ellenzék
Tag
Tolerancia és választás
Az orbáni politika legfeszítőbb ellentmondása, hogy miközben számonkéri az Unión az értékpluralizmust, itthon legcsekélyebb mértékben sem kívánja érvényesíteni. Novák Zoltán elemzése a HVG.hu portálon.
Lesz-e hatása a háborúnak a magyar választásra?
Mi a kapcsolat a dualizmus és a mai korszak között? Ignotus érdekeset írt a politika mögül. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Tükörbeszéd
Bár kormány és ellenzéke szinte mindenről homlokegyenesen mást gondol, de amikor ellenfelét szidja, azt nagyon hasonló kifejezésekkel teszi. Csizmadia Ervin elemzése.
Indul a kampány, megáll az ész?
A kampány során végletekig leegyszerűsödik a kommunikáció. Vajon jó ez így? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Egység és vita
Mi derül ki az ellenzék politikafelfogásából Gyurcsány Ferenc évértékelője alapján? Rajnai Gergely blogbejegyzése ezt a kérdést válaszolja meg, és kiderül, hogy elég sok mindenre rávilágított a beszéd.
Márki-Zay Péter a külföldi médiában
A Karc FM Hangoló című műsorában Rajnai Gergely kifejtetette, hogy Márki-Zay Péter helyesen próbálja építeni a nemzetközi renoméját külföldi szerepléseivel, de ahhoz, hogy ez sikeres legyen, a szokásos hazai közönségre szabott üzeneteket át kell alakítsa.
Hogyan mérhető az ellenzék teljesítménye?
Az ellenzék teljesítménye három területen (szervezeti, személyi és ideológiai) értékelhető. Csizmadia Ervin még pontozza is a teljesítményt Bolgár György műsorában.
A változás mélyrétegei
Sokan azt gondolják: az ellenzék választási győzelme automatikusan magában hordozza a változást. Kormány- sőt rendszerváltást ez jelenthet, de a politikai viszonyok megváltozását nem feltétlen. Csizmadia Ervin interjúja a Szabad Európa honlapján.
A pártprogram egy típusáról
Pártprogramokról – vagy azok hiányáról – különösen a kormányoldal kapcsán sokat beszélünk, de arról ritkábban, hogy van a pártprogramoknak egy sajátos műfaja: az alapprogram. Vajon mit mondott erről Orbán Viktor Kálmán Olgánál, 2007-ben? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Együttműködő elitek
Egyfelől fontos az elitek közötti együttműködés, másfelől a demokratikus fejlődés során nem mindig alakul ki automatikusan. Mi a különbség Nyugat-Európa és Magyarország között? S mi a helyzet a mai Magyarországon? Csizmadia Ervin írása.
Kiűzetés a paradicsomból
Megosztottság helyett „szeretetországot” ígér. De vajon hogyan kívánja megteremteni a „szeretetet” Márki-Zay Péter? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Kormánypárt és ellenzék a magyar politikában
A labdarúgásban közhely, hogy egy csapat annyit játszik, amennyit az ellenfél enged neki. A politikában ez azt jelenti, hogy egy kormánypárt hosszú hatalmához szükség van az ellenzékre is. Csizmadia Ervin az Inforádió Arénájában.
Ki mit nem ért?
Gyurcsány Ferenc bejegyzése szerint a jobboldal nem érti a jogállamot. Lehet ebben valami. De elképzelhető, hogy az ellenzék sem ért néhány dolgot. Van-e remény arra, hogy a felek jobban értsék egymást? S kell-e az értés a politikában? Csizmadia Ervin rövid írása.
Fenntartható politika
Azt a fogalmat, hogy „fenntartható fejlődés”, főleg a klímakatasztrófa árnyékában ismerjük. Ritkán beszélünk arról, hogy nem csak a környezetet, a politikát is „fenn kell tartani”. De hogyan? Csizmadia Ervin írása.
Az uralkodó párt
Paár Ádám az Uralkodó párt című könyvről beszélt a Klubrádióban, kifejtve, mit tanulhat ebből a magyar politika.
2022 előtt
2021 vegyes év volt. Ahhoz már eléggé hozzá szoktunk a koronavírushoz, hogy a politikusok normál üzemmódban kampányoljanak, de vajon mi lesz jövőre? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Mennyit, mennyiből?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Téma: a rezsicsökkentés.
Nemzetfogalom – itt és ott
A Fidesz az 1990-es évek közepe óta nemzetinek tekinti magát, s mindig is ösztökélte ellenzékét, hogy az is váljon nemzetivé. Most megtörtént. Csizmadia ervin elemzése.
A polgári baloldaltól a „hazafias ellenzékig”
A Spirit Fm rádióban Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy az ellenzék mai „nemzeti” fordulatát az 1990-es évek végéhez (a nemzeti közép és a polgári baloldal szlogenjéhez) érdemes viszonyítani.
Hová tűnt Márki-Zay?
Márki-Zay Péter az előválasztás óta alig ad interjút a hazai médiában. Miért dönthetett így és hová tűnt? Erre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Szervezet, személy, ideológia
A politikai versenyképességnek három feltétele van. Ezeket 2010 és 2018 között az ellenzék nélkülözte. Szervezeti és személyi értelemben már elért eredményeket az ellenzék; most van soron az ideológiai megújulás. Csizmadia Ervin ennek részeként értelmezi a hazafiság felvállalását.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
Előválasztásértékelés
Rajnai Gergely a Klubrádió Reggeli személy című műsorában az előválasztást értékelve kifejtette, hogy a politikán kívüli személyek megerősödése regionális trendbe illeszkedik, és más országokban ezek a politikusok amilyen gyorsan érkeztek, olyan gyorsan meg is gyengültek, amint vezetői pozícióba kerültek.
Egység és kormányzóképesség
Miért nyer az egyik, s miért nem a másik? Az előválasztást követően különösen sokan tehetik fel a kérdést maguknak. Mégis, mi alapján döntöttek a szavazók? Személyiség? Kormányzóképesség, netán pártszimpátia? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Előválasztási visszalépések
Vajon mennyire mindennapos az Nyugaton, ami az elmúlt héten Magyarországon történt az előválasztáson? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre keresi a választ.
A kettéválás okai
Túl könnyű megígérni, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek egyesítik az országot. Azért sem könnyű a kettéosztottságot felszámolni, mert az okok mélyen fekszenek. A kampányban biztosan nem tárulnak fel ezek a mélységek. Csizmadia Ervin interjúja.
Az előválasztás körülményei
Rajnai Gergely az Emerging Europe-nak nyilatkozva elmondta, hogy a mai magyar politikában az ideológiai ellentéteket felülírta a NER-től való távolság kérdése.
Preferenciák és visszalépések
Novák Zoltán az előválasztás második fordulója előtti visszalépésekről nyilatkozott a Népszavának.
A kormány tanult a 2019-es előválasztásból
„Azt a hibát nem akarja a kormányoldal elkövetni, amit 2019-ben. Akkor passzív szemlélői voltak egy olyan előválasztásnak, amely végén az ellenzék győzelmet aratott.” Novák Zoltán az Esti gyors című műsornak nyilatkozott.