történelem
TagTörténelem? Természetesen!
Pártok és beágyazottság régen és ma
A magyar pártpolitikát ritkán vetjük össze a régebbi magyar pártpolitikával. Ha megtesszük, érdekes kép tárul elénk: hasonlóképpen a mához, kevés pártnak voltak mély társadalmi gyökereik. Csizmadia Ervin elemzése a Hvg-n.
Szürke senkik?
El tudjuk képzelni a magyar moziban, hogy az egyszerű munkás, diák, tanár megment egy várost? Vagy az országot? Abszurdnak tűnik. Hiszen nálunk a király, a hadvezér, egyszóval a nagy ember a hős. Paár Ádám elemzése.
Lehet-e megírni a történelmi igazságot?
Paár Ádám arról ír blogbejegyzésében, hogy a történelemről való gondolkozás mindig megosztotta a magyar értelmiségi táborokat.
Történelmi kihívások és magyar politika
A kormányoldal számára történelmi kihívás viszonyának rendezése az Európai Unióval. A hazai baloldalnak saját magával kell tisztába jönnie. Csizmadia Ervin interjúja az Indexen, és a Mandineren.
Az orosz-magyar reláció
Két ismeretlen orosz személy szokatlan online-beszélgetését szemlézi az egyik magyar napilap. Ebben nem éppen baráti színekkel ecsetelik a magyar múltat és jelent. Vajon van-e üzenete ennek a párbeszédnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A liberális hagyomány ereje
A liberalizmust gyakran tekintik egyénközpontú eszmének. Ez többet fed el, mint amennyit elmond a liberalizmus történetéről. 1810-1848 között a liberalizmus éppen hogy közösség-központú volt, így a nemzeti érzéssel is összekapcsolódott. Paár Ádám a liberalizmusról írt a Népszavában.
A császár (tekintély és baloldal)
Paár Ádám egy szociáldemokrata vezető példáján keresztül írt a személyi tekintély fontosságáról a politikában a Méltányosság blogon.
Kultúra és globalizáció
Paár Ádám a nemzet, film és globalizáció kapcsolatáról beszélt a Hírklikken.
Mit tehet az ellenzék?
Paár Ádám az ellenzék helyzetéről beszélt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.
A globalizáció és a történelem
Paár Ádám nemrégen megjelent könyve kapcsán beszélt a globalizáció és a történelmi film kapcsolatáról a Civil Rádió 117 perc című műsorában.
Érdekek és alkuk
Az orosz olajembargó kapcsán Lakatos Júlia arról beszélt az Inforádiónak, hogy a történelmi minták fontosak a jelen alkufolyamatban.
Térkép az uralkodó párt rendszeréhez
Mitől marad sikeres a Fidesz? Meddig marad velünk Orbán? Mit csinál másképp a kormány és az ellenzék? Ezekre és más, hasonlóan égető kérdésekre kínál válaszokat Rajnai Gergely elemzése.
Mindjárt vége?
A hosszú ideig regnáló kormányok diktatúrához vezetnek. A NER-hez hasonló rendszerek pedig viszonylag hamar elbuknak. Két tévhit, amiket Rajnai Gergely blogbejegyzésében cáfol.
Magyarország és a kétfajta világhelyzet
A világhelyzet olykor egyértelmű, olykor pedig zavaros. 1989 körül az előbbi, mostanában a második az igaz. Magyarország mind a két világhelyzethez igyekezett alkalmazkodni, de úgy látszik, az első alkalmazkodás nem biztosít állandóságot. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Megismerni a liberalizmust
A liberalizmus eszme és társadalomszervezési elv. A 19. század óta azonban három fejlődési fázison ment keresztül Nyugaton és – adaptációja során – nálunk is. Milyen volt, milyen és milyen lehet a liberalizmus? Csizmadia Ervin kétrészes elemzése.
A demokrácia teherbírása
Nem csak az az érdekes, hogy milyen rendszer jött létre mára, hanem az is, hogy miért jöhetett mindez létre. Csizmadia Ervin beszélt a Magyar Hang című online-portálnak.
A kosztümös film a globalizáció korában
Az HBO új sorozata, az Aranykor megidézi a 19. század végi amerikai társadalmat. A filmsorozat jelzi, hogy a közönségben van igény a kosztümös történetek iránt. Paár Ádám arról írt, a kosztümös film hogyan járulhat hozzá a közösségi identitás kialakulásához.
Van-e ismereti „fekete foltunk” a magyar politikáról?
Az április 3-ai választás kapcsán adódik a kérdés, mit hibázott el az ellenzék, ami a nagy vereséghez vezetett. A Partizán műsorában Csizmadia Ervin tágabb összefüggésbe helyezte a kérdést Gulyás Márton kérdéseire válaszolva.
Az első fekete detektív
Paár Ádám a XX. Századi Intézetben Megadja Gáborral beszélgetett az afroamerikai emancipáció és a film kapcsolatáról.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
Aranykorok és hanyatlások
Paár Ádám blogbejegyzésében arról ír, hogy egy adott korszak megítélése utólag nézve tűnik aranykornak vagy hanyatlásnak.
Senki sem akarja, és mégis?
Norbert Elias mondja híres könyvében, hogy a történelemben sokszor olyasmik történnek, amiket valójában senki sem akar, vagy nem, ahogy megvalósult. Csizmadia Ervin írása.
A történelem és a fogselyem
Hogyan hat a háború a kampányra, és miért szükséges a történelem ismerete ahhoz, hogy megértsük a jövőt? A Klubrádió Reggeli Személyeként Lakatos Júlia többek között ezekről is beszélt.
Történelem és geopolitika
Hogyan segít a magyar történelmet és jelent értelmezni az ukrán-konfliktus? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A Felszabadító a Netflix-re költözött
Simón Bolívar, Dél-Amerika legnagyobb hőse sorozathős lett a Netflix-en. Erről szól Paár Ádám blogbejegyzése.
Az indiai történelem a filmvásznon
Paár Ádám beszélt a 20. századi Indiát bemutató filmekről a Klubrádió Hangosfilm című műsorában.
A történelem vékony jege
Francis Fukuyama „egy mondatos” dolgozata (A történelem vége?) ma egyre több arcát mutatja. Az egyik „új” arc az 1989-es szovjet elit. Vajon mi köze a szovjet elitnek a mai oroszhoz? Csizmadia Ervin írása.
Lesz-e hatása a háborúnak a magyar választásra?
Mi a kapcsolat a dualizmus és a mai korszak között? Ignotus érdekeset írt a politika mögül. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Oroszlánok és diktátorok földjén?
Paár Ádám az Afrika-filmekről mesélt a Klubrádió Hangosfilm című műsorában.