magyar politika
Tag
Lehet-e megírni a történelmi igazságot?
Paár Ádám arról ír blogbejegyzésében, hogy a történelemről való gondolkozás mindig megosztotta a magyar értelmiségi táborokat.
Történelmi kihívások és magyar politika
A kormányoldal számára történelmi kihívás viszonyának rendezése az Európai Unióval. A hazai baloldalnak saját magával kell tisztába jönnie. Csizmadia Ervin interjúja az Indexen, és a Mandineren.
A Fidesz a magyar politikában
Csizmadia Ervin két helyszínen is szerepelt Miskolcon, a helyi televízióban, és a Demokratikus Közéleti Akadémia rendezvényén.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
A háború és a választási hajrá
Az orosz invázió alapjaiban átrajzolja a világpolitikát és a magyar választási kampányt is. Hogyan alakul a pártpolitika a háború árnyékában? Csizmadia Ervin interjúja.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
Nemzetközi beágyazottság
A Hír TV Csörte című műsorában Rajnai Gergely kifejtette, hogy a magyar politika alakulását nem csak a belföldi, hanem a külpolitikai fejlemények is erősen befolyásolják.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Hogyan tanuljunk előválasztást?
A francia Le Figarónak nyilatkozva Rajnai Gergely kifejtette, hogy az előválasztás a magyar politikai kultúrában újdonság, ezért a szereplők (a választók és a jelöltek) tanulják a folyamatot.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A nyugati média ereje
Az Újpest Tv-nek adott interjúban Nagy Attila Tibor úgy vélte: a magyar politika megítélésekor a nyugat-európai politikusoknak oda kell figyelniük az ottani fősodratú médiára, sajtóra, amely kifejezetten ellenséges az Orbán-rendszerrel szemben.
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
Lesz-e új Orbán Viktor a Fideszben?
„A Fidesznek most nagy szüksége van a konszolidációra, mivel viharos korszakon van túl” – Paár Ádám nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
Politikai nevelés
Nyugat-Európában a (politikai) nevelés történelmileg természetes, integráns adottság; Magyarországon sohasem volt – s ma sem – az. Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
„Mit kezdjünk” sorozat, 4.
A Méltányosság Politikaelemző Központ Mit kezdjünk? sorozata következő részében nem kevesebbet állítunk, mint hogy a magyar múlt adaptációs hagyományának korlátai vezettek többek közt egy olyan téves irányú energiapolitikai evolúcióhoz, mely döntően felelős azért az adósságspirálért, melynek korlátozását már az alaptörvénybe is beemelték. Sorozatunk negyedik része a Népszabadságban.
A kormányzás minősége
Ebben az írásban nem az a cél, hogy a „rossz kormányzás” aktuálpolitikai vetületeit (esetünkben az Orbán-kormány tevékenységét) unalomig ismert módon lehúzzuk, és (egy kis kép- és logikai zavarral) ismételten elmondjuk, hogy azért nincs „jó kormányzás”, mert „rossz kormányzás” van. Ilyen típusú elemzésekből tengernyi van, és nem gondoljuk, hogy ezek számát nekünk is szaporítanunk kellene.
Az európai kohézió
Kísérletet tettünk tehát arra, hogy új értelmezési keretbe helyezzük a kormány és az Unió közötti konfrontációt. Mindamellett arra is érdemes kitérnünk, hogy az Unió szemléletváltása milyen irányba mutat, hol tart ez a folyamat és milyen buktatói vannak.
Technokrácia és/vagy demokrácia?
Sokan Rómára vetik a tekintetüket. Mindenki azt hitte, hogy Silvio Berlusconi kirobbanthatatlan a hatalomból. A csapás onnan jött, ahonnan azt senki nem várta: a gazdaságból. Csábító lenne a hasonlat, hogy ha Olaszországot egy szakértőkből álló kormány menti meg az államcsőd fenyegetésétől, akkor esetleg Magyarországon is van opciója egy szakértői kormány felállásának. Elemzésünk a kialakult európai helyzetről.
Veszélyben a szabadság?
A nyugatiak nem értik a magyar politikai kultúrát. Azt sem, hogy Orbán mit, miért csinál. Alighanem szavazói egy része sem érti. A kormány tevékenységéből egyértelmű: megnőtt az állam szerepe. Paár Ádám interjúja a Népszabadságban.
Orbán és Európa
Az EU-val való konfliktussorozatot, ellentétben az alkalmazkodóbb magatartást kívánatosnak tartó magyar baloldali kormányok felfogásával, már másfél évtizede a politika természetes elemének tartja a Fidesz, és Orbán Viktor. Olyan folyamatnak, amelynek során a magyar érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell. Elemzésünk Orbán Európa képéről.
A kulturális dimenzió Magyarországon
A civilizációjára büszke Európával szemben ott van egy másik oldal, mely kultúrájára büszke, nem gazdag, intézményrendszere sem olyan kifinomult, de belső értékeit kívánja óvni. Ez a nyugati civilizáció találkozik a felzárkózásról lemondott, de sajátosságait féltő magyarokkal, és nagyon nem értik egymást. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Külföldi kritikák kereszttüzében
Hazánk ritkán üti meg a világsajtó ingerküszöbét. Ekkor is szinte csak negatív hírekkel. Vajon miért kezdett el a külföld foglalkozni Magyarországgal, és miért nem volt képes a kormány hatékonyabban kezelni a külföldi kritikákat? Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Bajnai Gordon vezetheti az ellenzéket?
Paár Ádám úgy véli, könnyű széles ellenzéki összefogást kialakítani, de vannak kétségei afelől, hogy ezt a választás után is egyben lehet-e tartani. Kollégánk nyilatkozott az InfoRádiónak.
Az állam, a szubszidiaritás és a köznevelés
A kormányzat mindent megtett-e a szükséges segítségnyújtás érdekében. Segítséget nyújtott-e a védőnői hálózat fejlesztésével a támogatásra szoruló, hátrányos helyzetű, esetleg mélyszegénységben élő családoknak? Most megtesz-e a kormány mindent annak érdekében, hogy a gyakorlatban megvalósuljon a kötelező óvodáztatás? Épülnek-e új óvodák, bővítik-e a férőhelyeket? Kérdésekre válaszokat elemzésünk adja.
Magyar illiberális demokrácia?
Amikor tehát azt a kérdést tesszük fel, hogy demokrácia-e még Magyarország, és ha igen, milyen típusú, akkor a válaszunk attól függ, melyik interpretációt fogadjuk el. Elemzésünk Fareed Zakaria illiberális demokrácia gondolatának hazai praktikáiról.
A törvényhozás minősége
Novák Zoltán szerint a totális reformfolyamat végén új politikai rendszer jön létre, de még korai megmondani, hogy ez mennyire lesz hatékony és elfogadható a választópolgárok számára. Kollégánk nyilatkozata a HVG-n.
Hány kormányunk is van?
„Vajon melyik interpretáció az igaz: Orbán egyszemélyi hatalma (amelyből az következne, hogy elfojtja a vitákat), vagy a centrális erőtér – a vitákat szándékosan generáló – logikája? Netán – hogy tovább bonyolítsam – a kettő egy és ugyanaz, s a kormányfő egyszerre engedékeny vezető és kíméletlen döntnök?” Csizmadia Ervin írása a Mindennapi.hu oldalán.