Csizmadia Ervin
Tag
Birodalmak és védelmezők
Sok száz éves birodalmi keretek távol tartották Magyarországot az európai beágyazódástól. E hagyománynak szerepe van abban, hogy a beilleszkedés ma is nehéz. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
Magyarország védelmezői
Bár nagyon különböző problémákat jelentett Magyarország számára a török, a Habsburg- vagy szovjet-korszak, de ezek egy közös elemet mutatnak: Magyarországot távol tartották a nemzetközi beágyazódástól. E hagyomány hátrányait most érezzük, amióta az ország az EU tagjává vált. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
Ellenzékek az 1990 utáni Magyarországon
A 2010 utáni ellenzékiség összefogásáról és – ezzel együtt – tehetetlenségéről sok szó esik a közbeszédben. De eddig nem láttuk a teljes képet, azaz azt, hogy hogyan alakult az ellenzékiség 1990-től egészen napjainkig. Csizmadia Ervin kormányellenzéki, rendszerellenzéki és ellenállási periódusokat különböztet meg. Körkép a magyar ellenzékiség harminc évéről.
Beépülő hagyományok
Egy adott ország politikai kultúrájába vastagon beépülnek a réges-régi hagyományok és ezek nagyon erősen meghatározhatják a demokrácia minőségét. Természetesen ezeket az ősrégi hagyományokat nagyon nehéz tetten érni, és különösen nehéz szabatosan mérni. Különösen azért is van nehéz dolgunk a hagyományokkal, mert a leginkább csak érezzük, hogy valami megváltozott. Csizmadia Ervin elemzése a mandineren.
Fantomokkal harcolók
Most van a 20. évfordulója annak, hogy a Mikulás Dzurinda által vezetett „fantompárt” megnyerte a szlovák választásokat. De miért is érdekes mindez, a 2018-as Magyarország számára? Csizmadia Ervin írása.
Milyen a mai Magyarország?
Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt. Téma: „Miért olyan Magyarország, amilyen?”
Van-e szükség demokráciában választásra?
Mielőtt az olvasó azt kérdezné: ki ez az őrült, aki ilyesmit kérdez, sietek leszögezni: David Van Reybrouck, belga politikai író egész könyvecskét írt, s nem is kérdő módban. Csizmadia Ervin blogbejegyzése a választásokról, nem mindennapi szempontból.
A spekulációs ész
Soros György tevékenysége végletekig megosztó. Pedig nem feltétlen kellene, hogy így legyen. A kormányoldal spekulánsnak nevezi, és ezzel le is zárja a kérdést. Az ellenzéki térfélen pedig nem folyton ezt cáfolgatják vagy a kormányoldal hozzáállását értelmetlennek nevezik. Lennének azonban itt megbeszélnivalók. Erről szól Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Váltógazdálkodás nélkül
A magyar politikában jó ideje nincs váltógazdálkodás. A jelenségre azonban – ellenzéki oldalról – rossz válaszok születnek. A Fidesz dominánspárttá válása mögött történelmi okok rejlenek. Ezt persze nem kell elfogadni, de elemezni és megérteni igen. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út
Nagyon érdekes szimbolikája van annak, hogy Budapest két híres utcája épp metszi egymást. Névadóik Európáról, a Nyugatról, Magyarország mintakövetéséről eléggé mást gondoltak. Csizmadia Ervin e másságokat veszi számba a 24.hu-nak írott cikkében.
Mi a liberalizmus? S mi a többi ideológia?
2018-ban nagyon sokan temetik a liberalizmust. Oktalanul. Meglehet, kormányzati hatékonysága nem túl nagy, de másfajta hatékonysága annál inkább. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
Szövetségesek vagy ellenfelek
A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Mandineren megjelent hosszú elemzésében.
Érteni egy választási eredményt
Azt mondja Gyurcsány Ferenc Rónai Egon: Húzós című műsorában, hogy egyelőre ő nem érti a választási eredményt. Épp ezért egyelőre gondolkodik, s majd talán június végére ír valamit arról, hogy mire jutott. Ezt aztán a pártjában megvitatják s ebből talán szeptemberre összeáll valami. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A harmadik ciklus
Az újonnan megalakult Orbán-kormányban a legérdekesebb, hogy az első kormány, amely a harmadik ciklusát kezdi meg – fogalmazta meg Csizmadia Ervin az Inforádió: Aréna című műsorában.
Ellenzéki történelem
A Klubrádió reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin a mai ellenzéki politikát a rendszerváltás óta eltelt 30 év kontextusában elemezte.
Kapitalizmus, demokrácia, parlamentarizmus
A címben jelzett fogalmak a modern magyar politika állandó kísérőjelenségei. Ma mindhárommal eléggé komoly problémák vannak. De tanulságos lehet a mának, hogy látták ezeket korabeli magyar szerzők. Lehetséges-e adaptálni azt, ami Nyugaton megvan? Csizmadia Ervin írása a Kommentárban.
Mi a választás szerepe ma?
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői a választási blogsorozat után is folytatják a blogolást, mert rengeteg kérdés van, amit meg kell beszélnünk a magyar demokrácia működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy demokrácia-e még egyáltalán Magyarország? Csizmadia Ervin írásából megtudhatja.
Ígéretek és kampány
Csizmadia Ervin a Lánchíd Rádióban az MPK blogjáról, a kampányról és a politikai víziókról beszélt.
A külső erőtérről
Miközben a kampány egyre lázasabb, nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a politika nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos, milyen viszonyban van egymással a nemzetközi és a hazai politika. Egy kiváló német tudós történeti példákon keresztül mutatja be, hogyan reagálhat egy ország vezetése a külső folyamatokra. Csizmadia Ervin elemzése az Új Egyenlőség magazinban.
Színlelt demokrácia?
Emmanuel Macron európai szintű konzultációt kezdeményezett. Erről írt a Politico című magazinban nagyon kritikus cikket David Reybrouck és társszerzője. Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia erre a cikkre reflektál és külön is kitér a színlelt demokrácia problémakörére a HVG-n.
Víz(ió)választó – blogsorozat
A választások fordulópontot jelentenek egy ország életében. Négy évente véleményt mondhatunk arról, ki vezesse, merre vezesse az országot. Nem csak pártokat, politikusokat választunk tehát, hanem víziót is. De ajánl-e még egyáltalán bárki víziót ma Magyarországon? A Méltányosság elemzői egyedi blogsorozattal készültek március 8-tól az április 8-i parlamenti választásokig.
Félelem a migrációtól
Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.
Európa és/vagy Nyugat
A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Interjú Csizmadia Ervinnel
Csizmadia Ervint Pogátsa Zoltán kérdezte új könyvéről. Egy órás interjú az Új egyenlőség oldalán.
A magyar politikai fejlődés logikája
„A magyar történelem zsákutcás, és mindig hanyatlik – természetesen most is, vagy most csak igazán.” Nagyon sokan gondolják ezt így. De tényleg permanens hanyatlásban vagyunk?
A „neveletlen” polgárok országa
Miközben még mindig beszédtéma Orbán Viktor minapi felszólalása az EU-parlamentben és a körülötte támadt vihar, nem árt arra emlékeztetni, hogy az Orbán-kormány által elkövetett hibák egészen a rendszerváltásig vezethetők vissza. A rendszerváltás során végbement a politikai és a gazdasági átmenet, de kevéssé sikerült a demokrácia társadalmon belüli elfogadtatása. Csizmadia Ervin a politikai nevelés hiányáról ír a HVG-n.
Állandóság és elmozdulás
Húsz évvel ezelőtt a nyugati politikatudomány általános irányzata a tranzitológia volt, vagyis hogy a volt szocialista országok is fokozatosan átnőnek demokráciákká. Mára ez teljesen háttérbe szorult. „Most azt mondják, hogy a történelmi modellek és reflexek kerülnek előtérbe Közép-Európában. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Figyelőnek.
A magyar társadalom szövete
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
A „jó” és a „rossz” populizmus
Hollandiában több tudós is felveti, hogy a populizmus akár hasznos is lehet a demokráciának. Magyarországon, ahol a populizmus ősellenfél, itt még nem tartunk. Üdvös lenne az árnyaltabb populizmusértelmezés itthon is. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A spin doktorok fogalmáról
A nyugati politikában a háttéremberek kötelességüknek tartják a működésükről való folyamatos beszámolást, azaz pontosan úgy viselkednek, mint a vezető politikusok: evidenciának tekinti, hogy a politika végső soron az emberekre tartozik. Kelet-Közép-Európa rendszerváltó országaiban azonban ezt az egyszerű igazságot nem sikerült meggyökereztetni s ebből adódóan nálunk roppant bizonytalan a politika társadalmi alapzata. Csizmadia Ervin gondolatai a Népszabadságban.