magyar politika
Tag
A kíváncsiság politológiája
A magyar politika – bár sokszor nagyon statikusnak és kiszámíthatónak tűnik – rendkívül érdekes. Vajon milyen képet mutat a jelenlegi hazai politika, ha a jelen mellett a történelmet is számításba vesszük? Csizmadia Ervin nagyinterjúja a 168.hu-n.
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia
A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.
Idegen-e a külső erőtér?
A rendszerváltás után a külső erőtér sokáig barátinak tűnt. Az elmúlt időszakban viszont növekedett a távolság az európai intézmények és a hazai kormánypolitika között. Csizmadia Ervin az okokról beszélt az Inforádió Aréna című műsorában, s e mellett az ellenzék állapotát is részletezte.
Az ellenzék új értelmezése
Sok bírálatot kapott április 3-a után az ellenzék, holott a magyar ellenzék nemzetközi mintákat követett: a nagy kormánypárttal szemben a kis ellenzéki pártok összefogtak. A jövő ellenzékisége azonban nem a nemzetközi trendkövetésen, hanem az eredetiségen múlik. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Spirit rádióban.
Lehet-e megírni a történelmi igazságot?
Paár Ádám arról ír blogbejegyzésében, hogy a történelemről való gondolkozás mindig megosztotta a magyar értelmiségi táborokat.
Történelmi kihívások és magyar politika
A kormányoldal számára történelmi kihívás viszonyának rendezése az Európai Unióval. A hazai baloldalnak saját magával kell tisztába jönnie. Csizmadia Ervin interjúja az Indexen, és a Mandineren.
A Fidesz a magyar politikában
Csizmadia Ervin két helyszínen is szerepelt Miskolcon, a helyi televízióban, és a Demokratikus Közéleti Akadémia rendezvényén.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
A háború és a választási hajrá
Az orosz invázió alapjaiban átrajzolja a világpolitikát és a magyar választási kampányt is. Hogyan alakul a pártpolitika a háború árnyékában? Csizmadia Ervin interjúja.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
Nemzetközi beágyazottság
A Hír TV Csörte című műsorában Rajnai Gergely kifejtette, hogy a magyar politika alakulását nem csak a belföldi, hanem a külpolitikai fejlemények is erősen befolyásolják.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Hogyan tanuljunk előválasztást?
A francia Le Figarónak nyilatkozva Rajnai Gergely kifejtette, hogy az előválasztás a magyar politikai kultúrában újdonság, ezért a szereplők (a választók és a jelöltek) tanulják a folyamatot.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A nyugati média ereje
Az Újpest Tv-nek adott interjúban Nagy Attila Tibor úgy vélte: a magyar politika megítélésekor a nyugat-európai politikusoknak oda kell figyelniük az ottani fősodratú médiára, sajtóra, amely kifejezetten ellenséges az Orbán-rendszerrel szemben.
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
A cselekvő demokrácia alternatívája
A Fidesz felismerte ezt a változási folyamatot, és megpróbált bekapcsolódni a vitába, a balliberális ellenzék ezzel szemben nem látja az „Orbán-fától” a globális erdőt. Pedig a magyar társadalom figyelmét nem kerülte el a nyugati világ válságjelensége. Ha az ellenzék bizonyítani akarja kormányzati kompetenciáját és megújulási képességét, akkor hasonló súlyú gondolati újítással kell előállnia, mint hajdan Gyurcsány Ferencnek a giddensi harmadik út eszméjével.
Kormányváltás, mindenek felett
Az MSZP 2010-ben bekövetkezett ellenzékbe kerülése óta eltelt két évét értékeinek vizsgálatával, az elmúlt nyolc év helyenként önkritikus elemzéssel, és a párt új programjának megalkotásával is töltötte. Elemzésünk a kialakult helyzetről és az MSZP új programjáról.
Az unortodoxia pszichológiája
Miniszterelnökünk folyamatosan pozíciót keres, az amerikai és a nyugat-európai politikusok sem értik a cselekedeteit, ráadásul a külföldi sajtó is kipécézte magának Magyarország első emberét. Mi vezeti Orbánt? Mi kell ahhoz, hogy 2014-ben újrázhasson? És mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeressé váljon? Interjú Csizmadia Ervinnél a Hír24-en.
Az előregisztráció és a közérdek
Mi végre ez a folyamatos igyekezet a választási rendszer megújítására? A közvélemény-kutatás szerint a társadalom többsége elutasítja az előzetes regisztrációt, ami még mindig nem jelenti azt, hogy akkor az elvetendő, hiszen a többségnek nincs automatikusan igaza, és meg is változtathatja a véleményét, ha a véleményvezérek konszenzusa leszivárog. Elemzésünk a felvetésről.
A külpolitika újragondolása
„A kormány politikájának a lényege, hogy kihívóan viselkedik Európában és a magyar közegben is. Addig, amíg nem tárgyalnak velük egyenrangúan, vagyis nem írásban fogalmazzák meg nekik a kritikát, nem lépnek, tartják a pozíciójukat.” Csizmadia Ervin az Inforádió Aréna műsorának vendége volt.
A tusnádfürdői ív
A tusnádfürdői beszédekkel „külpolitikai” okokból érdemes foglalkozni, ugyanis ezekben sűrűsödik össze a leginkább az orbáni „társadalomfilozófia” és világkép, mindaz, amit a volt ellenzéki vezér, mai miniszterelnök Európáról (s benne Magyarországról) gondol. Ráadásul nem csak azért célszerű elővennünk ezeket a szövegeket, mert egy gondolkodásmód dokumentumai, hanem azért is, mert magyarázatul szolgálhatnak Orbánra és a Fideszre.
A magyar válságkezelés krízise
De pontosan honnan ered és főként miben áll ez a szinte megmásíthatatlan elképzelés, aminek kivitelezése érdekében a Fidesz-KDNP a nem konvencionális gazdaságpolitikai lépések súlyos árát is hajlandó volt megfizetni? Először erre kell választ adnunk ahhoz, hogy megérthessük, miért is árulkodik a meghirdetett akcióterv a válságmenedzselés válságáról.
A magyar pártrendszer további változása
A magyar pártrendszer átalakulása megítélésünk szerint sem fejeződött be. Elutasítva azt a megfogalmazást, hogy „diktatúra van”, s elfogadva azt a másikat, hogy öles léptekkel haladunk egyfajta „dominánspárti” modell felé… Csizmadia Ervin írása a FN24-en.
A romakérdés (?) néhány vitás pontja
Nem etnikai kérdésről beszélünk, hanem egy „etnicizálódott” problémáról, vagyis arról, hogy a roma népesség nagy része mélyszegénységben él. Nem véletlenül teszünk kérdőjelet a romakérdés kifejezés mögé. A romakérdés szervesen integrálódik egyéb szakpolitikákba. Paár Ádám elemzése.
Szavazni kötelező?!
A napvilágot látott hírek szerint az MSZP minden választójogosult állampolgár számára kötelezővé tenné a szavazást. Úgy tűnik, a magyar pártok kezdenek rájönni arra, hogy a demokráciát nem a – mégoly jól megtervezett – intézmények, hanem az állampolgárok tartják működésben. Elemzésünk a Népszavában.
A csökkenő népszerűségtől az identitásválságig
A Fidesz népszerűségvesztése tehát több mint a ciklus közepén szinte törvényszerűen bekövetkező visszaesés. Valójában arról van szó, hogy a nagy kormányzópártokra idehaza mindig is jellemző országmenedzselő szerepben az ellenzékiségre berendezkedett jobboldal nem találja a helyét. Elemzésünk a kialakult helyzetről.