Franciaország
Tag
Politikai őszinteség
Szabad-e kendőzetlenül őszintének lenni egy politikusnak. Orbán Viktor nemrégiben tartott, franciaországi sajtótájékoztatója kapcsán fogalmazható meg ez a kérdés. Csizmadia Ervin írása.
Rajzfilmmel az állampolgári nevelésért!
Paár Ádám blogbejegyzésében magyar és francia példákkal érvel a rajzfilmes ismeretterjesztés szükségessége mellett.
Patrióták és patriótábbak?
Napjainkban úgy tűnik a külpolitikában szinte minden megtörténhet. Az Aréna vendégeként Lakatos Júlia a francia választásoktól az uniós fejleményeken át az amerikai változásokig értékelte a nyár politikai fordulatait.
Nemzetközi turbulencia
Az RTL Reggeli című műsorában Rajnai Gergely az amerikai és a francia politikai helyzetet elemezte.
Meddig terjed a hasonlóság?
Sok a közös Emmanuel Macron és Orbán Viktor retorikájában, mégis sokszor teljesen más következtetésekre jutnak diagnózisuk alapján. Lakatos Júlia az Atv Start vendége volt.
Macron szuverenitásharca
Hét évvel híres beszéde után Emmanuel Macron visszatért a Sorbonnera Európa jövőjéről beszélni. Stratégiai autonómia, szuverenitás, demokrácia. Ismerős fogalmak. De mit jelent Macron interpretációjában? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Nemzedéki küzdelmek
Paár Ádám a Klubrádió Mozgóképizmus műsorában kifejtette a Tiszt és kém című film kapcsán, hogy Franciaországban a 19.század végén a fiatal antiliberálisok álltak szemben az idős liberálisokkal.
A két nép mítosza
Lezárni egy ötszáz éves háborút
Robert Schuman francia politikus a II. világháború végén jól látta, hogy a megelőző 500 évben 25 háborút vívó Francia- és Németország megbékélése kulcs az európai békéhez. Mindezekről részletesen ír az Európáért című tanulmánykötetében, amelyet egy új sorozatunk első részeként írt Paár Ádám.
A kultúrharc jelentései – Egy fogalom külföldön és idehaza
A 2010 óta tartó kultúrharc a jobboldali uralkodó párt számára a kizökkent idő helyreállítása, az ellenzék számára éppen a rendszerváltás óta tartó történelmi idő kizökkentése. A kultúrharcban a nemzet-globalizáció, függetlenség-birodalmiság kap főszerepet. Történelmi összefüggésben mutatjuk be a kormány intézkedéseit és szándékait.
Közös ünnep
Vajon hogyan ünnepeljük mi október 23-át, és hogyan a franciák a maguk forradalmát? Hasonlóságok és különbségek Csizmadia Ervin blogbejegyzésében.
Vízió? Dehogy. A szakpolitikai kártya
A francia elnökjelölti viták gyakran döntőek a választás kimenetelét tekintve. Vajon mit tett hozzá a legutóbbi vita Emmanuel Macron győzelméhez? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Aranykorok és hanyatlások
Paár Ádám blogbejegyzésében arról ír, hogy egy adott korszak megítélése utólag nézve tűnik aranykornak vagy hanyatlásnak.
Miért fogadják el Macrontól, amit Orbántól nem?
Korábbi kutatásainkban már rámutattunk, több a közös Emmanuel Macron és Orbán Viktor között, mint gondolnánk. Most Macron nagyszabású fejlesztési terve alapján azt vizsgáljuk, miért fogadják el a nemzetkarakterológiai megközelítést esetében, és a magyar miniszterelnöknél miért nem?
Nemzetközi beágyazottság
A Hír TV Csörte című műsorában Rajnai Gergely kifejtette, hogy a magyar politika alakulását nem csak a belföldi, hanem a külpolitikai fejlemények is erősen befolyásolják.
A német–francia tengely az európai politikában
Köztudott, hogy a német–francia tengely az Európai Unió „motorja”, ám létrejötte, a felek ezt kísérő vitái az európai integrációról kevésbé ismertek. Milyen Európát akartak-akarnak a németek és a franciák, és melyikük milyen sikerrel valósította meg európai színtéren az elképzeléseit?