Statisztikai elemzési munkával helyezzük el Magyarország pandémiában nyújtott eddigi teljesítményét, és állapítjuk majd meg, hogy mely országokban beszélhetünk arról, hogy a vírus elszabadult. Meg tudjuk mondani, hogy nálunk az intézkedéseket időben hozta-e meg a kormány.
A COVID-19 járvány kitörésétől és dokumentálásától 2021 január végéig vizsgáltuk meg azokat az adatokat, melyeket az egyes országok a nyilvánosság rendelkezésére bocsátottak. Forrásainkat itt, itt és itt találtuk. Különösképp arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarország miképp teljesít ebben az összehasonlításban. Természetesen ezen adatok mind összehasonlíthatósága, mind validitása megkérdőjelezhető, ezekre néhány esetben utalunk is, ám kénytelenek vagyunk ezekkel dolgozni. A lakosságszám, az átlagéletkor és a (IMF becslés szerinti 2020-as) GDP/fő adatokat megbízhatóknak tekinthetjük, míg a járvánnyal kapcsolatosakat sajnos kevésbé. 40 országot tekintünk át, és elemzésünk nóvuma abban rejlik, hogy egyes adatokból aránypárokat készítünk, melyek kimeríthetetlen spekulációra adnak lehetőséget.

A kiválasztott 40 országra az összegyűjtött adatokat és a belőle számolt mutatókat az 1. Táblázat tartalmazza.

1. Táblázat

A járvány kezelésének eredménye

A járvány kezelésének eredményét a fertőzöttek számának és a fertőzésben elhunytak összlakossági arányában, valamint az ezekből eredő COVID-halott/fertőzött hányadosban lehet mérni (mely utóbbi a járvány súlyosságát, illetve az egészségügyi rendszer eredménytelenségét mutatja). Azonban a fertőzöttek száma a tesztek számától és megbízhatóságától függ, míg a COVID-halott minősítést sem egyformán dokumentálták az egyes országok.
Az összes halottak számának a korábbiakhoz képest való változása – függetlenül a halál okától – mutathatna olyan képet, melyet egész biztos a Covid fertőzés számlájára írhatnánk. Az elmúlt 5 év átlagához képest a 2020-ban bekövetkező elhalálozás száma a legtöbb országban nem haladta meg a 20%-ot. Kiugró kivétel Bolívia 56%-kal és Peru 73%-kal. Még viszonylag magas a halálozás növekedése Spanyolország és Belgium esetén, ahol ez 18%, ill. 16%, szemben hazánkkal, ahol csak 8%. Van, ahol csökkent (pl. Új-Zélandban –6%, lásd itt.)
Belgium esetében lakosságarányosan 0,18%-a COVID-halott. Magyarország 0,13%-al áll, ami alig kevesebb, mint az olasz 0,14%. Svédországban 0,11%, Spanyolországban 0,12%. Az USÁ-val állunk azonos szinten. Még a lakosság 0,1%-át elérő halálozás is soknak volna tekinthető. Ilyen például Lengyelország.
A járványintézkedések sokfélesége miatt, ha volnának róla adataink akkor is nehezen volnának összehasonlíthatók. A COVID tesztek lakosságaránya már sokkal többet árul el a számunkra. E tekintetben teljesen érthetetlen volt a magyar érvelés, mely szerint azért nem érdemes tesztelni, mert attól nem gyógyul meg senki. Nyilván, amelyik ország nem tesztelt, az logisztikai és/vagy egyéb forráshiánnyal küzdött és esetleg ezt igyekezett kommunikációs eszközökkel eltitkolni. Valójában a tesztelés aránya, mint később látni fogjuk, nagyon fontos információt nyújt. Tesztelés nélkül nem lehetséges a detektált fertőzöttek kontaktjait sem felkutatni, akik akár tünetmentesen szintén fertőzhetnek.
Egy országban elérhető ingyenes tesztek lakosságarányos száma kifejezi azt is, hogy mennyire fontos az emberélet a hatalom számára. Egyéb előnye a tesztelésnek, hogy negatív eredménye esetén az utazási korlátozások alól is adhat felmentést, így biztonságosabbá teheti a családlátogatást. A táblázatban azonban az összes tesztelés adatait látjuk, függetlenül attól, hogy azt ki finanszírozta. (Akad olyan ország, például Izrael, ahol a tesztelés 100%-nál nagyobb a teszt/lakosság arányban, ami azt jelenti, hogy többen többször is tesztelve voltak. Összevetve ezt azzal, hogy Izraelben ma már az átoltottságban is elől járnak alighanem jelzi, hogy hol küzdenek igazán az állampolgárok és a kormányok a vírussal szemben a legaktívabban.

A GDP/fő és az átlagéletkor

Azért lehet érdekes a címben megadott adat, mert mind az átlagélekor, mind a GDP várhatóan erősen befolyásolhatja a tesztelés szükségességének felismerését és annak lehetőségeit. A mintában levő 40 ország esetén a GDP/fő és a teszt/lakosság között a korreláció viszonylag erős 66%-os, azaz minél inkább gazdagabb az ország annál inkább sejthető, hogy többet tesztelt, míg az átlagéletkor és a teszt/lakosság között csak 30% a korreláció, ami elég gyenge, de mégiscsak pozitív.
Az országok gazdagsága együtt jár azzal, hogy több az idős ember, amint azt a GDP/fő és az átlagéletkor korrelációja 46%-a mutatja, a magasabb GDP és a magasabb átlagéletkor pedig a több tesztelést vonja maga után. A részletesebb vizsgálathoz úgy rendeztük az országokat a 2.Táblázatban, hogy először tüntettük fel a magasabb egyfőre eső GDP országokat.

GDP alapján rendezett táblázat

2. Táblázat

Minden oszlop mezői érték szerint színezve. Az erősebb zölddel azokat, amelyekben a járvány szempontjából előnyösebb értékek szerepelnek, halvánnyal, ha kevésbé, fehér a középérték körül, erősebb pirossal pedig azokat, amelyek a járvány szempontjából hátrányosabbak, és halványabbal, ha kevésbé.

A fenti színezéssel könnyen áttekinthetők az értékek nagyságrendjei, és a rendezés szerint a többi oszlop tendenciája, ami az oszlopok közti összehasonlítást, korrelációjuk szemléltetését is lehetővé teszi. Látható, hogy a teszt/lakosság oszlop fentről lefelé zöldből pirosra vált, bár az árnyalatokban van eltérés, míg színben eltérés a GDP/fő oszlophoz képest csak Japán, Dél-Korea és Oroszország esetén van. (A szóban forgó országokat szürke háttérrel jelöltük.) Japán és Dél-Korea esetén érthetően azért kisebb a lakosságarányos tesztszám, mert a fertőzési (pozitív tesztek aránya), valamint halálozási arány is alacsony. És fordítva, ahová nagyon lecsapott a Covid, ott hamarosan megkezdődik a társadalom valamilyen erősebb védekezési reakciója (ld. Izrael, Anglia).
Azt, hogy Oroszországban miért volt a gazdasági erejéhez képest sokkal több tesztelés, (arányaiban kicsit több is, mint Spanyolországban vagy Franciaországban), az mindenképp érdekes. Nem illik az általános trendbe, sem abba a sztereotípiába, hogy Oroszországban az emberélet kevésbé értékes, mint mondjuk az USÁ-ban. Ahogy csökken a GDP, úgy romlik a COVID-helyzet (pirosodik be táblázatunkban) a legtöbb ország teszt/lakosság oszlopának értékei. Az például egyre valószínűbb, – ha a fertőzött/teszt oszlopot nézzük –, hogy akit tesztelnek az már fertőzött is. Ebbe a tendenciába Magyarország teljesen beleillik. Kína, Oroszország és India azonban kiugrik.

A kívánatos tesztelés száma

A fertőzők keresésének, a kontaktkutatásnak a logikája azt kívánja, hogy addig kell növelni a tesztek számát, míg a talált pozitív esetek aránya lecsökken. A WHO ajánlása szerint addig kell tesztelni, míg ez 10% alá nem csökken. Ha ez nem könnyen érhető el, akkor a fertőzöttek célszerű elkülönítésével már nem lehet a járványt fékezni, és ebben az eseteben már csak kevésbé célzott korlátozásokkal lehet próbálkozni, mert egyébként elszabadul a vírus. Így a tesztarányra (teszt/lakosság) a tapasztalt pozitív esetek aránya (fertőzött/teszt) hatással van. Ezért érdemes a táblázatunkat a fertőzött/teszt oszlopában szereplő értékek szerint rendezni, ahogy azt a 3. Táblázat mutatja.
A mintában levő 40 ország esetén a teszt/lakosság és a fertőzött/teszt közötti korreláció –45%, ami szemléletesen úgy jelentkezik, hogy a teszt/lakosság oszlopban is felül van több zöld árnyalatú mező. Az ettől való kivétel Kína, Dél-Korea és Japán esetén érthető az alacsony tesztelés, mert az alacsony pozitív esetek miatt hihető, hogy a fertőzöttek és a COVID-halottak aránya alacsony. A szintén kivételt jelentő India esetén kérdéses, hogy eleget tesztelt-e a célzott felderítéshez, hogy megfékezze a járványt, de a viszonylag alacsony átlagéletkor miatt kevésbé súlyosan érinti. Hasonlóan kérdéses Kenya és Marokkó, bár ha valóban kihozták a helyzetből a lehetséges maximumot, akkor annak az az oka, hogy az alacsony gazdasági teljesítmény ellenére is alacsony a lakosság átlagéletkora. (Fertőzött/teszt aránya csak 9,1% a pozitív.) A 10% feletti fertőzött/teszt arányt mérő országokból csak Egyiptom, Dél-Afrika és Ukrajna esetén alacsonyabb a halott/lakos mutató az átlagnál (ami 0,07%), de ez a 15% alatti tesztarány és ezek 17% feletti pozitivitása miatt vélhetően magasabb. Ugyanakkor Csehország 16,0%-os pozitív tesztaránya magas 57%-os tesztelés mellett azt mutatja, hogy a vírus elszabadult, ami 0,15%-os halott/lakos és a legmagasabb 9,02%-os fertőzött/lakos értékhez vezetett. Látható továbbá, hogy a magas fertőzött/lakos vagy halott/lakos értékek megnövelték a tesztarányt USA, Izrael, Belgium, sőt még az Egyesült Királyság esetén is.

Fertőzött/teszt alapján történő sorbarendezés

3. Táblázat

A járvány kezelése eredményének megítélése szempontjából túlságosan bizonytalannak tűnnek azok az országok a 3. Táblázatban, amelyeknél a fertőzött/teszt érték 15%-nál nagyobb. Ezért húztunk egy vastag vonalat Szlovákia alatt, (ahol a legnagyobb a rés), hogy jelezzük, a vonal alatti COVID fertőzöttségi és halálozási arányok (a jobboldali 3 oszlop értékei) jóval nagyobbak is lehetnek az ott szereplő értékeknél. (A vastag vonal feletti értékek sem feltétlenül a tényleges fertőzöttségi, halálozási arányokat mutatják, de itt az a lényeg, hogy a vonal alattiakkal való összevetésre alkalmatlan, mert egészen másként jártak el.) A vastag vonal alattiak azok, akik – Csehország kivételével – indokolatlanul keveset teszteltek. A lakosság fertőzöttsége a vastag vonal felett több (piros) helyen meghaladja a különutas svéd 5,52%-ot (vastagon bekeretezve), míg a vastag vonal alatt – Csehország és Panama kivételével – mind kisebb, ami hihetetlen.
A járvány kezelésének összesített és legfőbb mutatója a halott/lakos oszlopban látható. Ez a megfertőzöttek felderítésének, kontaktkutatásnak, izolációjuknak, valamint a különböző korlátozásoknak és a megbetegedettek gyógyítási képességének az együttes eredményét fejezi ki, valamint azt, hogy mekkora a veszélyeztetett idősek aránya Ennek a vastag vonal feletti értékek átlaga 0,06%. A különutas Svédország esetén ez 0,11%. Ennél rosszabb eredményt produkált az összes piros árnyalatú ország, valamint az összes vastag vonal alatti (amelyeknél kisebb érték szerepel – vélhetően – azok is, csak nem mutatták ki).
A halott/fertőzött hányados arról informál, hogy az egészségügyi rendszer mennyire nem tudta a COVID-os betegeket meggyógyítani. Ez az érték a vastag vonal alatti Mexikónál a legmagasabb (8,50%), ami hihető az alacsony GDP/fő értéke miatt, hogy nem jól teljesít az egészségügy. A vastag vonal feletti értékek átlaga 2,11%, azaz átlagosan ekkora a megbetegedettek elhalálozási aránya. Még érthető, hogy Kína esetén 5,19% volt – lényegében csak a vírus megjelenésekor – a halott/fertőzött hányados. Olaszország egészségügyi rendszere (legalábbis Lombardiában) összeomlott, bár gazdasági ereje a jobbak között van. Magyarországon (fele akkora GDP/fő értékkel, mint Olaszország) az orvosok picit jobban teljesítettek, sőt Görögországnál is, mely bizony erősebb nálunk pénzügyileg.
Végezetül az 1. Ábrán mindennél világosabban látszik, hogy Magyarország hogyan teljesít. Minél magasabban helyezkedik el rajta egy ország, annál több a halottak száma az összlakossághoz viszonyítva és minél inkább jobboldalra tolódik, annál többet tesztelt. A legszerencsésebb ország kétségkívül Izland. Nem csak azért, mert nincsenek halottai, de azért is, mert az egészégügyi rendszere máig több embert többször is tesztelt.

1. Ábra

Befejezésként

Szokás említeni, hogy a demokráciák jellege is meghatározza a járvánnyal szembeni fellépés sikerességét, de ez több változótól függ. Egyes szabad és multikulturális társadalmak bepirosodnak, egyes autokratikus országok szintén, ám az olyan autokratikusak, ahol a központi hatalom erős (Oroszország, Kína), eddig sikerül kézben tartani a járványt. (Néhányan felvethetik persze, hogy hamisítják az adataikat, az autokráciák ismérve, hogy nem átláthatók.) A következő elemzések célul tűzhetik ki az államformák, az államformákon belüli elitek hozzáállása és a pandémia féken tartásának összefüggéseit.
Ahol a központi hatalmat erősnek gondolják, még ha a járványt komolyan is veszik – mint például Magyarország tekintetében -, még nem biztos, hogy sikeres lesz a védekezés. Elemzésünkben kimutattuk, hogyha csak egy kicsivel is, de hazánk abba a csoportba tartozik, ahol a járvány 2021. január végére elszabadult és már a kontkatkutatásokkal nem lehetne célt elérni. Valóban az egész ország részleges leállítására volt szükség. Magyarország belesimul a GDP helyzete és az ország elöregedésének statisztikájából kikövetkeztethető helyzetbe is.
Egyes liberális demokráciák, liberális politikai vezetéssel, melyek ráadásul multikulturálisak is, lehet sikeres a védekezés. (Ld. Németország.) Hogy hol sikeresebbek, az a központ döntéshozás erejétől és attitűdjétől együttesen függ. De lehet túl megengedő is egy demokrácia (Belgium, Svédország), lehet széteső (Olaszország, Spanyolország, Anglia). A központosított és erős állam szükséges, de nem elegendő feltétel. Bolsonaro, Trump és Boris Johnson pedig közös abban, hogy nem vették komolyan a vírust, mert az olyan ellenség volt, amelyet nem ők teremtettek.
Táblázataink segítségével még kevéssé tudunk elemzést készíteni politológiai hipotézisekre, arra viszont alkalmasak, hogy ne csak az egyes országok egymáshoz való helyzetét mutassuk be, de általános következtetést is levonjunk. Nemzetközi szinten kell kimondani, hogy a COVID-19 vírussal az egészségügyi rendszer teljesítőképessége vonatkozásában eddig szerencsénk volt. Emlékezzünk arra, hogy a szakemberek évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy új veszélyes vírusok várhatók. Fel kell ismerni, hogy a „járványgörbe laposítása” cél nem más, mint burkolt beismerése annak, hogy az emberiség nem készült fel semmilyen járványra.