Elemzések
Jean Monnet, a gyakorlatias alapító atya
Jean Monnet mindenkinél többet tett az európai egyesülés érdekében. Az alapító atyák sorozat új részében, amely az európai integráció alapítóiról szól, ezúttal Jean Monnet személyét mutatjuk be emlékirata tükrében.
Altiero Spinelli és az európai föderalizmus víziója
Altiero Spinelli az egész életét az Európai Föderális Államok létrehozásának szentelte. De vajon miért vált az olasz politikus a vízió megszállottjává, és miért gondolta, hogy az egyetlen járható út Európa számára, a ma is sokak által erősen bírált föderáció? Kiss Róbert írása.
A posztliberális korszakról
Csak a pluralizmus problémájával szembenéző posztliberális politikai gondolkodás fejlődésétől remélhetjük, hogy sikerül megmenteni és megújítani mindazt, ami értékes a liberális gondolkodásban és gyakorlatban.
A népről és az elitről
Vajon mivel kellene foglalkoznia a demokráciaelméletnek leginkább? És mivel foglalkozik helyette? A Mit tanulhatunk sorozat újabb részében Csizmadia Ervin írása.
A hétköznapi emberek és a demokrácia
Az Mélyfúrás ötödik számában a hétköznapi ember és a demokrácia viszonyát járjuk körül. Ugyan a tudományos és közéleti diskurzusokban egyaránt partvonalra szorult a téma, a számban szereplő könnyed recenziókból kiderül, hogy a fontossága megkérdőjelezhetetlen. A kiadványból megismerhetjük az állampolgárok demokráciaképét, a szakértői kormányokhoz való viszonyukat és ami talán a legfontosabb, hogy a demokrácia ideális működésében milyen felelősségük van.
A 2023-as szlovákiai parlamenti választások magyarországi tanulságai
Amikor egy politikai párt választási vereséget szenved és kiszorul a hatalmi pozícióból, vagy akár a parlamentből, a kialakult új helyzetben merőben más szerepkört kell felvennie. Míg Szlovákiában nem először fordult elő, hogy jobboldali pártok kiestek majd visszajutottak a törvényhozásba, addig Magyarországon ez ismeretlen jelenség. Hangácsi István elemzése.
Az egyénről és a közösségről
Lezárni egy ötszáz éves háborút
Robert Schuman francia politikus a II. világháború végén jól látta, hogy a megelőző 500 évben 25 háborút vívó Francia- és Németország megbékélése kulcs az európai békéhez. Mindezekről részletesen ír az Európáért című tanulmánykötetében, amelyet egy új sorozatunk első részeként írt Paár Ádám.
Az európai jobboldal titka
Miért erősödik az új-jobboldal, és mely kérdésekről kellene beszélniük ellenfeleinek? Lakatos Júlia elemzése.
A nem demokratikus EU
A Mit tanulhatunk? sorozat új részében Robert Dahl írása alapján Rajnai Gergely kifejti, hogy miért nem demokratikus az Európai Unió, és miért nem probléma ez.
A liberális staféta
A liberalizmus mai kihívása, hogy meg tudja-e őrizni saját múltjával való folytonosságát. Ha nem, bajba jut. Csizmadia Ervin írása.
Az újraalkotás szabadsága
Minden ország számára fontos, hogy tanuljon más országok pozitív példáiból. Elemzőknek is fontos, hogy figyelemmel kövessék más elemzők munkáit. E gondolat jegyében született „Mit tanulhatunk?” című sorozatunk.
Politikai fejlődés
Megjelent a Méltányosság Politikaelemző Központ új közéleti magazinjának első száma, melyben bemutatjuk, mit tehetnek a filmek a demokrácia érdekében.
A magyar politika magyarázata
Manapság mindenki igyekszik megfejteni a rendszer titkát, de csak keveseknek sikerül. Ebben talán szerepe lehet annak is, hogy az elemzések nem eléggé komplexek. A Méltányosság elemzése arról, mire figyeljünk ha nagyelemzést írunk.
A filmek és a demokrácia
Célszerű túltekintenünk azon, hogy hány művész- vagy közönségfilm készül Magyarországon, illetve azon, hogy milyen esztétikai értéket képviselnek a magyar filmek. Esztétika dolgában nem vagyunk illetékesek. Annál jobban izgat bennünket a filmek politikai szerepe. A Méltányosság átfogó elemzése a filmek és a demokrácia kapcsolatáról.
Mélyfúrás
Milyen egyetemre vágynak a diákok? Hogyan kerülhet be egy egyetem a világ legjobbjai közé? Napjainkban is nyugati dominancia érvényesül a felsőoktatásban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a Mélyfúrás negyedik száma, melyben legfontosabb szakirodalmi munkák könnyed összefoglalói járják körül a témát.
Demokrácia gyerekcipőben
A fejlődéslélektani kutatások a pszichológiában meghatározott életszakaszok eredményes megküzdését, aztán az újabb szakaszok újabb kihívásait elemzik. Zsolt Péter azt állítja, a demokráciák sem kerülhetik el a válságokon keresztüli fejlődést, valamint, hogy a megoldatlan politikafejlődési zárványok patológiás utóhatást okoznak.
Válságok és választások
A 2008-as gazdasági és a 2020-as Covid-válság politikai hatásai egyértelműen hatalmasak, Rajnai Gergely elemzése rámutat azonban, hogy nagyon eltérőek, és mélyebb mozgásokra utalnak a társadalmakban – teljesen mások a gazdaság és politika összefüggései ma, mint akár tíz évvel ezelőtt.
A kultúrharc jelentései – Egy fogalom külföldön és idehaza
A 2010 óta tartó kultúrharc a jobboldali uralkodó párt számára a kizökkent idő helyreállítása, az ellenzék számára éppen a rendszerváltás óta tartó történelmi idő kizökkentése. A kultúrharcban a nemzet-globalizáció, függetlenség-birodalmiság kap főszerepet. Történelmi összefüggésben mutatjuk be a kormány intézkedéseit és szándékait.
Belpolitikai vezérlő elvek
Ahány párt, annyi évértékelő. Mégis milyen hozzáadott értéket adnak egy szokványos beszédhez képest? Lakatos Júlia és Rajnai Gergely a három legmarkánsabb beszéd vezérfonalát elemezte.
Évértékelők elé: politikai vezetés és vezetők
A magyar politikában nagyban változott a politikai vezetők súlya és szerepe. 1990 körül alig valakit érdekelt, hogy egy pártnak ki a vezetője, ma ez egyre fontosabb. Csizmadia Ervin írása.
Quo vadis Nyugat
Az, hogy a liberális demokrácia válságban van, szinte közhelyszámba megy. Az, hogy hogyan, milyen okból sodródott bele, arról már megoszlanak a vélemények. Sőt ennek a válságnak a természetét/mintázatát illetően sincs konszenzus. De a vízválasztó mégis csak az, hogy ki, hogyan válaszol arra a kérdésre, hogy miképpen kerül ki ebből a válságból a liberális demokrácia és az erre a modellre építő Nyugat.
Az elszalasztott reflexió
Lehet-e labdába rúgni a politikában a liberális demokrácia belső feszültségének vizsgálata nélkül? Tudatos stratégia, vagy ismerethiány, hogy az ellenzék nem foglalkozik az Orbán-kormány legfontosabb tételével? Lakatos Júlia elemzése.
A globális, a lokális és a szuverenista. Az állampolgári nevelés dilemmái
Paár Ádám a 21. századi állampolgári nevelés dilemmáiról írt, bemutatva a nemzeti és globális állampolgári nevelés különbségeit.
A magyarok inkonzisztenciái 2022-ben az orosz-ukrán háború idején
A magyarok jóval zavarosabbak, mint a legtöbb közép-európai nép és a Nyugat. Az „inkonzisztencia” fogalmát két szinten is vizsgálni fogjuk, az attitűd szociálpszichológiai-szociológiai, valamint lelkiismeret filozófiai szintjén. Összehasonlítjuk az egyes országokat és közvélemény-kutatásokra támaszkodva vizsgáljuk Oroszországot is.
Van-e olyan, hogy magyar kapitalizmus?
A szappanoperák, mint művészi produktumok nem függetlenek a társadalmi valóságtól. Az 1998-2020 között futó Barátok közt bemutatja a magyar társadalom és gazdaság több szakaszát. Tézisünk szerint a sorozat tükröt tart a magyar társadalom elé. Paár Ádám elemzése.
Árnyékkormányok a világban
Mennyire eredményesek az árnyékkormányok, miként válhatnak valódi kabinetekké, és mit jelent ez a DK kezdeményezése szempontjából? Európai körkép segítségével erre a kérdésre ad választ Rajnai Gergely elemzése.
Történelem? Természetesen!
Polarizáció tegnap és ma
Magyarország kulturális megosztottságának évszázados múltja van, és ezen a sorsfordító rendszerváltások sem változtattak érdemben, mindössze a mintázatát és kontextusát rajzolták át…
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.