nemzetközi kapcsolatok
Tag
Az orosz-magyar reláció
Vajon történt-e alapvető változás a magyar-orosz viszonyban, és ha, igen, mikor. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc minapi kijelentését veszi alapul, és elgondolkodik a 2009-től kezdődő időszakon.
Európa kompjai
Vajon ma is érvényes-e Ady kompország-metaforája? És 19. századi politikus-e Orbán Viktor? Csizmadia Ervin az Egyenes beszédben.
Augusztus 20
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rajnai Gergely rámutatott, hogy az augusztus 20-ai vendégek névsora azt illusztrálja, milyen nehézzé vált a Nyugat és Kelet közötti közvetítés az orosz-ukrán háború eredményeként.
A hibáztatás ördögi köre
Orbán Viktor idei tusványosi beszéde hangos reakciókat váltott ki a szlovákiai közbeszédben, amelyek azóta sem csitultak. Mi vezetett el eddig és hogyan működik a hibáztatás ördögi köre? Hangácsi István írása a Méltányosság blogján.
A Nyugat és mi
A Hit rádió állandó műsort indított Csizmadia Ervinnel, amelyben Magyarország és Európa régebbi és jelenlegi kapcsolatát vitatják még. Vajon segíthet ebben a politikatudomány?
Elnökök titkai
Rajnai Gergely az ATV Világhíradójában az amerikai elnököknél talált titkosított dokumentumok kapcsán kirobbant botrányok lehetséges következményeiről beszélt.
A nyugat válsága
Orbán és a nemzetközi szövetségek
Rajnai Gergely a Spirit FM Aktuál című műsorában elmondta, hogy Orbán Viktor dallasi beszédének hangsúlyaiból kiolvasható, mennyire fontosnak tartja a miniszterelnök a nemzetközi szövetségeket, és milyen irányban próbál partnereket találni.
1956, a külföld és az informális politika
Paár Ádám blogbejegyzésében az 1956-os forradalom kapcsán írt az informális politika jelentőségéről.
A kisállamok geopolitikai jelentőségéről
Kisállamnak számít-e Magyarország? Igen, hazánk az európai kisállamok közé tartozik. Azon belül viszont inkább a fajsúlyosabbak közé…
Magyarország védelmezői
Bár nagyon különböző problémákat jelentett Magyarország számára a török, a Habsburg- vagy szovjet-korszak, de ezek egy közös elemet mutatnak: Magyarországot távol tartották a nemzetközi beágyazódástól. E hagyomány hátrányait most érezzük, amióta az ország az EU tagjává vált. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
Kétféle konszenzus-vita
A Méltányosság blogján megjelenő írásokra ritkán érkezik válasz. Most mégis ez történt: Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikai szakértője írt reflexiót Rajnai Gergely írására. A cikket örömmel közöljük, ahogy Rajnai Gergely válaszát is.
Szociáldemokrata fuvallatok nyugatról
Nem könnyíti meg az MSZP helyzetét, hogy az európai baloldal még mindig nehéz helyzetben van. Az európai baloldal súlya annak ellenére nem nőtt az elmúlt pár évben, hogy elsősorban jobboldali kormányok hajtanak végre megszorító intézkedéseket, komoly társadalmi elégedetlenséget kiváltva. Elemzésünk a baloldal nemzetközi lehetőségeiről.
Pozitív piaci visszajelzés
„A kormánynak feltétlenül szüksége van a piacok pozitív visszajelzésére, és ezt csak akkor kapják meg, ha hajlandóságot mutatnak az Európai Unióval való együttműködésre.” Lakatos Júlia nyilatkozott a New York Times-nak.
Az európai kohézió
Kísérletet tettünk tehát arra, hogy új értelmezési keretbe helyezzük a kormány és az Unió közötti konfrontációt. Mindamellett arra is érdemes kitérnünk, hogy az Unió szemléletváltása milyen irányba mutat, hol tart ez a folyamat és milyen buktatói vannak.
Veszélyben a szabadság?
A nyugatiak nem értik a magyar politikai kultúrát. Azt sem, hogy Orbán mit, miért csinál. Alighanem szavazói egy része sem érti. A kormány tevékenységéből egyértelmű: megnőtt az állam szerepe. Paár Ádám interjúja a Népszabadságban.
Győztesek és vesztesek
A mostani válság perspektívájából visszatekintve meglepőnek tűnik, hogy az elmúlt két évtizedben, az Európai Unió létrejöttének kezdetétől a világ (és persze benne mi) mennyire érzéketlenek voltunk az egyes országok közötti egyenlőtlenségek kérdésére. Az egyes országok közötti különbségeket elfedte, hogy a nemzetközi térben minden ország egyenlőnek, s a globalizáció haszonélvezőjének tűnt. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Orbán és Európa
Az EU-val való konfliktussorozatot, ellentétben az alkalmazkodóbb magatartást kívánatosnak tartó magyar baloldali kormányok felfogásával, már másfél évtizede a politika természetes elemének tartja a Fidesz, és Orbán Viktor. Olyan folyamatnak, amelynek során a magyar érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell. Elemzésünk Orbán Európa képéről.
A kulturális dimenzió Magyarországon
A civilizációjára büszke Európával szemben ott van egy másik oldal, mely kultúrájára büszke, nem gazdag, intézményrendszere sem olyan kifinomult, de belső értékeit kívánja óvni. Ez a nyugati civilizáció találkozik a felzárkózásról lemondott, de sajátosságait féltő magyarokkal, és nagyon nem értik egymást. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Külföldi kritikák kereszttüzében
Hazánk ritkán üti meg a világsajtó ingerküszöbét. Ekkor is szinte csak negatív hírekkel. Vajon miért kezdett el a külföld foglalkozni Magyarországgal, és miért nem volt képes a kormány hatékonyabban kezelni a külföldi kritikákat? Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Magyar-orosz tárgyalások
Miközben Moszkvában több fontos energetikai témában megállapodás várható a novemberben sorra kerülő Orbán-Putyin találkozón, a magyar kormány szemmel láthatóan az eddiginél lényegesen céltudatosabb, markánsabb, ám egyben offenzívabb, és sokszor kevésbé transzparens energiapolitikai stratégiát kíván követni. Ebben a piaci szereplőknek egy eddiginél vékonyabb mezsgye lesz kijelölve a magyar ugaron. Jenei András írása a HVG-n.