történelem

Tag

Az irodalom Herczege

Az irodalom Herczege

Manapság sok szó esik az irodalmi kánon újraértelmezéséről. A kormányoldalon sokan keresik a „konzervatív” szerzőt, aki vállalható. Most éppen Herczeg Ferenc van soron. Paár Ádám Herczeg Ferenc életművét elemezte a Népszavában, árnyalva a jobb- és baloldalon rögzült sztereotípiákat.
Tovább
A Napóleon-jelenség tanulságai

A Napóleon-jelenség tanulságai

250 éve kísérti a demokráciát Napóleon árnyéka: az „erős emberé”, aki manipulál a népfelséggel, és népszerűségére támaszkodva átveszi a hatalmat. A szociálpszichológusok számára is érdekes tanulság: az emberek többsége szívesebben azonosul személyekkel, mint közjogi intézményekkel. Paár Ádám Napóleon születésének 250. évfordulója alkalmából elemezte az életút tanulságait.
Tovább
A dicsőség politikája

A dicsőség politikája

Az angol Dicsőséges forradalom Európa egyik meghatározó eseménye volt a maga korában, s hatása az óta is tart. De vajon milyen mérleget vonhatunk, ha az angol múltat összevetjük a korabeli magyar múlttal? Vajon mi történt Magyarországon 1688-ban, és van-e értelme különbséget tenni a két 1688 között? Csizmadia Ervin a Mandineren.

Tovább
Mire tanít a történeti politológia?

Mire tanít a történeti politológia?

A Méltányosság empirikus vizsgálatában számos nyugat-európai és hazai folyóiratot tekintett át. A fő vizsgálati szempont az volt, hogy e folyóiratokban a történelem és a pártok szerepe hogyan reprezentálódik.

Tovább
A politikai tanulóképesség

A politikai tanulóképesség

A politika professzionális tevékenység, de egyúttal művészet is. Nem az emberrel együtt alakul ki születésétől fogva, hanem meg kell tanulni. Magyarországon ez a tanulási folyamat elmaradt. Holott politikai tanulás nélkül nincs működő demokrácia. De vannak-e ennek terei ma? Paár Ádám írása.

Tovább

Liberalizmus és néppártiság

A magyar liberalizmus jelenlegi gyengesége nem érthető meg kizárólag az elmúlt két évtized társadalom-, gazdaság- és politikatörténete alapján, hanem legalábbis 1918-19-ig, de még inkább 1867-ig kell visszavezetni az okok láncolatát. Paár Ádám írása a magyar liberalizmusról a Népszavában.

Tovább

Megújítatlan hagyományok

„Nálunk az a probléma, hogy minden hagyományt továbbviszünk, de semelyiket nem tudjuk megújítani, ezért az ezek körüli konfliktusok nem visznek előre, rosszak, és nem látom a készséget arra, hogy erre az érintettek rájöjjenek.” – Interjú Csizmadia Ervinnel.

Tovább

A konszolidáció-diskurzus

A demokratikus konszolidáció Magyarországon és Nyugat-Európában teljesen másképp zajlott, amely alapvetően az eltérő politikai és történelmi hagyományokon alapul. Írásunkban a miértekre keressük a válaszokat.

Tovább