Fidesz
TagPüspöki körlevél az újpogányságról – támadás a Jobbik ellen?
2002-es és 2006-os választási körleveiben a püspöki kar gyakorlatilag teljesen nyíltan biztosította támogatásáról a Fideszt, miközben az alsóbb szinteken a papság igen hatékonyan mozgósította a templomba járó szavazókat. Az utóbbi években azonban csökkent az egyház politikai aktivitása, így feltehetőleg sok jobboldali választóban felmerülhetett, hogy a katolikus vezetés elbizonytalanodott a Fidesz támogatását illetően.
Koncentráció és döntés
Elemzésünkben azonban – ha dicsérni nem is, de – nem temetni jöttünk a kis pártokat. Ezeknek a kispártoknak a mostani helyzetét és vergődését, épp úgy döntések eredményezték ugyanis, mint azt, hogy a Fidesz 1994 után parlamenti küszöbpártból a 2000-es évekre nagy néppárttá vált.
Rejtőzködő ideológiák
Összefoglaló elemzésünk és leírásunk az uralkodó magyarországi politikai ideológiákról.
A programtalanság kora
A 21. század Magyarországán van-e még egyáltalán létjogosultsága a pártprogramoknak. A mai felgyorsult világban egy-egy program akár hónapok alatt is elavulhat. A választópolgárok elenyésző hányada olvas pártprogramokat. A szavazók többsége a média által közvetített értékelésekre, elemzésekre és programvitákra hagyatkozik. Mindezek ellenére jó néhány érv mutatkozik a programok fontossága mellett.
A jobboldal évtizede?
Azonban tény, a világgazdasági válság, a vén kontinens mélyülő demográfiai és politikai problémái olyan kihívások elé állítják a politikai erőket, amelynek megfelelni csak rugalmas és határozott válaszokkal, ha úgy tetszik, adaptív képességekkel lehet. Megítélésünk szerint ebben a jobboldal jelenleg hatalmas előnyt szerzett, részben saját teljesítménye, részben a baloldali politika ideológiai, kormányzati ballépései miatt. Elemzésünk a változásokról.
Kettős médiafront – A harmadik médiaháború
Az alternatív nyilvánosság szerepének növekedését jelzi a Fidesz népszavazási győzelme is, aminek aránya sokakat meglepett. Az okokról nemzetközi trendek mentén vizsgálódtunk.
Állampártiság vagy pluralizmus
Az EP-választások egyik tanulsága, hogy vége annak a korszaknak, amelynek egyik alaptétele az volt, hogy „a legrosszabb MSZP is jobb, mint a legjobb Fidesz”. Vagy másképpen: Magyarországon egyetlen kormányképes párt van, az MSZP. Ez a tétel a Gyurcsány-érában vált mindennapossá, s – úgy tűnik – Gyurcsány távozásával a szlogen is odavan: a Fidesz hatalmas választási győzelem kapujában áll, de reménye van arra is, hogy hosszú távon felváltsa nagypárti szerepében az MSZP-t. Csizmadia Ervin a Népszabadságban.
A sorok között
Zsolt Péter országos lapszemléje a június 7-i EP választások után, fókuszban a Jobbik sikere.
A percpolitika átka
A magyar pártszisztéma elérte teljesítőképessége határát, és számos vonatkozásban diszfunkcionálisan működik. Magyarországon percpolitizálás folyik, a pártok nem tudnak egy hétnél hosszabb távlatokban gondolkodni, és annyira beásták magukat a lövészárkokba, hogy már nem képesek onnan kimászni. Novák Zoltán a Hírextrán.
A megkettőződött ország
A Fideszt a másik oldalon lényegében soha nem értették meg vagy inkább félreértelmezték a kísérleteit. Sokan ettől tartván már az egypártrendszert vizionálják, én azonban visszafogott lennék ez ügyben, és emlékeztetném a rettegőket: a nyugat-európai demokráciák jóléti periódusában, a 60-as, 70-es években számos országban voltak ilyen kvázi-egypártrendszerek, amikor az ellenzék több cikluson keresztül válsággal küszködött. Az interjú tovább olvasható a Stop-on.
Van-e programja a Fidesznek?
Pillanatnyilag a legnagyobb gond tehát nem az a Fidesszel, amivel ellenfelei vádolják, hogy ti. politikailag radikális, s nem pedig européer párt. Hanem az, hogy valamilyen okból nem veszi a fáradságot, hogy egy kvázi-kétpártrendszerű országban (amelyet nem kis részben a Fidesz szándéka vitt el efelé) megfeleljen az ellenzéktől elvárható követelményeknek. Gondolatok a Fidesz (nem)létező programjáról a HVG hasábjain.
Előrehozni vagy békén hagyni?
Magyarországon azonban sem az idő előtti kormánybukás, pláne nem az idő előtti választás nem része a szokásrendszernek. Mindez azért baj, mert a szokásrendszer valójában a kialakult politikai mechanizmusok tudomásulvétele és elfogadása. Gondolataink az előrehozott választás lehetőségéről.
Egy rendkívüli parlamenti ülésnap elé…
Az őszödi beszéd miatt kialakult bizalmi válságban azonban Gyurcsány talán végleg eljátszotta a lehetőségét annak, hogy ezt széles nemzeti konszenzust valaha is tető alá hozhassa. De valljuk meg őszintén, a jelenlegi magyar demokrácia úgy tűnik nem érett még meg erre a megegyezésre. Elemzésünk az aktuális helyzetről
Mítoszok és kockázatok
A válságkezelésére vonatkozó megoldási javaslatok kapcsán körvonalazódó ellentét sokkal mélyebb gyökerű annál, hogy pusztán rövidtávú aktuálpolitikai megfontolásokra vezethetnénk vissza. Voltaképpen a növekedésösztönzés és az egyensúlyközpontúság híveinek több mint másfél évtizedes vitájának újabb fejezete körvonalazódik a válság kapcsán, melyben az érvek és ellenérvek a szokásos mintázatot követik. Elemzésünk az aktuális helyzetről és történelmi tapasztalatokról.
A felzárkózás feltétele
A válságnak csak az elején vagyunk, a magyar társadalom egy jelentős része el sem tudja képzelni mihez és hogyan tudna ő alkalmazkodni. Az MSZP önmagában nem tudja megoldani a helyzetet. Ha új fejezetet akarunk nyitni Magyarországon, abban minden mérvadó pártnak benne kell lennie. Utoljára a rendszerváltás idején volt komoly intézményes átrendeződés, nagy szükség volna változtatásra. A nagykoalíció ilyen új intézményes eljárást is jelentene. Interjú Csizmadia Ervinnel.
Retorikai fordulat
Az a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk, hogy mit akar a Fidesz valójában. Akarnak-e egyáltalán reformokat. Ha igen, akkor pedig milyen területeken, és milyen módon. Novák Zoltán nyilatkozott a Hírextrának.
A történelem pártjai
Más pártok, más szellemi erőterek, más hatalomközpontok fejlődtek ki a korábbi jelentéktelenségből, az utolsókból elsők, a törpékből nagyok, majd óriások lettek, az MSZP és a Fidesz eluralta a politikai mező két oldalát, és az egykori rendszerváltó nagypártok immár legfeljebb csak szövetségesként asszisztálhattak az időközben az ő politikai oldalukra tévedt új nagyok mellett. Elemzésünk az okokról.
Nemzeti csúcs és a kormányzás reformja
Miközben a kormány és a miniszterelnök az elmúlt napokban igyekezett gyors, rugalmas és „kreatív” lenni, felmerülhet a kérdés: vajon képes lesz-e úrrá lenni a halmozódó problémákon? Vagy ellenkezőleg: a válság lesz Gyurcsány Ferenc számára az origo, ahonnét elrugaszkodva felülírhatja mindazt, ami az elmúlt két és fél évben történt?
Gázár és felelőtlenség
Napjainkban alapozódik meg a következő évtizedek gazdasági szerkezete a világ minden országában, így most dől el, hogy alacsony hozzáadott értékű, magas nyersanyag – és importvonzatú szektorok dominálják majd Magyarország gazdaságát, vagy az energetikailag fenntartható tudásipari szektorok.
A kordonbontás ítélete
A Méltányosság először a kordonbontás nyilvánosságát kutatta, később beszámolt a bírósági történésekről is. Ezúttal a jogerős ítélet szocializációs hatását nézzük meg. Zsolt Péter sorozatának legújabb része.
Nagypárti és kispárti dinamizmus
2008 április közepére mintha új erővonalak rajzolódnának ki a pártpalettán. Zajlik egyfajta belső pártosodási folyamat, miközben igény lenne új pártokra, amelyek azonban hiányoznak. Csizmadia Ervin trendelemzése.
Új konszenzus vagy elhúzódó válságciklus
A 2008-as év meglehetősen gondterhelt a magyar belpolitikában, hiszen a kormányválság mellett a magyar gazdaság recesszió közeli tüneteket is produkál. Elemzésünkben az államreform sikertelenségéről és a politikai konszenzus hiányáról értekeztünk.
Társadalmi mozgások nyomában
2007-ben a magyar társadalom lélektani állapota, optimizmusa, jövőképe romló tendenciát mutatott. Az okokról Zsolt Péter írt elemzést.
Láthatatlan mozgósítás
A március 9-i népszavazás eredményeit illetően nehéz eldönteni, mi volt a meglepőbb: a szokatlanul magas részvétel vagy az MSZP erre adott reakciója. Novák Zoltán kampánytechnikai elemzése.
Szakpolitikák a kampányban
A Méltányosság Politikaelemző Központ a népszavazási kampány időszakát egy, a kampány jellegéhez képest szokatlannak tűnő nézőpontból is megvizsgálta: a kampány során a két vezető erő által képviselt szakpolitikai elemek szemszögéből.
Szakpolitika és vízió
Csizmadia Ervin elemzésében kísérletet tesz a mai politikai patthelyzet magyarázatára a szakpolitika és a víziópolitika közötti versengés révén.
Három párt – hat irányzat
Elemzésünk a három legjelentősebb parlamenti párton (MSZP, Fidesz és SZDSZ) belül tapasztalt különböző irányzatokról a 2008-as népszavazás (háromigenes) fényében.