Fidesz
Tag
A kötcsei beszédről
A magyar jobboldal természetrajza
A Méltányosság Politikaelemző Központ Fidesz-nagyelemzéséről születtek már hozzászólások az Élet és Irodalomban és más fórumokon is. Egyelőre az érdemi válaszok még váratnak magukra, de – tudomásunk szerint – már készülnek. Csak reményünket tudjuk kifejezni, hogy a témáról valódi vita indul meg, s mi a végén érdemi ellenvéleményekre reflektálhatunk. A teljes tanulmány itt olvasható.
Fidesz ellentétek
Nagy Attila Tibor a Hír TV-ben rámutatott, a Fidesz körüli ellentétek az EPP-ben már 2010 végén érzékelhetőek voltak
Egy kizárás költségei
Napirenden van a Fidesz kizárása az Európai Néppártból. Kívülről és a magyar sajtóból úgy tetszik, mintha ez a kérdés szinte kizárólag értékalapú lenne: a magyar kormánypárt eltávolodott azoktól az értékektől, amelyeket a Néppárt nagy része képvisel, így már nem való a fősodorba tartozó konzervatív párt kötelékébe, így kizárása elkerülhetetlen. Ez a helyzet rendkívül sekélyes értelmezése. Rajnai Gergely írása.
Fidesz vs EPP
Az InfoRádió számára a Fidesz Európai Néppártból való kizárásának lehetőségét értékelte Nagy Attila Tibor.
A Sargentini-jelentés és ami mögötte van
A Sargentini-jelentés nemcsak arról szólt, hogy vereséget szenvedett-e Orbán az európai szintéren. A magyar kormányfő, és ezzel Magyarország is felértékelődött az európai politikában, így immáron a külföldi erők számára sem közömbös, hogy megbukik-e Orbán Viktor, illetve miként alakul a magyar belpolitika. Nagy Attila Tibor elemzése.
A Méltányosság és a választások
A Méltányosság elemzői – Lakatos Júlia, Nagy Attila Tibor és Csizmadia Ervin – a választások éjszakáján, illetve másnap reggel különféle televíziókban, rádiókban szerepeltek. Kattintson a további részletekért!
Politikai brandépítők
A 2018-as kampány hivatalos kezdetére immáron megismerhettük a releváns pártok vezetőinek beszédeit, amelyekkel irányt szabtak szervezetük kampányának. Látunk-e versenyképes új brandeket a magyar politikában, amelyek az április 8-i választást jelentősen befolyásolják majd? Nagy Attila Tibor elemezése.
Kongresszus és korrupció
Lakatos Júlia az Atv Csatt című műsorában a hét legfontosabb politikai eseményeit elemezte.
A Fidesz helyzete
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor a kormányoldal helyzetéről beszélt.
Lesz-e új Orbán Viktor a Fideszben?
„A Fidesznek most nagy szüksége van a konszolidációra, mivel viharos korszakon van túl” – Paár Ádám nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
A kormányzás minősége
Ebben az írásban nem az a cél, hogy a „rossz kormányzás” aktuálpolitikai vetületeit (esetünkben az Orbán-kormány tevékenységét) unalomig ismert módon lehúzzuk, és (egy kis kép- és logikai zavarral) ismételten elmondjuk, hogy azért nincs „jó kormányzás”, mert „rossz kormányzás” van. Ilyen típusú elemzésekből tengernyi van, és nem gondoljuk, hogy ezek számát nekünk is szaporítanunk kellene.
Orbán és Európa
Az EU-val való konfliktussorozatot, ellentétben az alkalmazkodóbb magatartást kívánatosnak tartó magyar baloldali kormányok felfogásával, már másfél évtizede a politika természetes elemének tartja a Fidesz, és Orbán Viktor. Olyan folyamatnak, amelynek során a magyar érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell. Elemzésünk Orbán Európa képéről.
A törvényhozás minősége
Novák Zoltán szerint a totális reformfolyamat végén új politikai rendszer jön létre, de még korai megmondani, hogy ez mennyire lesz hatékony és elfogadható a választópolgárok számára. Kollégánk nyilatkozata a HVG-n.
Hány kormányunk is van?
„Vajon melyik interpretáció az igaz: Orbán egyszemélyi hatalma (amelyből az következne, hogy elfojtja a vitákat), vagy a centrális erőtér – a vitákat szándékosan generáló – logikája? Netán – hogy tovább bonyolítsam – a kettő egy és ugyanaz, s a kormányfő egyszerre engedékeny vezető és kíméletlen döntnök?” Csizmadia Ervin írása a Mindennapi.hu oldalán.
Narratívák nélkül
Ebben a helyzetben óriási igény mutatkozik a közéletben olyan új narratívák felbukkanására, amelyek némiképpen távolabbról szemlélik az eseményeket, és segítik azokat elhelyezni valamilyen logikus rendszerben. Miközben a nyugati világban mind a pártpolitika, mind a tudomány területén valóságos verseny indult meg a magyarázatok között, addig idehaza úgy tűnik, egyelőre még a kérdésfelvetésig sem sikerült eljutni.
Egy vita margójára: A Fidesz, a KDNP és a köznevelés
A Pokorni-Hoffmann vita szakmai, szakpolitikai rétege alatt meghúzódik egy ellentét abban, ahogyan a két politikus és pártjaik a konfliktusok kezelését elképzelik. Elemzésünk a vita lehetséges okairól.
A tettek és a szavak
Mi a mai kormánypolitikusok hallgatását látva azt kérdezhetjük: Miért nem írnak cikket? Miért nem beszélnek? Miért nem mondják el, milyen elképzeléseik vannak? Miért nem értik, hogy ez fontos? E kérdésekre keresi a választ Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
A Bethlen-korszak pártpolitikai öröksége
Ha felfigyelünk a hasonlóságokra, akkor észrevehetjük, hogy a Fidesz a bethleni utat járja: a bethleni kormánypárthoz hasonlóan a Fidesz arra törekszik, hogy a választási törvény megváltoztatásával hosszú időre bebiztosítsa magát a kormányzati pozícióban. Elemzésünk a történelmi hasonlóságokról.
Hogyan tér vissza a hagyomány?
A „millások”, illetve a 4K! mozgalom rendezvényeinek kommentálása, értékelése révén a fiatal, húszas-harmincas értelmiségiek estek egymásnak, korábban ritkán tapasztalt vehemenciával és személyeskedéssel. Mindez azt mutatja, hogy a 21. századra egy tapodtat sem jutottunk előre a magyar politikatörténet rossz hagyományainak meghaladása terén. Írásunk a múlt és jelen trendjeiről.
Új gondolkodás
„2011 októberében Magyarországon egyre feszültebb a helyzet, és ez a feszültség növekedni fog. A nemzeti együttműködéstől messzebbre kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha.” Csizmadia Ervin két részes interjúja az Inforádióban.
Egyensúlyteremtők és társadalomvédők
A mai magyar pártpolitikai versenyben sajátos munkamegosztás van. A bal oldalon állnak a „gazdasághoz értők”, a jobboldalon a „társadalomhoz értők”. Ezek az önképek kellő elszántsággal töltik meg a feleket: a Fidesz, ha kormányon van, nem törődik a gazdasággal, az MSZP a társadalommal. De meddig folytatható mindez? – Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A mértéktartás politikája
A Fidesz kongresszusának szónokai az eddigi politika töretlen és következetes folytatását ígérték. Az ellenzék nyilvánvalóan nem lesz boldogabb ettől, de a kongresszus a párt saját közönségének szólt. Pokorni Zoltán beszéde („hajlamosak vagyunk elhinni, hogy mindenhez értünk”) viszont meglepetés volt. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
A szerepcsere, a harmadik út és a neokonok
A politikai riválisok új jelmezt öltöttek: azok, akik korábban elvetettek minden változtatást, ma buzgó reformerek, azok pedig, akik korábban a reformok élharcosai voltak, ma megelégszenek azzal, hogy mentsék a menthetőt, megvédjék a magyar társadalmat az „embertelen” kormány túlkapásaitól. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása a HVG-n.
Az erőpolitika nyelvi arzenálja
A kormányzati kommunikáció központi elemévé vált az ellenségképzés. Mivel az ellenzék gyenge, a harci retorika más ellenségképletekkel kénytelen operálni. Novák Zoltán írása a HVG-n.
Jobboldal és konzervativizmus
Persze megijedni sem tanácsos a domináns szereptől és a több cikluson keresztül történő kormányzástól – Nyugat-Európában sem ritkák az ilyesmik. Ám ha egy országban egyébként is gyengék a plurális demokrácia intézményei (és főleg) magatartási hagyományai), akkor a kormányzóknak megkülönböztetett empátiával kell figyelniük a kisebbségben maradók igényeit és kritikáit, nehogy ez utóbbiak diktatúrának érzékeljék azt, amihez a domináns kormányzásnak valójában nincs köze. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
Avatar-politika
A Fidesz tehát – mondjuk így: amerikai mintára – megkísérli mind az aktuálpolitikát, mind pedig a szakpolitikát, pontosabban azok bizonyos szeletét az internetre helyezni. A Fidesz – s ebben is követi a tengeren túli mintát – nem magát a pártot tette az internetes fórumok központi figurájává, hanem Orbán Viktort. Elemzésünk az aktuális trendekről.
A Fidesz államfelfogása
A közvélemény többségének eddig összességében tetszik az Orbán-kormány határozott, a rendszert gyors döntésekkel átalakító kormányzati stílusa, Van azonban a növekvő állami hatalomnak kockázata is: ha a felsőbb szinten a vezetők hibáznak, a hatalom központosított jellege miatt nehezebb tud korrigálni, illetve a hibákat már eleve nehezebben tudja elkerülni a visszacsatolás nehézkessége miatt. Elemzésünk a jelenlegi helyzetről.
Mekkora a Jobbik adaptivitási képessége?
A Jobbik átalakulása, és betagozódása az éppen óriási változásokon áteső pártrendszerbe egyáltalán nem előre lefutott kérdés. Az mindenesetre világos, hogy Vona Gábornak és politikustársainak ebben az új helyzetben újra kell pozícionálniuk önmagukat. Az a fajta rendszerellenes attitűd, amelyik a pártot a parlamentbe repítette, egész egyszerűen nem alkalmas arra, hogy a pártrendszer tartós, stabil szereplőjévé tegye a Jobbikot.
Politikai alku és/vagy kizárólagosság
Két hónappal a (sokkal több, mint) kormányváltás után – azt hiszem – az egyik legérdekesebb politikai kérdés az, hogy miért jött létre a Fidesz „elsöprő többsége”, és mindebből mi következik a közel és a távolabbi jövőre nézve. Csizmadia Ervin a Népszabadságban.