alkotmány
TagSólyom László elnöksége
Sólyom László személyében egy erőteljesen politizáló, sokoldalú politikai vízióval rendelkező elnök búcsúzik. A választások nyomán előálló kétharmados többség (a maga szempontjából nyilván jogosan) úgy véli: víziói csak neki lehetnek. A jelek szerint független elnöki politika nem vihető Magyarországon. Csizmadia Ervin írása a Figyelőn.
Haldokló Alkotmány
A Méltányosság Politikaelemző Központ mindig is hangsúlyt helyezett a hatályos Alkotmány vizsgálatára, többször feltártuk annak inkoherenciáit. A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP, de leginkább Orbán Viktor egyértelműen hitet tett a Magyar Köztársaság új Alkotmányának elfogadása mellett. Elemzésünk az eddigi fejleményekről.
Alakulás
Amiképpen két évtizede a gyengére sikerült nyitóbeszédek, a hosszúra nyúlt méltatások és az esetlen felszólalások hátterében a képviselők már a lehető legkonkrétabb hatalmi kérdések megvitatásával foglalatoskodtak, úgy most is az alakuló ülés jelzi az új hatalom és a választók közötti fényes mézeshetek végét, amidőn egyszeriben jónéhány törvényjavaslat válik ismertté, s ezzel bírálhatóvá.
Alkotmányellenes alkotmánymódosítás?
E viták hátterében az áll, hogy a magyar alkotmányos berendezkedésben nem különül el intézményesen az alkotmányozó és törvényhozó hatalom. A legfőbb kérdés ezért az, hogy vajon maga az Alkotmány képezheti-e ellensúlyát az esetleges alkotmánymódosításoknak. Vannak-e tehát beépített ellensúlyok, esetleg módosíthatatlan tartalmak?
Az ideiglenesség véglegessége?
Mit tanulhat a magyar alkotmányozás Barack Obama könyvéből? Az alkotmányos gondolkodást. Sajnos azonban Magyarország 1989-ben elfogadott Alkotmánya nincs dicsérhető állapotban, azaz egyáltalán nem orientál és nemigen meríthető erő belőle. Sokak szerint persze minderről fölösleges beszélni. Márpedig ha egy alkotmánynak nem tisztázottak az elvei, azt megsínyli az egész politikai közösség. A fejlett világban eközben arra keresik a választ, hogy a tömegek „lázadásával” szemben hogyan lehet a tömegek „bölcsességére” apellálni és azt intézményesen a demokrácia fejlesztésére fordítani.
Közvetített demokrácia
Amint a Méltányosság Politikaelemző Központ többször is kifejtette: az 1989-es Alkotmány ideiglenessége és inkoherenciái felvetik a rövid, illetve középtávú alkotmányozás szükségességét. Csak egy koherens, a közetlen demokrácia minden aspektusára tekintettel lévő alkotmányos szabályozás alakíthatja át a közvetlen demokrácia jelenlegi – többnyire pártpolitikai küzdelmek közé szorult – kereteit és emelheti be a már jelenleg is alkalmazott deliberatív megoldásokat
Az alkotmányozási paradoxon
Magyarországon adva van egy alkotmány, amely nem képes önmaga megújítására, amíg valamely politikai erő meg nem szerzi a képviselői helyek kétharmadát, ha azonban akad olyan erő, amelyik ezt eléri, az előtt semmilyen akadály nem tornyosul: gyakorlatilag azt csinál az alkotmánnyal, amit akar. Gondolatok a közelgő választások utáni alkotmányozási lehetőségekről.