2009
TagMegújulhat-e a magyar közbeszéd?
Akik változásokat várnak a jelenlegi elittől, vagy értelmes, valódi közéleti polémiát akarnak hallani a kampányban, csalódnak majd, csak az erőviszonyok átrendeződése, a törésvonalak eltolódása hozhatja maga után a közbeszéd megújulását és akkor sem feltétlenül pozitív irányba. A 2010-es választások után, amennyiben a Jobbik parlamenti erő lesz, alighanem elhalványul a bal-jobb törésvonal és átadja a helyét egy rendszer-ellenes illetve fenntartó megosztásnak.
A média szereptévesztése
A mai politikai mezőny egyfajta roadshow-nak tekinti a médiaszerepléseket, ahol nincs más dolga, mint előadni ugyanazt a műsorszámot, a lehető legkisebb intellektuális erőbefektetés mellett. Novák Zoltán írása a Népszavában.
A gázfüggőség kérdése
Orbán Viktor november 16-i, a IV. Energiafórumon elhangzott beszédében, amelyben alapvető célként jelöli meg Magyarország húsz éven belüli energiafüggetlenségének megteremtését, kritizálja az Európai Unió közös energiapolitikáját, az Oroszországgal kötött „különalkuk” rendszerét és a szoros együttműködés hiányát. Írásunk a Világgazdaság hasábjain.
Friss Méltányosság-index
Mesterházy Attila 30 perces beszédet mondott az MSZP kongresszusán. Megállapíthatjuk, méltányossági beszédversengés figyelhető meg az MSZP háza táján. Gyurcsány Ferenc utóbbi megnyilvánulásai is ilyen irányt vettek, Bajnai Gordon pedig egyértelműen kevéssé konfrontatív. Mind közül azonban Mesterházy Attila lendült csak igazán át a méltányos beszéd módot is mérő M-index pozitív oldalára. Most először találkoztunk olyan megszólalással, ami pozitív, ahol a beszéd inkább méltányos, mint méltánytalan. Szembetűnő ugyanakkor, hogy erőtlen. Írásunk a Népszabadságon.
A megújulás programja?
Az MSZP megújulása tehát elkerülhetetlen, ugyanakkor a személyi és a programbeli megújulás kart-karba öltve kell(ene), hogy járjon. Ezen folyamatnak egyelőre halvány személyi konzekvenciáit láttuk, a párt programját illetően pedig még ennyit sem. Elemzésünk a párt egyre súlyosbodó helyzetéről.
A pártpolitikán túli tényezők
„Ha valóban az a cél, hogy az ország egészének állapota változzék, akkor nem elegendő, ha egy igazságot az országnak csak az egyik fele fogad el. Ilyen helyzetből bajosan fog profitálni az egész ország. Sőt: ez a tipikus magyar helyzet, amikor az ország egyik felének nem jelent szinte semmit a másik sikere és viszont.” Interjú Csizmadia Ervinnel a Stop.hu-n.
Politikai félreértések
Arra nem számíthatunk, hogy a kampányhoz közeledve a pártverseny és a közbeszéd tisztulni fog, de talán azonosíthatunk néhány okot, ami miatt a pártverseny olyan, amilyen. Szerintünk három alapvető félreértés mutatható ki, amelyeket a politikai paletta különböző oldalának szereplői identitásuk alapjaként dédelgetnek. Írásunk a Népszabadságban.
Politikai normalitás és abnormalitás
Magyarországon 2006-ig (ha kisebb megszorításokkal is, de) „normál-ciklusban” éltünk, azóta azonban „abnormálisban”. Az abnormalitásba való átlépés határpontjaként az őszödi beszéd kikerülésével előidéződő helyzetet tekintem. A miértek megválaszolásáról szól legújabb elemzésünk.
Lépéskényszer
A színpad és a szereplők tehát készen állnak már, a forgatókönyvet viszont még nem ismerjük. Egy dolog azonban biztos: a végletekig legyöngült király lesz a darab főszereplője, nem a majdan helyébe lépő, életerős herceg. Helyzetértékelés a 2010-es parlamenti választások előtt.
A történelmi nézőpont
A mai magyar politikatudomány erősen bezárult a jelenbe, ami tulajdonképpen nem is lenne baj, hiszen mi más, ha nem a politológia reflektáljon a jelen problémáira. S mégis: mai magyar politikát lehetetlen megérteni önmagából, azaz a jelenből. Újfajta politikatudományi perspektívát kell nyitni, amelyben a távolabbi múlt vizsgálatának az eddigieknél jóval nagyobb szerepet juttatunk majd. Csizmadia Ervin írása az ÉS-ben.
Az ellenkultúrától a parlamentig
A rendszerkritikus parlamenten kívüli erők megerősödése nem ismeretlen Nyugat-Európában sem, elit-ellenesség, alternatív fogyasztói kultúra, a pártolók mindennapi életének erőteljes befolyásolása a kontinens számos országában ismert jelenség. A hazai fejlemények tehát beilleszthetők ebbe a trendbe, ugyanakkor legalább két szempontból teljesen egyediek. Elemzésünk a Jobbikról és nemzetközi trendekről.
Orbán Viktor az ATV-ben
Vezető politikusok fontos megnyilatkozásait sajátos szempontból vizsgálja a Méltányosság Politikaelemző Központ. Csakis arra figyel, mennyire kiegyensúlyozott a mondottak tartalma, stílusa. Ezúttal Orbán Viktoré. Elemzésünk a Népszabadságban.
A valóság súlytalansága és a hisztéria
A magyar politika egyik legnagyobb kihívása ma nem a deficit, az adósság és az államháztartási hiány, hanem: a valóság-hiány. De ez korántsem mai probléma, sőt: ez a magyar politikatörténet egyik legnyomasztóbb tradíciója. Egyszerűen nincs nálunk olyan párt (pláne liberális), amely mondjuk az alkalmazottak és a munkások pártja lenne, és nincs más párt sem, amely a többi társadalmi réteget képviselné. Elemzésünk a német és magyar példákról.
A kettős álompolgárság
A kettős állampolgárságról folytatott diskurzus igen sekélyes és felszínes. Elemzésünkben épp ezért három oldalról vizsgáljuk a kérdéskört: a kettős állampolgárságról szóló vita formai értelmezése; a problematika tartalmi oldala; továbbá az európai állampolgárság intézménye felől.
Püspöki körlevél az újpogányságról – támadás a Jobbik ellen?
2002-es és 2006-os választási körleveiben a püspöki kar gyakorlatilag teljesen nyíltan biztosította támogatásáról a Fideszt, miközben az alsóbb szinteken a papság igen hatékonyan mozgósította a templomba járó szavazókat. Az utóbbi években azonban csökkent az egyház politikai aktivitása, így feltehetőleg sok jobboldali választóban felmerülhetett, hogy a katolikus vezetés elbizonytalanodott a Fidesz támogatását illetően.
Az egészségügy elkerülhetetlen átalakítása
Választ kell adni arra a kérdésre, hogyan tartható fenn a nemzeti kockázatközösség és a teljeskörű ingyenes ellátás úgy, hogy az elöregedő társadalomban a járulékfizetők száma folyamatosan csökken.
A bojkott ártalmai
A magyar televízióban kétségtelenül politikai természetű átalakulásoknak lehetünk tanúi. S bár igen fontosak lehetnek az egyéni motivációk, a gazdasági megszorításra hivatkozó műsorváltoztatások, mindez nem változtat azon a helyzeten, hogy gyakorlatilag a vezetőtől független folyamatok zajlanak. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Koncentráció és döntés
Elemzésünkben azonban – ha dicsérni nem is, de – nem temetni jöttünk a kis pártokat. Ezeknek a kispártoknak a mostani helyzetét és vergődését, épp úgy döntések eredményezték ugyanis, mint azt, hogy a Fidesz 1994 után parlamenti küszöbpártból a 2000-es évekre nagy néppárttá vált.
Választójogi reform
A Méltányosság Politikaelemző Központ is támogatja négy másik közvélemény- és piackutató intézettel együtt az Országos Választási Bizottság (OVB) javaslatát, hogy az ajánlószelvény-rendszer helyett vezessék be a kaució intézményét. A közös nyilatkozat a HVG-n olvasható.
Az állam destabilizálódása
Az állami szerep megrendülésének, destabilizálódásának kísérleti laboratóriumává vált Magyarország. Míg korábban a diktatúrából a demokráciába való átmenet egyik kelet-közép-európai laborja volt az ország, jelen pillanatban a széttartó, diszfunkcionális struktúrák iskolapéldája. Nemzetközi példák révén mutatjuk be hol tart Magyarország.
A hitel stádiumai
Ezt a bűvös valamit ebben az írásban makrogazdasági egyensúlyteremtésnek, vagy röviden csak „makrósításnak” nevezzük. Belepirul persze az ember, ha Eötvös munkáját olvasván arra gondol, a reformhoz 163 év után sem vagyunk közelebb, mint az ő korában, ellenben kormányaink és pénzügyéreink pontosan ugyanolyan makro-logikában kezelik a (pénzügyi) válsághelyzeteket, mint ahogyan modern Magyarország történetében mindig.
A melegfelvonulás kulturális összefüggései
A Méltányosság Politikaelemző Központban többen dolgozunk azon, hogy Magyarországból kitekintve értelmezzük azokat a jelenségeket, melyek itt történnek. Így volnánk a Meleg Büszkeség Napjával is. Zsolt Péter írása a Népszabadság felületén.
Pártfrakció vagy frakciópárt
A frakciószakadások sajátossága, hogy kialakul egy hatalmi centrum az adott képviselőcsoportban, amely nem ért egyet a párt politikájával, s ez szembefordítja a frakció többi tagjával is. A szakadásokat annak mentén lehet tematizálni, hogy a frakciószakadás együttjár-e pártszakadással illetve, hogy a renitens képviselők egy másik párt képviselőcsoportjába lépnek-e be. Áttekintésünk az 1990 utáni eseményekről.
Rejtőzködő ideológiák
Összefoglaló elemzésünk és leírásunk az uralkodó magyarországi politikai ideológiákról.
Konszenzus és küzdelem
December 9-én, a Nyugati téri Alexandra Könyvesházban élénk érdeklődés kísérte a Méltányosság Politaelemző Központ könyvbemutatóját, melynek fókuszában a magyar belpolitika paradigmái álltak.
A szavak politikája
Pedig ha a magyar politikatudomány túllépne egyszer azon a nívón, hogy hányszor jelenik meg Iksz vagy Ipszilon vezető politikus a képernyőn, milyen „üzenetet hordoz” a megjelenése, milyen választói csoportokat kíván „megszólítani” és hogyan „kommunikálja” a semmit, akkor jelentős felfedezéseket tehetne. A nyugati társadalomtudomány ugyanis egyebek között éppen azért tudott viszonylagos tekintélyt kivívni magának, mert a Lajtán túli elemző általában nem azonosul egy társadalmi csoporttal, ha elemez, vagyis elemzőként lehet meggyőződése, ideológiája, tudományos felfogása, sőt elvei és eszméi is lehetnek, de nincs osztálya, származása vagy nemzetisége, sőt még neme vagy nemzete sincs.
A programtalanság kora
A 21. század Magyarországán van-e még egyáltalán létjogosultsága a pártprogramoknak. A mai felgyorsult világban egy-egy program akár hónapok alatt is elavulhat. A választópolgárok elenyésző hányada olvas pártprogramokat. A szavazók többsége a média által közvetített értékelésekre, elemzésekre és programvitákra hagyatkozik. Mindezek ellenére jó néhány érv mutatkozik a programok fontossága mellett.
Az ideiglenesség véglegessége?
Mit tanulhat a magyar alkotmányozás Barack Obama könyvéből? Az alkotmányos gondolkodást. Sajnos azonban Magyarország 1989-ben elfogadott Alkotmánya nincs dicsérhető állapotban, azaz egyáltalán nem orientál és nemigen meríthető erő belőle. Sokak szerint persze minderről fölösleges beszélni. Márpedig ha egy alkotmánynak nem tisztázottak az elvei, azt megsínyli az egész politikai közösség. A fejlett világban eközben arra keresik a választ, hogy a tömegek „lázadásával” szemben hogyan lehet a tömegek „bölcsességére” apellálni és azt intézményesen a demokrácia fejlesztésére fordítani.
Közvetített demokrácia
Amint a Méltányosság Politikaelemző Központ többször is kifejtette: az 1989-es Alkotmány ideiglenessége és inkoherenciái felvetik a rövid, illetve középtávú alkotmányozás szükségességét. Csak egy koherens, a közetlen demokrácia minden aspektusára tekintettel lévő alkotmányos szabályozás alakíthatja át a közvetlen demokrácia jelenlegi – többnyire pártpolitikai küzdelmek közé szorult – kereteit és emelheti be a már jelenleg is alkalmazott deliberatív megoldásokat
Az Unió és állampolgárai
Bár már öt éve EU-s állampolgárok vagyunk, az uniós döntéseket még mindig közönnyel és távolságtartással figyeljük. Ennek oka a média szereptévesztése, illetve maga az EU intézményrendszere. A megoldás a föderáció lehetne, ez viszont nem megy európai identitás nélkül. Novák Zoltán írása a Figyelőn.