Csizmadia Ervin
Tag
Az ellenzékek harminc éve
Csizmadia Ervin a Klubrádió Hetes stúdió című műsorában beszélt hosszú tanulmányáról, amely a Méltányosság honlapján is olvasható.
A Puzsér-show
Most, hogy lezajlott Puzsér Róbert rendkívül vicces fellépése az M1-en, érdemes meditálni azon a jelenségen, hogy mi történik akkor, amikor korábban évekig nem látott ellenzéki politikusok és közszereplők valaminő rejtélyes oknál fogva egyszer csak bekerülnek a tv-be. Csizmadia Ervin véleménye.
Hányféle populizmus van?
Vajon csakis a jól ismert politikai populizmusról érdemes beszélnünk, vagy a fogalmat ki kell terjesztenünk például a gazdaság, a piac irányába is? Nagyon úgy néz ki, hogy ez utóbbira is figyelnünk kell, mert a piaci populizmus konkrétan hozzájárul a liberalizmus mai nehézségeihez is. Hogy hogyan? Csizmadia Ervin elemzése.
A nyugati és a magyar fejlődés
Szűcs Jenő aktuálisabb, mint a 80-as évek óta bármikor. A neves történész annakidején Európa különböző régióit vizsgálta, és a magyar fejlődést egyaránt elhatárolta Nyugat- és Kelet Európától. De melyek a nyugati és melyek a magyar politikai fejlődés főbb vonásai. Csizmadia Ervin néhány területen összehasonlít és következtetéseket von le.
Ki a domináns?
Csizmadia Ervin a dominánspárti rendszerről beszélt a 168 órának adott interjújában.
Birodalmak és védelmezők
Sok száz éves birodalmi keretek távol tartották Magyarországot az európai beágyazódástól. E hagyománynak szerepe van abban, hogy a beilleszkedés ma is nehéz. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
Magyarország védelmezői
Bár nagyon különböző problémákat jelentett Magyarország számára a török, a Habsburg- vagy szovjet-korszak, de ezek egy közös elemet mutatnak: Magyarországot távol tartották a nemzetközi beágyazódástól. E hagyomány hátrányait most érezzük, amióta az ország az EU tagjává vált. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
Ellenzékek az 1990 utáni Magyarországon
A 2010 utáni ellenzékiség összefogásáról és – ezzel együtt – tehetetlenségéről sok szó esik a közbeszédben. De eddig nem láttuk a teljes képet, azaz azt, hogy hogyan alakult az ellenzékiség 1990-től egészen napjainkig. Csizmadia Ervin kormányellenzéki, rendszerellenzéki és ellenállási periódusokat különböztet meg. Körkép a magyar ellenzékiség harminc évéről.
Beépülő hagyományok
Egy adott ország politikai kultúrájába vastagon beépülnek a réges-régi hagyományok és ezek nagyon erősen meghatározhatják a demokrácia minőségét. Természetesen ezeket az ősrégi hagyományokat nagyon nehéz tetten érni, és különösen nehéz szabatosan mérni. Különösen azért is van nehéz dolgunk a hagyományokkal, mert a leginkább csak érezzük, hogy valami megváltozott. Csizmadia Ervin elemzése a mandineren.
Fantomokkal harcolók
Most van a 20. évfordulója annak, hogy a Mikulás Dzurinda által vezetett „fantompárt” megnyerte a szlovák választásokat. De miért is érdekes mindez, a 2018-as Magyarország számára? Csizmadia Ervin írása.
Milyen a mai Magyarország?
Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt. Téma: „Miért olyan Magyarország, amilyen?”
Van-e szükség demokráciában választásra?
Mielőtt az olvasó azt kérdezné: ki ez az őrült, aki ilyesmit kérdez, sietek leszögezni: David Van Reybrouck, belga politikai író egész könyvecskét írt, s nem is kérdő módban. Csizmadia Ervin blogbejegyzése a választásokról, nem mindennapi szempontból.
A spekulációs ész
Soros György tevékenysége végletekig megosztó. Pedig nem feltétlen kellene, hogy így legyen. A kormányoldal spekulánsnak nevezi, és ezzel le is zárja a kérdést. Az ellenzéki térfélen pedig nem folyton ezt cáfolgatják vagy a kormányoldal hozzáállását értelmetlennek nevezik. Lennének azonban itt megbeszélnivalók. Erről szól Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Váltógazdálkodás nélkül
A magyar politikában jó ideje nincs váltógazdálkodás. A jelenségre azonban – ellenzéki oldalról – rossz válaszok születnek. A Fidesz dominánspárttá válása mögött történelmi okok rejlenek. Ezt persze nem kell elfogadni, de elemezni és megérteni igen. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út
Nagyon érdekes szimbolikája van annak, hogy Budapest két híres utcája épp metszi egymást. Névadóik Európáról, a Nyugatról, Magyarország mintakövetéséről eléggé mást gondoltak. Csizmadia Ervin e másságokat veszi számba a 24.hu-nak írott cikkében.
Mi a liberalizmus? S mi a többi ideológia?
2018-ban nagyon sokan temetik a liberalizmust. Oktalanul. Meglehet, kormányzati hatékonysága nem túl nagy, de másfajta hatékonysága annál inkább. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
Szövetségesek vagy ellenfelek
A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Mandineren megjelent hosszú elemzésében.
Érteni egy választási eredményt
Azt mondja Gyurcsány Ferenc Rónai Egon: Húzós című műsorában, hogy egyelőre ő nem érti a választási eredményt. Épp ezért egyelőre gondolkodik, s majd talán június végére ír valamit arról, hogy mire jutott. Ezt aztán a pártjában megvitatják s ebből talán szeptemberre összeáll valami. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A harmadik ciklus
Az újonnan megalakult Orbán-kormányban a legérdekesebb, hogy az első kormány, amely a harmadik ciklusát kezdi meg – fogalmazta meg Csizmadia Ervin az Inforádió: Aréna című műsorában.
Ellenzéki történelem
A Klubrádió reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin a mai ellenzéki politikát a rendszerváltás óta eltelt 30 év kontextusában elemezte.
Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus
A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.
Mi a választás szerepe ma?
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői a választási blogsorozat után is folytatják a blogolást, mert rengeteg kérdés van, amit meg kell beszélnünk a magyar demokrácia működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy demokrácia-e még egyáltalán Magyarország? Csizmadia Ervin írásából megtudhatja.
Ígéretek és kampány
Csizmadia Ervin a Lánchíd Rádióban az MPK blogjáról, a kampányról és a politikai víziókról beszélt.
A külső erőtérről
Miközben a kampány egyre lázasabb, nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a politika nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos, milyen viszonyban van egymással a nemzetközi és a hazai politika. Egy kiváló német tudós történeti példákon keresztül mutatja be, hogyan reagálhat egy ország vezetése a külső folyamatokra. Csizmadia Ervin elemzése az Új Egyenlőség magazinban.
Színlelt demokrácia?
Emmanuel Macron európai szintű konzultációt kezdeményezett. Erről írt a Politico című magazinban nagyon kritikus cikket David Reybrouck és társszerzője. Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia erre a cikkre reflektál és külön is kitér a színlelt demokrácia problémakörére a HVG-n.
Víz(ió)választó – blogsorozat
A választások fordulópontot jelentenek egy ország életében. Négy évente véleményt mondhatunk arról, ki vezesse, merre vezesse az országot. Nem csak pártokat, politikusokat választunk tehát, hanem víziót is. De ajánl-e még egyáltalán bárki víziót ma Magyarországon? A Méltányosság elemzői egyedi blogsorozattal készültek március 8-tól az április 8-i parlamenti választásokig.
Félelem a migrációtól
Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.
Európa és/vagy Nyugat
A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Interjú Csizmadia Ervinnel
Csizmadia Ervint Pogátsa Zoltán kérdezte új könyvéről. Egy órás interjú az Új egyenlőség oldalán.
A magyar politikai fejlődés logikája
„A magyar történelem zsákutcás, és mindig hanyatlik – természetesen most is, vagy most csak igazán.” Nagyon sokan gondolják ezt így. De tényleg permanens hanyatlásban vagyunk?