társadalom
Tag
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában III.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Most a monarchia társadalmi szerepvállalásáról írunk a szociális állam kialakulásában.
Kertvárosi angyalok és szörnyek
Paár Ádám a kertvárosban játszódó filmekről beszélt a Klubrádió Hangosfilm című műsorában.
Mit tehet a film az előítéletek ellen?
Paár Ádám a Hírklikken a Rosa Parks Alapítvány kisfilmje kapcsán a mozgókép szerepére hívta fel a figyelmet az előítéletek elleni küzdelemben.
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?
A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.
Kisvárosi filmek, történeti keretben
Paár Ádám az amerikai kisvárosi filmekről beszélt a Klubrádió Hangosfilm című műsorában. A háromrészes sorozat első részében kifejtette az amerikai és európai város-vidék törésvonalak eredetét, történelmi alapját.
A fiktív hősök és a nemzeti/demokratikus minimum illúziója
Nyugaton divatja van a fiktív hősöknek emléket állító szobroknak, emlékhelyeknek. Az irodalmi hősökkel ugyanis mindenki tud azonosulni, míg a valós hősök már megosztók. Paár Ádám bejegyzése a Méltányosság blogon.
Hogyan változik a politikai vezetők megítélése korszakról-korszakra?
A Klubrádió Galaxis kalauz c. műsorában Nagy Attila Tibor elmondta, hogy egy korábbi fontos vezető megítélése függ: a) a saját korunk szemléletétől b) az adott vezető tetteitől c ) a mostani korunk közvéleményének a korábbi korszakkal kapcsolatos ismereteitől.
Jézus, társadalom, politika
Paár Ádám a Jézus életéről szóló filmeket elemezte a Filmvilág blogon. Mint ismertette, Jézus filmes művészi megjelenítése hűen leképezte az adott korszakot és társadalmat.
SZFE-ügyről
Az M5 Ez itt a kérdésben Nagy Attila Tibor nem csodálkozott azon, hogy a hallgatók nem fogadják el Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnököt, hiszen ő korábban keményen bírálta az SZFE-t.
Új veszélyhelyzet
Politikai kultúra külföldön és itthon
Az Inforádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin az amerikai baloldalról, az európai felfordulásokról, a Szerencs utáni pártpolitikai helyzetről és a politikai filmek tanító szerepéről is kifejtette véleményét.
Az amerikai kivételesség mítoszának leáldozása
Az amerikai kivételesség mítosza a kezdetek óta meghatározó eleme az amerikai identitásnak, az elmúlt években azonban ez a történet a nemzetközi színtéren inkább már csak mosolygást vált ki. Vermes Ádám blogbejegyzése az Amerika választ sorozaban.
Észak és Dél, régi és mai populizmus
Paár Ádám a Karc Fm Köz-pénzügyek című műsorában bemutatta új könyvét, és beszélt a régi és mai populizmusok különbségéről, valamint az amerikai Észak-Dél ellentétről.
Későkádári Balaton és akció
Paár Ádám a magyar akciófilmek kapcsán kiemelte az Ötvös Csöpi-sorozatot, mint amelyik bemutatta a korabeli társadalmat és balatoni hétköznapokat.
A szélsőségek átnevelése
Trump a vidéki Amerika bosszúja?
Gyakran hivatkoznak úgy Donald Trumpra, mint aki a vidéki Amerika és/vagy az amerikai munkásosztály, alsó-középosztály elégedetlenségét fejezi ki a globalizáció-imádat, gépkultusz és politikai korrektség amerikai fellegváraival szemben. Vajon ez mennyire igaz? Paár Ádám blogbejegyzése a Méltányosság választási sorozatában.
A dán és a magyar politikai kultúra
A Borgen című dán sorozat eddigi harminc része teljesen új oldaláról mutatja be a (párt)politikát. Aki csak teheti nézze meg. Csizmadia Ervin írása a Hvg.hu-n.
Megüresedett szék az amerikai Legfelsőbb Bíróságon
A Karc FM Hangoló című műsorában Rajnai Gergely az USA Legfelsőbb Bíróságán megüresett hely kapcsán az intézmény politikai jelentőségéről és az új bíró jelölésének választási kapmányra gyakorolt hatásáról beszélt.
A sajtókirály és populista kalandor
William Randolph Hearst, a sárga sajtó atyja életét és politikai törekvéseit mutatta be Paár Ádám a Katolikus Rádió Velünk vannak című műsorában.
Hogyan látjuk Amerikát?
Trumpot szeretjük vagy az amerikai álmot? Mit tudunk Amerikáról hat héttel a választások előtt? Lakatos Júlia blogbejegyzése a Méltányosság választási sorozatában!
1968 és 2020 Amerikában
„Mi vagyunk az igazi amerikaiak. Mi még hiszünk a szabadságban.” Ezt mondja a Megint 48 óra című filmben a bőrdzsekis motoros bűnöző. 1968-ban a motoros életérzés lázadás volt a rendszer ellen, ma – mint a film utal rá – politikai korrektség ellen. Hogyan változott 1968-hoz képest az amerikai ellenállás természete? Paár Ádám blogejegyzése a Méltányosság blogon.
Miért ikonikus darab a Danton halála?
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csizmadia Ervin a mostani egyetemfoglalás kapcsán felidézte a 80-as évek színházi hagyományát és annak politikai szocializációs jelentőségét.
Politikai túlélés válságos időkben
Egyre többen beszélnek egy közelgő globális méretű gazdasági visszaesésről. Jelentheti ez a Fidesz hegemóniájának megszűnését? Mit jelent egy recesszió a politika számára? Ilyen kérdésekre keres választ Rajnai Gergely írása.
Visszatért a történelem Amerikába
Összeomlik Amerika, ha Trump újra győz? Bidennel minden jobb lesz? Kíváncsi hogyan jutott jelen állapotába az Egyesült Államok? Akkor kövesse a Méltányosság Politikaelemző Központ választási sorozatát! November 3-ig a Méltányosság blogon!
Szélsőségesek a stúdióban
Furcsa lehet, hogy a nyugati demokráciákban a legképtelenebb szélsőségek sem számítanak tabunak. A film reflektál a társadalomban jelen lévő szélsőségekre. Nem kedvelni kell ezeket a mozgalmakat, szubkultúrákat, hanem csak elgondolkodni azon: mit kezdjen a társadalom mindezzel! Paár Ádám blogbejegyzése.
Rabszolgaság a filmvásznon
Paár Ádám a rabszolgaság történetének filmes megjelenítéseiről beszélt a Klubrádió Hangosfilm műsorában.
Az amerikai rabszolgaság története filmen
Paár Ádám a rabszolgaság történetét bemutató filmeket elemezte a Filmvilág blogon.
Az ellenzéki szavazókról
Egyre többen írják, hogy “megszületett az ellenzéki választó”, de valójában olyan, hogy ellenzéki szavazó nincs is. Csak szavazó. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.