Médiamegjelenés
Ukránokról a magyar nyilvánosságban
Zsolt Péter szerint a kognitív disszonancia úgy oldható fel a politikában, ha a NATO-t támadó félként, Oroszországot pedig védekezőként állítják be. Úgy véli, a Fidesz akár rá is kényszerülhet ennek a narratívának az átvételére. A teljes interjú a Hírklikken olvasható.
Az intézményi liberalizmus korlátai
Története során a liberalizmus elkanyarodott emberközpontú kezdeteitől és egyoldalúan az intézményekre kezdett koncentrálni. Csizmadia Ervin elemzése.
Beteljesült a Fidesz álma?
Mintha Magyarországon folyamatos rendszerváltozás lenne, történelmileg minden rendszer igyekszik meghaladni elődjét. Vajon mit jelent ilyen szempontból, hogy az MSZP 1990 óta először nem indul a választáson? Lakatos Júlia blogbjegyzése.
A magyar uralkodó párt
Paár Ádám ismertette a két háború közötti Egységes Párt arculatát a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.
Számosság és közvetlenség
Az ajánlásgyűjtés nem csak a jelöltállítás miatt fontos. Egyrészt a követők így győződhetnek meg arról, hogy nincsenek egyedül a véleményükkel, másrészt pedig alkalmat biztosít a pártok és a választók közötti kapcsolat erősítésére. Zsiga Bulcsú interjúja az Inforádiónak.
Sorok között
„Mi és ők”, avagy négy alapvetés arról hogyan befolyásolta a Nyugathoz való viszonyát Oroszország történelme. Új könyvajánlónk a Substacken!
Az Epstein-ügy történelmi analógiái
Paár Ádám kifejtette a Nők Lapja Caféban, hogy az Epstein-ügy nem egyedülálló a brit királyi botrányok történetében.
A magyar pártviszonyok revíziója
A magyar politikát nem csak napi mivoltában, de az elmúlt 36 évében együtt is érdemes nézni. Csizmadia Ervin pártrendszer-cikkéről az Hírklikk közült áttekintő recenziót.
Mi lett az MSZP-vel?
Zsiga Bulcsú az Index kérdéseire válaszolva beszélt arról, hogy milyen ideológiai trendek és pártpolitikai fejlemények vezettek az MSZP eljelentéktelenedéséhez.
Kit válasszunk?
Az április 12-ei választás után sokféle forgatókönyv érvényesülhet. A legérdekesebb talán, ha kétpártrendszer lesz. A kétpártrendszert pedig nem is biztos, hogy csak a Tisza Párt szeretné. Csizmadia Ervin interjúja.
Ki mit ígér, úgy arat
Egyre többet hallani arról, hogy melyik párt mit ígér, mennyivel ígér többet a másiknál, illetve azt, hogy mit tenne az ellenfél valójában, ha megnyerné a választást. Hogy illeszkedik ez a nemzetközi trendekbe? Zsiga Bulcsú blogja a Substack-en.
Nyitott és zárt gondolkodás az előítéletkutatásban
Zsolt Péter a Klikktv-ben Lázár János előítéletes mondatainak a szociálpszichológiailag feltárt keretét elemezte, kitekintve az Egyesült Államokra, ahol szintén zárt és nyitott gondolkodásúak csapnak össze, mely összecsapás lényege épp az, hogy a nyitott kerüli az erőszakot.
Tisza külhonban
A hiba mint történelemformáló erő
Paár Ádám blogbejegyzésében bemutatja a venezuelai válság kapcsán a hiba és gőg történelmi szerepét.
A nemzeti petíció szerepe a demokráciában
A nemzeti petíció jó esetben alulról jövő kezdeményezés, melyet a döntéshozók átgondolhatnak, majd akár a megvalósítás, akár a petíció elutasítása következményeiért politikai felelősséggel tartoznak. Zsolt Péter nyilatkozata.
Politikai képviselet a digitális térben
Manapság egyre jobban háttérbe szorulnak a klasszikus politikai képviseletet nyújtó törvényhozások. Ehelyett a politikusoknak a digitális térben kell megteremteniük a közelséget a választókkal. Zsiga Bulcsú interjúja.
Lázár János előítéletes beszéde
Zsolt Péter a Substack-en elemzi az elit előítéletes kommunikációjának jellegzetességeit a Lázár-beszéd kapcsán.
Tanulni a másik oldaltól
Kapitány István és Orbán Anita leigazolásával Magyar Péter azt mutatja, hogy követi a domináns pártok elleni sikerreceptet – de ez komoly veszélyt is hordoz magában. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Trump elmúlt éve
Rajnai Gergely az ATV Heti Világhíradó című műsorában a Trump-kormányzat első évét értékelte, kiemelve, hogy a trumpi külpolitika az intézményeket háttérbe szorítja, a vezetői megegyezések jelentőségét viszont felerősíti.
A bűvös január 25
Ritkán bukott meg „nagy kormánypárt” a magyar politikában. A kivétel: 1905. január 25. Az akkori helyzet és a mai tanulságok. Csizmadia Ervin írása.
A társadalmi ellenállóképesség és az igazságosság szociálpszichológiája
Zsolt Péter Sebes György Mélyvíz című műsorában politika és személyiségfejlődés kapcsolatáról beszélt.
Demokratikus sokféleség
A demokrácia elmúlt évtizedei azt mutatják, hogy épp a tőle remélt sokszínűség egyelőre nem tudott megmutatkozni. Meglehet, a demokrácia is csak egyféle lehet? Csizmadia Ervin esszéje.
Miért fontos az edukáció?
Van egy mondás: mindenkit csak arra lehet megtanítani, amit úgyis tud. De arra nagyon. És amit nem tudunk? Csizmadia Ervin blogja.
Kivel, hol, mikor?
Vezetőkre mindig szükség van. De hogy kinek mi a jó vezető, az folyamatosan változik. Lakatos Júlia a Méltányosság nemrég megjelent iratát ismertette.
A dualizmus politikai kultúrája
A csoportos felsőbbrendűségtudat
Zsolt Péter a Hírklikk-nek a személyeskedő nyelvhasználat terjedését egy szociálpszichológiai modellel magyarázta.
Lehetett volna másképp?
Sokszor kérdezzük, „Mi lett volna ha?” Egy kiállítás kapcsán Lakatos Júlia blogjában a történelmi alternatívák máig tartó hatásairól ír.
1848 a filmvásznon
Paár Ádám bemutatta a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában azt, hogyan ábrázolta A kőszívű ember fiai 1848 eszméit.
Látomás és indulat a magyar politikában
A Méltányosság hagyományaihoz híven konferenciával zárta az évet, amely ezúttal a politikai vezetésről és a politikai vezetőkről szólt. Összefoglalónk a december 16-i eseményről.