Csizmadia Ervin
Tag
A 80-as évek és a rendszerváltás
Csizmadia Ervin a Klubrádió Szabadság, elvtársak című sorozatának vendége volt. Téma: a 80-as évek Magyarországa és a rendszerváltás.
Hogyan válaszolhatunk e kihívásra?
A Klubrádió Reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin A Méltányosság Követési távolság című új kutatásáról beszélt.
Követési távolság
A Klubrádió Reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin A Méltányosság Követési távolság című új kutatásáról beszélt.
EP választások 2019
Május 26-án és azt követően a Méltányosság több elemzője is értékelte az eseményeket. Vasárnap Csizmadia Ervin az Inforádió élő választási közvetítésének vendége, Lakatos Júlia pedig a Euronews választási műsorának szakértője volt.
Kell-e vezetni Európát?
Sokat tudunk arról, milyen egy országot vezetni. De keveset arról, milyen egy nagyobb halmaz, az Európai Unió vezetése. Egyáltalán: kell-e, lehet-e vezetni az EU-t, és ha igen, hogyan?
Szabad-e nevelni demokráciában?
Az állampolgári nevelés a demokrácia egyik nagy talánya. Ki neveljen kit? S egyáltalán: beszélhetünk-e állampolgári nevelésről? De ha mondjuk kiiktatjuk a nevelést, vajon hogyan válik demokratikus érzületűvé egy társadalom? Sok kérdés és mind válaszokat igényel. Csizmadia Ervin néhány választ is ad a Mandineren.
Antidemokratikus liberalizmus?
Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorában európai tendenciák magyarországi lecsapódásáról beszélt.
Nép-telenség után
Csizmadia Ervin a Tv2 1/1 című műsorának vendégeként a mai ellenzékiséget tágabb időkeretbe helyezve elemezte.
Miért beszél a politikus?
Csizmadia Ervin a Klubrádió Hetes Stúdió című műsorában beszélt az MPK új tanulmányáról, a „4 vezető 40 beszéd”-ről.
A földalatti politika
A politika csakis a „föld felett”, azaz: a szemünk előtt zajlik? Vagy van abban szerepe a „földalatti” politikának is? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren.
Sport és puha hatalom
Csizmadia Ervin a Digi Sport vendége volt annak kapcsán, hogy Magyarország egyre több nagy világeseményt szervez.
Mire tanít a történeti politológia?
A Méltányosság empirikus vizsgálatában számos nyugat-európai és hazai folyóiratot tekintett át. A fő vizsgálati szempont az volt, hogy e folyóiratokban a történelem és a pártok szerepe hogyan reprezentálódik.
Az ellenzékek harminc éve
Csizmadia Ervin a Klubrádió Hetes stúdió című műsorában beszélt hosszú tanulmányáról, amely a Méltányosság honlapján is olvasható.
A Puzsér-show
Most, hogy lezajlott Puzsér Róbert rendkívül vicces fellépése az M1-en, érdemes meditálni azon a jelenségen, hogy mi történik akkor, amikor korábban évekig nem látott ellenzéki politikusok és közszereplők valaminő rejtélyes oknál fogva egyszer csak bekerülnek a tv-be. Csizmadia Ervin véleménye.
Hányféle populizmus van?
Vajon csakis a jól ismert politikai populizmusról érdemes beszélnünk, vagy a fogalmat ki kell terjesztenünk például a gazdaság, a piac irányába is? Nagyon úgy néz ki, hogy ez utóbbira is figyelnünk kell, mert a piaci populizmus konkrétan hozzájárul a liberalizmus mai nehézségeihez is. Hogy hogyan? Csizmadia Ervin elemzése.
A nyugati és a magyar fejlődés
Szűcs Jenő aktuálisabb, mint a 80-as évek óta bármikor. A neves történész annakidején Európa különböző régióit vizsgálta, és a magyar fejlődést egyaránt elhatárolta Nyugat- és Kelet Európától. De melyek a nyugati és melyek a magyar politikai fejlődés főbb vonásai. Csizmadia Ervin néhány területen összehasonlít és következtetéseket von le.
Ki a domináns?
Csizmadia Ervin a dominánspárti rendszerről beszélt a 168 órának adott interjújában.
Birodalmak és védelmezők
Sok száz éves birodalmi keretek távol tartották Magyarországot az európai beágyazódástól. E hagyománynak szerepe van abban, hogy a beilleszkedés ma is nehéz. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
Magyarország védelmezői
Bár nagyon különböző problémákat jelentett Magyarország számára a török, a Habsburg- vagy szovjet-korszak, de ezek egy közös elemet mutatnak: Magyarországot távol tartották a nemzetközi beágyazódástól. E hagyomány hátrányait most érezzük, amióta az ország az EU tagjává vált. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
Ellenzékek az 1990 utáni Magyarországon
A 2010 utáni ellenzékiség összefogásáról és – ezzel együtt – tehetetlenségéről sok szó esik a közbeszédben. De eddig nem láttuk a teljes képet, azaz azt, hogy hogyan alakult az ellenzékiség 1990-től egészen napjainkig. Csizmadia Ervin kormányellenzéki, rendszerellenzéki és ellenállási periódusokat különböztet meg. Körkép a magyar ellenzékiség harminc évéről.
Beépülő hagyományok
Egy adott ország politikai kultúrájába vastagon beépülnek a réges-régi hagyományok és ezek nagyon erősen meghatározhatják a demokrácia minőségét. Természetesen ezeket az ősrégi hagyományokat nagyon nehéz tetten érni, és különösen nehéz szabatosan mérni. Különösen azért is van nehéz dolgunk a hagyományokkal, mert a leginkább csak érezzük, hogy valami megváltozott. Csizmadia Ervin elemzése a mandineren.
Fantomokkal harcolók
Most van a 20. évfordulója annak, hogy a Mikulás Dzurinda által vezetett „fantompárt” megnyerte a szlovák választásokat. De miért is érdekes mindez, a 2018-as Magyarország számára? Csizmadia Ervin írása.
Milyen a mai Magyarország?
Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt. Téma: „Miért olyan Magyarország, amilyen?”
Van-e szükség demokráciában választásra?
Mielőtt az olvasó azt kérdezné: ki ez az őrült, aki ilyesmit kérdez, sietek leszögezni: David Van Reybrouck, belga politikai író egész könyvecskét írt, s nem is kérdő módban. Csizmadia Ervin blogbejegyzése a választásokról, nem mindennapi szempontból.
A spekulációs ész
Soros György tevékenysége végletekig megosztó. Pedig nem feltétlen kellene, hogy így legyen. A kormányoldal spekulánsnak nevezi, és ezzel le is zárja a kérdést. Az ellenzéki térfélen pedig nem folyton ezt cáfolgatják vagy a kormányoldal hozzáállását értelmetlennek nevezik. Lennének azonban itt megbeszélnivalók. Erről szól Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Váltógazdálkodás nélkül
A magyar politikában jó ideje nincs váltógazdálkodás. A jelenségre azonban – ellenzéki oldalról – rossz válaszok születnek. A Fidesz dominánspárttá válása mögött történelmi okok rejlenek. Ezt persze nem kell elfogadni, de elemezni és megérteni igen. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út
Nagyon érdekes szimbolikája van annak, hogy Budapest két híres utcája épp metszi egymást. Névadóik Európáról, a Nyugatról, Magyarország mintakövetéséről eléggé mást gondoltak. Csizmadia Ervin e másságokat veszi számba a 24.hu-nak írott cikkében.
Mi a liberalizmus? S mi a többi ideológia?
2018-ban nagyon sokan temetik a liberalizmust. Oktalanul. Meglehet, kormányzati hatékonysága nem túl nagy, de másfajta hatékonysága annál inkább. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
Szövetségesek vagy ellenfelek
A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Mandineren megjelent hosszú elemzésében.
Érteni egy választási eredményt
Azt mondja Gyurcsány Ferenc Rónai Egon: Húzós című műsorában, hogy egyelőre ő nem érti a választási eredményt. Épp ezért egyelőre gondolkodik, s majd talán június végére ír valamit arról, hogy mire jutott. Ezt aztán a pártjában megvitatják s ebből talán szeptemberre összeáll valami. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.