik. Lakatos Júlia a Méltányosság nemrég megjelent iratát ismertette.
A csoportos felsőbbrendűségtudat
Zsolt Péter a Hírklikk-nek a személyeskedő nyelvhasználat terjedését egy szociálpszichológiai modellel magyarázta.
Lehetett volna másképp?
Sokszor kérdezzük, „Mi lett volna ha?” Egy kiállítás kapcsán Lakatos Júlia blogjában a történelmi alternatívák máig tartó hatásairól ír.
Látomás és indulat a magyar politikában
A Méltányosság hagyományaihoz híven konferenciával zárta az évet, amely ezúttal a politikai vezetésről és a politikai vezetőkről szólt. Összefoglalónk a december 16-i eseményről.