társadalom
Tag
Szobordöntés helyett állampolgári nevelést
Nagy Imre és Lee tábornok
Paár Ádám az amerikai és nyugat-európai szobordöntések kapcsán írt a Népszavában, kifejtve, hogy ez egy káros pótcselekvés.
Iszlám a filmvásznon
Paár Ádám az iszlám témájú filmekről beszélt a Klubrádió Hangosfilm című műsorában.
Gyarmatosítás hatása a filmvásznon
A mostani szobordöntési hullámban gyarmatosítók, fölfedezők szobrait, emlékműveit távolították el, rosszabb esetben döntötték le, és még rosszabb esetben megrongálták vagy a folyóba dobták őket. Paár Ádám blogbejegyzése a Méltányosság blogon.
Pártok és társadalom
A vírusválság alapvetően nem módosította a válság előtti pártviszonyokat – jelentette ki Csizmadia Ervin Az Inforádió Aréna című műsorának első részében. A második részben pedig elmondta, mi az, ami hiányzik a rendszerváltás utáni harminc évből.
Miért pont most? Miért pont így?
A Klubrádió Esti gyors című műsorában Lakatos Júlia az amerikai tüntetések politikai, társadalmi hátteréről beszélt.
Mindent a figyelemért
A koronavírus által okozott válsághelyzet egy olyan időpontban ért minket, amikor a virtuális kommunikáció újabb és újabb platformokon jelenik meg, és egyre nagyobb és nagyobb jelentőségre tesz szert az életünkben. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Látja-e magát a magyar társadalom?
Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.
A mozgás mint az amerikai demokrácia lényege?
Paár Ádám a határok nélküliség és horizontális mobilitás szerepéről beszélt az amerikai kultúrában és filmművészetben. A beszélgetés a Klubrádió Hangosfilm című műsorában hangzott el.
Válság vagy lehetőség?
A Méltányosság fontosnak tartja meghatározó agytrösztök bemutatását, ezért rendszeresen szemlézi vezető “think tank” szervezetek publikációit. Ezúttal a Carnegie Europe-nak a koronavírus várható európai hatásaival foglalkozó elemzéseit vettük górcső alá, annak érdekében, hogy többet megtudjunk az európai integráció jövőjéről.
A veszélyhelyzet feloldása előtt
A Népszavának Nagy Attila Tibor kifejtette, a veszélyhelyzet idején is folytatódott az önkormányzati rendszer leépítése.
Hogyan változott a populizmus jelentése?
Paár Ádám az Újpest Televízióban kifejtette, hogyan és miért változott a populizmus az elmúlt évtizedekben. Utalt arra, hogy az amerikai populisták a civil társadalom elsőbbségét és kontrollját vallották a végrehajtó hatalom fölött (az amerikai populista mozgalom éppen a civil társadalomból nőtt ki), szemben a ma populistának nevezett vezetőkkel.
Világ kettészakadt társadalmai egyesüljetek? De hogyan?
Sokszor panaszkodnak, hogy a magyar társadalom mennyire végletesen kettészakadt. Mintha ez valami egyedi jelenség lenne, amiről vérmérsékletünk szerint egyik vagy másik vezető tehet. Holott ez sokkal inkább egy globális trend része. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A kosztümös / történelmi film és a kohézió
Most, hogy az első kosztümös telenovella, az RTL Klubon futó Bátrak földje véget ért, elgondolkodhatunk a kosztümös sorozat és a társadalmi kohézió kapcsolatáról. Úgy gondoljuk, nem szükséges a történelmi tudást és az állampolgári közösség kohézióját kizárólag nagyjátékfilmektől várni. A külföldi tapasztalatok szerint erre a telenovellák is alkalmasak lehetnek.
Öregség-filmek II.
Ahogyan korábbi blogbejegyzésemben szó volt róla, a vírusjárvány miatt foganatosított egészségbiztonsági óvintézkedések látványosan rámutattak a generációs konfliktusra, amelynek kialakulását egyebek között annak idején Hankiss Elemér szociológus prognosztizálta – más „biopolitikai” törésvonalakkal együtt. Paár Ádám új blogbejegyzése.
A polgárosodásról és a népnevelésről
Vajon milyen hasonlóságok vannak 1862 Magyarországa és a mai Magyarország között? Szerezzük be és lapozzuk fel a néhai költő, Vajda János 25 évesen írott könyvét. Forrófejű? Döntsük el. Csizmadia Ervin elemzése a Méltányosság blogon.
Médiakihívások a modern demokráciában
Közhelyszámba megy, hogy az amerikai filmesek élénken reflektálnak a világban és saját társadalmukban zajló eseményekre és jelenségekre, legyen szó akár a szociális szféra, a kultúra, a politika vagy a gazdaság területéről. Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy elsősorban az amerikai médiaviszonyok és a politika összefüggéseit derítsük fel két filmes alkotás segítségével.
Karantén és információ
A vírus elleni védekezés nagy változásokat hozott az életünkbe. Jelentősen lecsökkent a kapcsolatunk a külvilággal, kevés emberrel találkozunk személyesen, kevesebb információt kapunk azoktól, akik nem a családtagjaink, vagy a szűk baráti körünk tagjai. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Vírus, film, politika
Az emberiséget / társadalmat / kisebb közösségeket (város, falu stb.) fenyegető járványok hálás témát jelentenek az akció-, horror- és sci-fi filmrendezők számára. De ezeknél fontosabbak a társadalmi és politikai drámák. A mostani koronavírus kapcsán néhány járványfilmet néztem meg politológus szemmel.
Vészhelyzet és politikai lehetőség
Manapság minden a koronavírusról szól. A politikusok talán csak választások éjszakáin kapnak annyi figyelmet, mint ezekben a hetekben minden egyes nap, ha tartanak egy sajtótájékoztatót, vagy akár csak egy élő bejelentkezést a Facebookon. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Koronavírus: Ha nincs semmid, használd azt
Ahogy egyre agresszívebben nyomul előre a koronavírus, napról napra szűkűl be a megszokott életterünk, vonulunk vissza a máskor csak pihenésre fenntartott otthoni szféránkba. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A Fekete vidék – Ahol a busz sem jár már
A nemrég elhunyt afroamerikai filmrendező, John Singleton 1991-ben készült filmjében, a Fekete vidékben kíméletlen, nyers őszinteséggel beszélte el a kültelki fekete fiatalok életét. Paár Ádám elemzése.
Az NGO-k szerepe napjainkban: az informális politika fő aktorai
Az NGO-k iránti erős politikai ellenszenv és rokonszenv mára méltányos elemzést igényel…
Pártok helyett emberek?
Még mindig él az összefogás mítosz. Nagyjából így lehetne összefoglalni a hétvégi ellenzéki tüntetés tanulságát. A közösségi gyász megélését elősegítő rendezvény azonban felszínre hozott valami mást is. Egyre többen érzik úgy, hogy a pártok helyett a társadalomnak kell összefognia. A tüntetők azt üzenik: az önző ellenzéki pártok nélkül már rég megdőlt volna az Orbán-rezsim. Ez azonban tévhit.
Félelem a migrációtól
Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.