Magyarország
Tag
Hová jutottunk 30 év alatt?
Alig pár nap múlva parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában, ahol Magyarországhoz hasonlóan egyre többen próbálják megérteni, miért ismétlődnek egyes politikai trendek. Hogyan érdemes megközelíteni az elmúlt három évtized politikai folyamatait? Erről írt blogbejegyzésében Hangácsi István.
Amikor a túlélés is érték
Rajnai Gergely a Telexnek nyilatkozva elmondta, hogy bár a DK-s árnyékkormány első évében alig tudott láthatóvá válni, a nemzetközi példák alapján már az is sikernek tekinthető, hogy megmaradt, és nem csökkent tőle a párt népszerűsége.
A liberalizmus kezdetei Magyarországon
Paár Ádám a Klubrádió Mozgóképizmus című műsorában folytatta a liberalizmus történetének ismertetését.
Változó világrend
Hol a helye Magyarországnak a globális átalakulásban, s vajon tényleg külpolitikai párt a Fidesz? Lakatos Júlia a Reptér című podcast vendége volt.
Mit kezdjen a mozi a szélsőjobbal?
Paár Ádám blogbejegyzésében azt vizsgálja, hogyan ábrázolták a múltban a szélsőjobboldalt a filmvásznon, és milyen hagyományok ismétlődnek az ábrázolásban.
A filmek harmadik típusa
Vannak művészfilmek és kurzus filmek, s nincs is ezzel semmi baj. De vannak olyan filmek is, amelyek arra szolgálnak, hogy erősítsék a demokráciát. Lakatos Júlia és Paár Ádám a Méltányosság filmes kutatásáról beszélt.
Augusztus 20
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rajnai Gergely rámutatott, hogy az augusztus 20-ai vendégek névsora azt illusztrálja, milyen nehézzé vált a Nyugat és Kelet közötti közvetítés az orosz-ukrán háború eredményeként.
A hibáztatás ördögi köre
Orbán Viktor idei tusványosi beszéde hangos reakciókat váltott ki a szlovákiai közbeszédben, amelyek azóta sem csitultak. Mi vezetett el eddig és hogyan működik a hibáztatás ördögi köre? Hangácsi István írása a Méltányosság blogján.
A Nyugat és mi
Egy helyre összegyűjtöttük Csizmadia Ervin hét részes interjú-sorozatát amely a Hit Rádióban jelent meg. A magyar–nyugati viszony teljes története és napjaink konfliktusai.
Sziget és/vagy világ
A Cseh Tamás-Bereményi Géza kettős egyik dalában felsejlik az a fogalom, hogy „világhelyzet”. Van-e a magyar társadalomnak világhelyzet-tudata? Nem inkább sziget-tudatunk van? Csizmadia Ervin bejegyzése.
A leépítés diszkrét bája
A ’90-es évektől máig megfigyelhetők a munkahelyvesztések eltérő jellegzetességei. Zsolt Péter írása a Népszaván.
Modernkori tündérmese
Mi történik, ha az Egyesült Államok elnökének fia beleszeret a walesi hercegbe? Vajon a klasszikus történet újramesélése előrébb viszi az elfogadást vagy sem? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Uborkaszezon helyett mémek
Valószínűleg többen is úgy érezzük: a régen megszokott nyári közéleti uborkaszezon mára teljesen kikopott Magyarországon. Azonban a humor révén talán még mindig átvészelhetőek a holtpontok. Hangácsi István nyári összefoglalója a Méltányosság blogon.
A harc értelmezése
Bár az orosz-ukrán háború állandó téma, ritkán kerül terítékre, miért oly nehéz összeegyeztetni a nyugati és a magyar háború-értelmezést. Egy lehetséges magyarázat. Csizmadia Ervin írása.
Ellenzéki kilátások
A Magyar Hangnak nyilatkozva Rajnai Gergely az ellenzék lehetőségeit elemezte, felhívva a figyelmet a környező országok hasonló pártjainak stratégiáira.
A Nyugat perifériáján
Paár Ádám blogbejegyzése bemutatja, miként alakította a teleregény a társadalmi fölfogást Latin-Amerikában, és milyen párhuzamok mutathatók ki a latin-amerikai teleregényekben ábrázolt identitás és a közép- és kelet-európai (így magyar) identitás között.
Mélyfúrás
Milyen egyetemre vágynak a diákok? Hogyan kerülhet be egy egyetem a világ legjobbjai közé? Napjainkban is nyugati dominancia érvényesül a felsőoktatásban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a Mélyfúrás negyedik száma, melyben legfontosabb szakirodalmi munkák könnyed összefoglalói járják körül a témát.
Európa jó gyereke
Prohászka Lajos híres szellemtörténeti könyve, „A vándor és a bujdosó” tele van nagyon korunkra is érvényes érdekes kérdésekkel. Csizmadia Ervin gondolatai a könyv aktualitása kapcsán.
Konferencia a liberális világrendről
A Méltányosság 2023. június 8-án konferenciát rendezett a liberális világrend átalakulásáról és a demokráciára gyakorolt hatásairól.
Demokrácia gyerekcipőben
A fejlődéslélektani kutatások a pszichológiában meghatározott életszakaszok eredményes megküzdését, aztán az újabb szakaszok újabb kihívásait elemzik. Zsolt Péter azt állítja, a demokráciák sem kerülhetik el a válságokon keresztüli fejlődést, valamint, hogy a megoldatlan politikafejlődési zárványok patológiás utóhatást okoznak.
A szabadság mint látvány
A demokrácia nem intézményrendszer és nem értékek elvont halmaza. Hanem látása annak, amilyenek vagyunk. Látja-e magát a magyar társadalom? Csizmadia Ervin írása.
Vízió és pártpolitika
Mi nem a vízió, és mi igen? Vajon miért nem sikerül rátalálnia egy életképes vízióra a magyar ellenzék pártjainak? Csizmadia Ervin a Jelen-ben.
Politikusok, ha olvasnak
Érdekes csörte zajlott le Fekete-Győr András és Orbán Balázs között egy könyv kapcsán. Mit tanulhatunk Fekete-Győr posztjából? Miért és hogyan olvasnak politikusok? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A Nyugat és mi
A Hit rádió állandó műsort indított Csizmadia Ervinnel, amelyben Magyarország és Európa régebbi és jelenlegi kapcsolatát vitatják még. Vajon segíthet ebben a politikatudomány?
Az ellenállás magyar útja
A magyar politikában – a kormány- és a rendszerellenzékiség mellett – mindig volt ellenállás. De mi is ez valójában? hogy fér össze ellenállás és demokrácia? Csizmadia Ervin interjúja.
Válságok és választások
A 2008-as gazdasági és a 2020-as Covid-válság politikai hatásai egyértelműen hatalmasak, Rajnai Gergely elemzése rámutat azonban, hogy nagyon eltérőek, és mélyebb mozgásokra utalnak a társadalmakban – teljesen mások a gazdaság és politika összefüggései ma, mint akár tíz évvel ezelőtt.
Hasznos holmik. Tanuljunk show-szerűen régiségekről
Paár Ádám blogbejegyzésében elemez egy sikeres német televíziós műsort.
Mi van a lombkorona sétány mögött?
Rajnai Gergely blogbejegyzésében annak jár utána, vajon miért nem buknak bele a helyi politikusok olyan botrányokba, mint például a fák nélküli lombkorona sétány ügye.
A kultúrharc jelentései – Egy fogalom külföldön és idehaza
A 2010 óta tartó kultúrharc a jobboldali uralkodó párt számára a kizökkent idő helyreállítása, az ellenzék számára éppen a rendszerváltás óta tartó történelmi idő kizökkentése. A kultúrharcban a nemzet-globalizáció, függetlenség-birodalmiság kap főszerepet. Történelmi összefüggésben mutatjuk be a kormány intézkedéseit és szándékait.