Csizmadia Ervin
TagNyugodt tónus
2008. december 9-én, a Nyugati téri Alexandra Könyvesházban élénk érdeklődés kísérte az MPK könyvbemutatóját, melynek fókuszában a magyar belpolitika paradigmái álltak.
A felzárkózás feltétele
A válságnak csak az elején vagyunk, a magyar társadalom egy jelentős része el sem tudja képzelni mihez és hogyan tudna ő alkalmazkodni. Az MSZP önmagában nem tudja megoldani a helyzetet. Ha új fejezetet akarunk nyitni Magyarországon, abban minden mérvadó pártnak benne kell lennie. Utoljára a rendszerváltás idején volt komoly intézményes átrendeződés, nagy szükség volna változtatásra. A nagykoalíció ilyen új intézményes eljárást is jelentene. Interjú Csizmadia Ervinnel.
Kormányzás és mérés
Primer felelősség
A magyar politikai osztály primer felelőssége felkészíteni a társadalmat a globális gazdasági válságban való viselkedésre. Csizmadia Ervin a Nap-kelte c. műsorban fejtette ki véleményét.
Nagykoalíciós törekvések
A nemzeti csúcstalálkozót burkolt nagykoalíciós törekvésnek tartja a miniszterelnök részéről Csizmadia Ervin. Az MPK igazgatója a Nap-keltében azt is elmondta, hogy a jelenlegi politikai körülmények között azonban még nincs realitása a nagykoalíciónak.
Megújítatlan hagyományok
„Nálunk az a probléma, hogy minden hagyományt továbbviszünk, de semelyiket nem tudjuk megújítani, ezért az ezek körüli konfliktusok nem visznek előre, rosszak, és nem látom a készséget arra, hogy erre az érintettek rájöjjenek.” – Interjú Csizmadia Ervinnel.
Az osztrák titok
A hazai könyvkiadás nem kényeztet el bennünket vezető nyugati politikusok memoárjaival, a róluk szóló életrajzokkal vagy éppen a mellettük dolgozó tanácsadók visszaemlékezéseivel. Csizmadia Ervin gondolatai Paul Lendvai Ausztria-könyve kapcsán az Élet és Irodalomban.
A liberalizmus perspektívái
2008. április 27-én dönt a koalícióban maradásról vagy kilépésről a Szabad Demokraták Szövetsége. A Népszabadság Csizmadia Ervinnel készített interjút a liberális párt helyzetéről, válaszútjairól, a lehetséges következményekről.
Nagypárti és kispárti dinamizmus
2008 április közepére mintha új erővonalak rajzolódnának ki a pártpalettán. Zajlik egyfajta belső pártosodási folyamat, miközben igény lenne új pártokra, amelyek azonban hiányoznak. Csizmadia Ervin trendelemzése.
Szakpolitika és vízió
Csizmadia Ervin elemzésében kísérletet tesz a mai politikai patthelyzet magyarázatára a szakpolitika és a víziópolitika közötti versengés révén.
Könyvbemutató: Politikatudomány és politikai elemzés
2008. február 6-án, az Írók Boltjában Veiszer Alinda vezette azt a beszélgetést, amelyben Lévai Katalin, Borókai Gábor és Gombár Csaba beszélgetett a szerzővel, Csizmadia Ervin: Politikatudomány és politikai elemzés című könyvéről.
A politikai polarizáció
Az MPK igazgatója, Csizmadia Ervin politológus és Debreczeni József politikai elemző november 30-án a Pallas Páholyban vitatkoztak a magyar politikai életben mutatkozó súlyos polarizáció okairól.
Politikai polarizáció
2007 novemberében sor kerül A magyar politikai polarizáció okairól c. beszélgetésre, amelyre Csizmadia Ervin kapott meghívást.
Könyvbemutató
A Politikai változáselmélet című tanulmány-válogatást a szerző jelenlétében a kötetet megjelentető L’Harmattan kiadó ajánlja az olvasók figyelmébe, és Kende Péter politológus méltatja. A szervezők mindenkit szeretettel várnak
Kormányzás és mérés
Egy kormányzat megítélésekor nagyon nehezen érvényesíthetők szakszerű, objektív szempontok. Van-e értelme egyáltalán a kormányzati tevékenységben objektív támpontokat keresni, azaz lehet-e mérni egy kormányzat teljesítményét? Csizmadia Ervin írása.
Médiamegjelenések 2007-ből
Válogatás a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőinek a sajtóban megjelent írásaiból és nyilatkozataiból 2007-es év során.
A befagyott pártrendszer
Csizmadia Ervin tanulmányának a középpontjában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogy miért ilyen a hazai pártstruktúra. Vajon a jelenlegi determináló feltételek között van-e esélye új párt vagy pártok létrejöttének avagy ezt a közélet speciális kettéosztottsága egyfelől, illetve a pártok osztottságán túlmutató kartell-jellege kizárja?