társadalom
Tag
Karantén és információ
A vírus elleni védekezés nagy változásokat hozott az életünkbe. Jelentősen lecsökkent a kapcsolatunk a külvilággal, kevés emberrel találkozunk személyesen, kevesebb információt kapunk azoktól, akik nem a családtagjaink, vagy a szűk baráti körünk tagjai. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Vírus, film, politika
Az emberiséget / társadalmat / kisebb közösségeket (város, falu stb.) fenyegető járványok hálás témát jelentenek az akció-, horror- és sci-fi filmrendezők számára. De ezeknél fontosabbak a társadalmi és politikai drámák. A mostani koronavírus kapcsán néhány járványfilmet néztem meg politológus szemmel.
Vészhelyzet és politikai lehetőség
Manapság minden a koronavírusról szól. A politikusok talán csak választások éjszakáin kapnak annyi figyelmet, mint ezekben a hetekben minden egyes nap, ha tartanak egy sajtótájékoztatót, vagy akár csak egy élő bejelentkezést a Facebookon. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Koronavírus: Ha nincs semmid, használd azt
Ahogy egyre agresszívebben nyomul előre a koronavírus, napról napra szűkűl be a megszokott életterünk, vonulunk vissza a máskor csak pihenésre fenntartott otthoni szféránkba. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A Fekete vidék – Ahol a busz sem jár már
A nemrég elhunyt afroamerikai filmrendező, John Singleton 1991-ben készült filmjében, a Fekete vidékben kíméletlen, nyers őszinteséggel beszélte el a kültelki fekete fiatalok életét. Paár Ádám elemzése.
Az NGO-k szerepe napjainkban: az informális politika fő aktorai
Az NGO-k iránti erős politikai ellenszenv és rokonszenv mára méltányos elemzést igényel…
Pártok helyett emberek?
Még mindig él az összefogás mítosz. Nagyjából így lehetne összefoglalni a hétvégi ellenzéki tüntetés tanulságát. A közösségi gyász megélését elősegítő rendezvény azonban felszínre hozott valami mást is. Egyre többen érzik úgy, hogy a pártok helyett a társadalomnak kell összefognia. A tüntetők azt üzenik: az önző ellenzéki pártok nélkül már rég megdőlt volna az Orbán-rezsim. Ez azonban tévhit.
Félelem a migrációtól
Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.