magyar pártrendszer
Tag
Az innováció kényszere
Ahhoz, hogy mélyebben megérthessük a magyar pártrendszer jelenlegi átalakulását, elengedhetetlen, hogy egy régen alkotó közgazdász szerző, Joseph Schumpeter elméletén keresztül elemezzük azt. Zsiga Bulcsú írása.
Befagyott erőviszonyok
Az Indexnek nyilatkozva Rajnai Gergely arról beszélt, milyen bel- és külpolitikai okai vannak a már jó ideje mozdulatlan pártpreferenciáknak Magyarországon.
Vízió és pártpolitika
Mi nem a vízió, és mi igen? Vajon miért nem sikerül rátalálnia egy életképes vízióra a magyar ellenzék pártjainak? Csizmadia Ervin a Jelen-ben.
Az ellenállás magyar útja
A magyar politikában – a kormány- és a rendszerellenzékiség mellett – mindig volt ellenállás. De mi is ez valójában? hogy fér össze ellenállás és demokrácia? Csizmadia Ervin interjúja.
A magyar társadalom régen és ma
Egyre fontosabb, hogy a pártpolitikát ne önmagában, hanem a társadalmi struktúrával összefüggésbe hozva elemezzük. Csizmadia Ervin írása.
Önkormányzatiság és országos politika
A Spirit FM Aktuál című műsorában Rajnai Gergely azt a világszerte jellemző trended elemezte, hogy az önkormányzatiság és az országos szintű politika egyre jobban összefonódik, ebbe illeszkedik Karácsony Gergely és a kormány vitája is.
A lassú lépések politikája
Aki gyakran emlegeti, hogy az út a lényeg, az még nem beszélgetett politikussal. Merthogy a politikusi perspektíva egészen más, számukra a megérkezés a fő. Lakatos Júlia írása.
Ellenzéki stratégiák
Az Index cikkében Rajnai Gergely a Momentum és a DK eltérő stratégiáit elemezte.
Parlament, utca, alternatíva
A mai magyar ellenzék azért talál nehezen alternatívát, mert a parlamentáris ellenzékiség hagyományai nagyon gyengék itthon. Marad az utca? Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Az ellenállás politikája
A mai magyar ellenzék egyre gyakrabban emlegeti az ellenállás szükségességét a Fidesz-kormánnyal szemben. De mi fán terem az ellenállás, és vezethet-e eredményre? Csizmadia Ervin történeti elemzése.
Az édes kétpártrendszer
Egyre többször kerül szóba, hogy a DK jót húzott, amikor létrehozta árnyékkormányát. De vajon van-e esély Magyarországon egy klasszikus kétpártrendszere? Csizmadia Ervin írása.
A dolog természete
Mi végre az ellenzékiség? Van-e az ellenzéknek győzelmi stratégiája? Lesz-e domináns párt az ellenzéki térfélen? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Novák Zoltán az Élet és Irodalomban megjelent elemzésében.
Ellenzéki stratégiák
A Karc FM Hangoló című műsorában Rajnai Gergely kifejtette, hogy míg a Momentum a program és az ideológia kialakítására, addig a DK a szervezetépítésre fóluszálja a stratégiáját.
Konzervatív hagyomány itthon és külföldön
A Hit Rádió Világnézet című műsorában Rajnai Gergely elmondta, hogy bár a konzervativizmus nemzetközileg jól beazonosítható irányzat, a hazai pártpolitikában nincs hagyománya, így a Jobbik névváltoztatása inkább külföld felé beszédes.
Belpolitikai vezérlő elvek
Ahány párt, annyi évértékelő. Mégis milyen hozzáadott értéket adnak egy szokványos beszédhez képest? Lakatos Júlia és Rajnai Gergely a három legmarkánsabb beszéd vezérfonalát elemezte.
Kétféle felfogás
A mai magyar politikában nem csak a liberalizmus és a populizmus küzdelme zajlik, hanem egy olyan küzdelem is, amelyben különböző korszakok demokrácia-felfogásai csapnak össze. Csizmadia Ervin elemzése.
A pártnélküliség előnyei és hátrányai
A Hír TV Napi aktuális című műsorában Rajnai Gergely elmondta, hogy a politikamentes politikára világszerte növekvő igény komoly dilemma elé állítja a magyar pártokat is.
Az ellenzék állapota
Pártok és rendszerek
Novák Zoltán a Republikon Intézet konferenciáján a magyar pártrendszerről fejtette ki véleményét.
Friss levegő?!
A 2002-es választások után világossá vált, hogy valójában mindössze két pólusképző erővel rendelkező mamutpárt létezik: a Fidesz és az MSZP. A színpadon azonban két új szereplő is feltűnt, a Jobbik és az LMP, kérdés, hogy parlamentbe jutásuk esetén ők milyen irányban változtatnák meg a magyar politikát. A problémát három szinten kell megvizsgálnunk: a pártrendszer, a politikai kultúra és a szakpolitikák szintjén.
Az utolsó cédulás választás
Nem csak a könyveknek, de a választási kampányoknak is megvan a maguk sorsa. Az ideinek például az határozza meg a „sorsát”, hogy 2008–2009-ben lényegében szétesett az 1990 után kiépült, zárt, merev, bombabiztosnak, szinte örökre megváltoztathatatlannak tűnő pártrendszer. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.
Pártok és identitásválság
Mert a magyar pártrendszer mai formájában eljutott teljesítőképessége határáig, s inkább nevezhető állagvédőnek, semmint innovációra, megújulásra képesnek. De hogy ki és mikor jár elő „jó példával”, egyelőre nem tudhatjuk, a folyamatnak még csak a kezdetén tartunk. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A történelem pártjai
Más pártok, más szellemi erőterek, más hatalomközpontok fejlődtek ki a korábbi jelentéktelenségből, az utolsókból elsők, a törpékből nagyok, majd óriások lettek, az MSZP és a Fidesz eluralta a politikai mező két oldalát, és az egykori rendszerváltó nagypártok immár legfeljebb csak szövetségesként asszisztálhattak az időközben az ő politikai oldalukra tévedt új nagyok mellett. Elemzésünk az okokról.
Új pártok esélye
.Novák Zoltán a HVG-nek nyilatkozott az új pártok parlamentbe jutásának esélyeiről és kritériumairól.
Nagypárti és kispárti dinamizmus
2008 április közepére mintha új erővonalak rajzolódnának ki a pártpalettán. Zajlik egyfajta belső pártosodási folyamat, miközben igény lenne új pártokra, amelyek azonban hiányoznak. Csizmadia Ervin trendelemzése.
Három párt – hat irányzat
Elemzésünk a három legjelentősebb parlamenti párton (MSZP, Fidesz és SZDSZ) belül tapasztalt különböző irányzatokról a 2008-as népszavazás (háromigenes) fényében.
A befagyott pártrendszer
Csizmadia Ervin tanulmányának a középpontjában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogy miért ilyen a hazai pártstruktúra. Vajon a jelenlegi determináló feltételek között van-e esélye új párt vagy pártok létrejöttének avagy ezt a közélet speciális kettéosztottsága egyfelől, illetve a pártok osztottságán túlmutató kartell-jellege kizárja?