Médiamegjelenés
Nemzetiség és szociálpolitika
Paár Ádám a trianoni békeszerződés 100. évfordulója kapcsán elemezte a korabeli nemzetiségi politikát a Népszavában.
Mindent a figyelemért
A koronavírus által okozott válsághelyzet egy olyan időpontban ért minket, amikor a virtuális kommunikáció újabb és újabb platformokon jelenik meg, és egyre nagyobb és nagyobb jelentőségre tesz szert az életünkben. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A mozgás mint az amerikai demokrácia lényege?
Paár Ádám a határok nélküliség és horizontális mobilitás szerepéről beszélt az amerikai kultúrában és filmművészetben. A beszélgetés a Klubrádió Hangosfilm című műsorában hangzott el.
A Jobbik válsága
Az InfoRádiónak adott nyilatkozatában Nagy Attila Tibor elmondta, a Jobbik válsága a 2018-as választások óta tart, a szerdai kilépések e válságfolyamat állomásai. Jakab Péter pártelnök a Fidesz poroszos vezetési stílusát másolja – de ügyetlenül.
A veszélyhelyzet feloldása előtt
A Népszavának Nagy Attila Tibor kifejtette, a veszélyhelyzet idején is folytatódott az önkormányzati rendszer leépítése.
A demokráciáról szóló diskurzus csapdái
Hogyan változott a populizmus jelentése?
Paár Ádám az Újpest Televízióban kifejtette, hogyan és miért változott a populizmus az elmúlt évtizedekben. Utalt arra, hogy az amerikai populisták a civil társadalom elsőbbségét és kontrollját vallották a végrehajtó hatalom fölött (az amerikai populista mozgalom éppen a civil társadalomból nőtt ki), szemben a ma populistának nevezett vezetőkkel.
Világ kettészakadt társadalmai egyesüljetek? De hogyan?
Sokszor panaszkodnak, hogy a magyar társadalom mennyire végletesen kettészakadt. Mintha ez valami egyedi jelenség lenne, amiről vérmérsékletünk szerint egyik vagy másik vezető tehet. Holott ez sokkal inkább egy globális trend része. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A történelem két értelmezése
A liberális és a neokonzervatív történelemfelfogás eléggé hasonló volt a rendszerváltás idején, és ma is az. Nem liberalizmus és konzervativizmus vitájáról van tehát szó elsősorban, hanem másról. De mi ez a más? Csizmadia Ervin írása.
Nőies-e a populizmus?
Paár Ádám az észak-amerikai populista mozgalmat és a mai populizmusokat hasonlította össze a Népszavában.
Öregség-filmek II.
Ahogyan korábbi blogbejegyzésemben szó volt róla, a vírusjárvány miatt foganatosított egészségbiztonsági óvintézkedések látványosan rámutattak a generációs konfliktusra, amelynek kialakulását egyebek között annak idején Hankiss Elemér szociológus prognosztizálta – más „biopolitikai” törésvonalakkal együtt. Paár Ádám új blogbejegyzése.
A populizmus eredete
Paár Ádám A populisták (h)ősei könyve kapcsán beszélt az észak-amerikai populista mozgalomról a Hit Rádió Gyújtópont című műsorában.
Amerika és a koronavírus
A Karc FM Hangoló című műsorában Rajnai Gergely az amerikai víruskezelés hatásairól és fogadtatásáról beszélt, kiemelve, hogy az intézkedésekkel kapcsolatos megosztottság részben a politikai földrajznak köszönhető.
A polgárosodásról és a népnevelésről
Vajon milyen hasonlóságok vannak 1862 Magyarországa és a mai Magyarország között? Szerezzük be és lapozzuk fel a néhai költő, Vajda János 25 évesen írott könyvét. Forrófejű? Döntsük el. Csizmadia Ervin elemzése a Méltányosság blogon.
A meglepetés ereje
A kormányoldal sokszor lepődik meg az ellenzék megnyilvánulásain. Pedig az maihoz hasonló típusú ellenzékiség nem újdonság a hazai politikatörténetben. Csizmadia Ervin egy két háború közötti hazai politikus és ideológus, Kornis Gyula művét hívja segítségül.
Populizmusról – egy fogalom karrierje
Paár Ádám az észak-amerikai populizmusról írott könyve kapcsán fejtette ki a fogalom történetét az Info Rádió Könyvpercek című műsorában.
Vírus-demokrácia 1-0?
A vírus nem válogat, sem emberek, sem politikai rendszerek között. Min múlik a sikeres válságkezelés, és milyen veszély leselkedik a demokráciákra? Interjú Lakatos Júliával a 168 Óra e-heti számában.
Vesztegzár Európában és a kohézió
Paár Ádám a Klubrádió Vesztegzár című műsorában arról beszélt egy amerikai szociálpszichológus, Marcus Kemmelmeier alapján, hogy nagy közhely és óriási tévedés, hogy egy válság – mint a jelenlegi járvány – a diktatúráknak, diktatórikus törekvéseknek kedvez.
Karantén és információ
A vírus elleni védekezés nagy változásokat hozott az életünkbe. Jelentősen lecsökkent a kapcsolatunk a külvilággal, kevés emberrel találkozunk személyesen, kevesebb információt kapunk azoktól, akik nem a családtagjaink, vagy a szűk baráti körünk tagjai. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Külön ligák Európája?
Az „európai értékek” alapján álló mainstream EU és a „nemzetek Európájában” hívő magyar kormány álláspontja között ég és föld a különbség. Ennek megállapítása közhely. Véleményünk szerint minden lehetséges eszközzel keresni kell a kompromisszum módozatait. Csizmadia Ervin írása.
A végletek kora?
Egyesek biztosan tudni vélik, hogy vége a globalizációnak, a Nyugatnak, a kapitalizmusnak, az egész környezetromboló magatartásunknak, míg megint mások a nemzetállami logikát, illetve a nacionalizmust temetik, és egy új minden eddiginél egységesebb fellépésre képes világot vizionálnak. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Európai értékek
Természetesen a jogállam alapvető és becses érték. De az úgynevezett „európai értékek” köre nem merül ki a jogállami elvekben. De ezek mellett vajon milyen egyéb értékekről van szó? S lehetséges-e közeledés a magyar kormány és Európa között az értékek szintjén? Csizmadia Ervin elemzése.
Öregség-filmek I.
A koronavírus – egyebek mellett – felszínre hozta a generációk közötti ellentéteket is. Mint hallani lehetett, sok helyen az idős emberek úgy érzik, hogy a járványügyi rendelkezések (idősek otthon maradásának ösztönzése) kapcsán a világ megint az időseket bántja, hibáztatja. Paár Ádám elemzése.
A járvány, amely után minden másképp lesz
Régi és mai Magyarország
Nem annak a Lukács Györgynek a kötetében jelent meg nem annak a Mikszáth Kálmánnak egy tanulmánya. Ez utóbbit elolvasva érdekes következtetésekre juthatunk Magyarország és Európa „állandó” viszonyát illetően. Csizmadia Ervin írása.
A tények szuperhősei
A tény nem egyszerű fogalom. Látszólag minden dolognak van egy objektív megjelenése. De valójában mégse. Milyen hosszú az út az árdrágító kuláktól a mai politikáig? Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
Az első szabad választás emlékezete
A konferencia ugyan elmaradt, a megemlékezés azonban nem. A Republikon Intézet online beszélgetésében Lakatos Júlia úgy fogalmazott, hogy van okunk, hogy büszkék legyünk a rendszerváltásra, számos pozitív eredménye van, elég csak olyan egyszerű dolgokra gondolni, minthogy útlevél nélkül utazhatunk Európában.
Az Orbán-rendszer legnagyobb vizsgája
A Magyar Hang hetilapban megjelent írásában Nagy Attila Tibor kettősnek nevezi a koronavírus-válságot: egészségügyinek és gazdaságinak, amely politikailag megrendítheti az Orbán-rendszert. A válság jó kezelése esetén viszont megszilárdíthatja azt.
Az ún. felhatalmazási törvényről
Vészhelyzet és politikai lehetőség
Manapság minden a koronavírusról szól. A politikusok talán csak választások éjszakáin kapnak annyi figyelmet, mint ezekben a hetekben minden egyes nap, ha tartanak egy sajtótájékoztatót, vagy akár csak egy élő bejelentkezést a Facebookon. Rajnai Gergely blogbejegyzése.