élet és irodalom
Tag
A liberális normáról
Nem csak az a kérdés, hogy vannak, akik nem szeretik a liberalizmust. Kérdés az is, hogy akik szeretik, megfelően menedzselték-e. Csizmadia Ervin elemzése az ÉS-ben.
Elmélet és gyakorlat
Az Élet és Irodalom legújabb számában Rajnai Gergely és Csizmadia Ervin közös cikke a hosszú ellenzékiség elméletéről és magyar gyakorlatáról.
Lázadás és rendszerek
Manapság egyre erőteljesebbek a konfliktusok nemzetközileg és itthon is. Csizmadia Ervin egy cikkben és egy interjúban elemzi a helyzetet.
Gondolat-háború
A magyar politikában szerencsére nincs fizikai értelemben vett küzdelem. Van viszont békétlenség a gondolatok frontján. Csizmadia Ervin egy olyan cikket vett újra elő, amely a „magyar százéves háborút” elemezi.
Az ellenállás politikája
A mai magyar ellenzék egyre gyakrabban emlegeti az ellenállás szükségességét a Fidesz-kormánnyal szemben. De mi fán terem az ellenállás, és vezethet-e eredményre? Csizmadia Ervin történeti elemzése.
A dolog természete
Mi végre az ellenzékiség? Van-e az ellenzéknek győzelmi stratégiája? Lesz-e domináns párt az ellenzéki térfélen? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Novák Zoltán az Élet és Irodalomban megjelent elemzésében.
Oktatás és állampolgári nevelés
Az elmúlt 32 évben Magyarországon az oktatás reformja kapcsán nemigen merült fel az állampolgári nevelés fogalmának újragondolása. Márpedig ez utóbbi a nyugati fejlődés lényegi eleme. Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalom hasábjain.
Egy párt mind felett?
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.
Soros és Kalergi
Ma Soros Györgyöt szidják, akik szidják, a két háború között pedig az osztrák Kalergi grófot. Csizmadia Ervin elemzésében összehasonlítást tesz köztük, és értelmezni próbálja a kívülről történő politikabefolyásolás jelenségét.
Amerika és a hazai közgondolkodás
Bár két hónap múlva Amerika elnököt választ, nem csak az az érdekes, hogy ki lesz az. Hanem az is, hogy az itthon megjelenő Amerika-irodalomból vajon mennyire olvashattuk ki például azt, ami George Floyd halála óta az utcákon történik. Csizmadia Ervin áttekintése Amerika hazai recepciójáról.
A piacképes víziókról
Az ellenzéki kreativitás hetei
Az ellenzéknek kreatív volt a budapesti önkormányzati kampánya, s Karácsony Gergely személyében dinamikus vezetőt is talált magának. Csizmadia Ervin az És-ben veszi sorra annak összetevőit, hogy miért nyerhetett Karácsony Gergely.
A magyar politika alkalmazkodóképessége
A jobboldal a nemzetet próbálja védeni, miközben a baloldal a válságot akarja menedzselni. A két stratégia ma is – mint régen – egymással szembe megy. A baloldal felelőssége itt legalább akkora, mint a jobboldalé. Ha valóban megbékélést és konszenzust szeretne, akkor nem elégedhet meg a jobboldalról alkotott klisékkel, hanem újra kell gondolnia a jobboldalhoz való viszonyát, sőt egy kicsit a történelmi kontextust is. Csizmadia Ervin írása az ÉS-en.
A történelmi nézőpont
A mai magyar politikatudomány erősen bezárult a jelenbe, ami tulajdonképpen nem is lenne baj, hiszen mi más, ha nem a politológia reflektáljon a jelen problémáira. S mégis: mai magyar politikát lehetetlen megérteni önmagából, azaz a jelenből. Újfajta politikatudományi perspektívát kell nyitni, amelyben a távolabbi múlt vizsgálatának az eddigieknél jóval nagyobb szerepet juttatunk majd. Csizmadia Ervin írása az ÉS-ben.
A reform aktorai
Az ÉS január 23-i, 4. számának mellékleteként megjelent Bokros Lajos-tanulmányra (A reformok kritikus tömege) reagáltak a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatói – Bozóky Tamás, Csizmadia Ervin, Franczel Richárd, Horváth Péter, Novák Zoltán.
Az osztrák titok
A hazai könyvkiadás nem kényeztet el bennünket vezető nyugati politikusok memoárjaival, a róluk szóló életrajzokkal vagy éppen a mellettük dolgozó tanácsadók visszaemlékezéseivel. Csizmadia Ervin gondolatai Paul Lendvai Ausztria-könyve kapcsán az Élet és Irodalomban.
Változatlan médiafóbiák
A Gyurcsány Ferencet védő (avagy az Orbán Viktort támadó) diskurzus a vesztett népszavazás után koherens médiahibáztató elméletté kerekedett. A pártatlanságra törekvő elemző számára a médiavád igencsak ismerős, hiszen annak mindenféle színvonalával találkozhatott már… Zsolt Péter írása az Élet és Irodalom hasábjain.