magyar politika
Tag
Az ellenzék állapota
A magyar politika keresztmetszete
Az Uralkodó párt című MPK-kötetről, a hazai pártpolitikáról, a szereplők egymáshoz való viszonyáról és más témákról beszélt Csizmadia Ervin több fórumon.
Árnyékkormányok a világban
Mennyire eredményesek az árnyékkormányok, miként válhatnak valódi kabinetekké, és mit jelent ez a DK kezdeményezése szempontjából? Európai körkép segítségével erre a kérdésre ad választ Rajnai Gergely elemzése.
A kíváncsiság politológiája
A magyar politika – bár sokszor nagyon statikusnak és kiszámíthatónak tűnik – rendkívül érdekes. Vajon milyen képet mutat a jelenlegi hazai politika, ha a jelen mellett a történelmet is számításba vesszük? Csizmadia Ervin nagyinterjúja a 168.hu-n.
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia
A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.
Idegen-e a külső erőtér?
A rendszerváltás után a külső erőtér sokáig barátinak tűnt. Az elmúlt időszakban viszont növekedett a távolság az európai intézmények és a hazai kormánypolitika között. Csizmadia Ervin az okokról beszélt az Inforádió Aréna című műsorában, s e mellett az ellenzék állapotát is részletezte.
Az ellenzék új értelmezése
Sok bírálatot kapott április 3-a után az ellenzék, holott a magyar ellenzék nemzetközi mintákat követett: a nagy kormánypárttal szemben a kis ellenzéki pártok összefogtak. A jövő ellenzékisége azonban nem a nemzetközi trendkövetésen, hanem az eredetiségen múlik. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Spirit rádióban.
Lehet-e megírni a történelmi igazságot?
Paár Ádám arról ír blogbejegyzésében, hogy a történelemről való gondolkozás mindig megosztotta a magyar értelmiségi táborokat.
Történelmi kihívások és magyar politika
A kormányoldal számára történelmi kihívás viszonyának rendezése az Európai Unióval. A hazai baloldalnak saját magával kell tisztába jönnie. Csizmadia Ervin interjúja az Indexen, és a Mandineren.
A Fidesz a magyar politikában
Csizmadia Ervin két helyszínen is szerepelt Miskolcon, a helyi televízióban, és a Demokratikus Közéleti Akadémia rendezvényén.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
A háború és a választási hajrá
Az orosz invázió alapjaiban átrajzolja a világpolitikát és a magyar választási kampányt is. Hogyan alakul a pártpolitika a háború árnyékában? Csizmadia Ervin interjúja.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
Nemzetközi beágyazottság
A Hír TV Csörte című műsorában Rajnai Gergely kifejtette, hogy a magyar politika alakulását nem csak a belföldi, hanem a külpolitikai fejlemények is erősen befolyásolják.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Hogyan tanuljunk előválasztást?
A francia Le Figarónak nyilatkozva Rajnai Gergely kifejtette, hogy az előválasztás a magyar politikai kultúrában újdonság, ezért a szereplők (a választók és a jelöltek) tanulják a folyamatot.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A nyugati média ereje
Az Újpest Tv-nek adott interjúban Nagy Attila Tibor úgy vélte: a magyar politika megítélésekor a nyugat-európai politikusoknak oda kell figyelniük az ottani fősodratú médiára, sajtóra, amely kifejezetten ellenséges az Orbán-rendszerrel szemben.
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
Forradalmat? Megegyezést!
Mi vezethet ki a mostani válságból? Az egyik lehetséges válasz, hogy a felek, félretéve az ellentéteiket, megpróbálnak konszenzusra jutni bizonyos normák, értékek képviseletében, amelyhez tűzön-vízen át ragaszkodnak. Kell, hogy legyen egy minimálprogram az ország felzárkózására, amelyben a mai kormánypártok és az ellenzék nagy része egyetért!
Központosítás és központosítók
A miniszterelnök odakint rebellis, idehaza központosít. Vetélytársa támogatja az uniós centralizálást, s itthon lenne lazább. Csizmadia Ervin elemzése a FN24-en.
Milyen a jó politikai program?
2010 és 2012 közötti időszakban sokan temették a balliberális oldalt, döntően két okból. Egyrészt az alkalmasnak tűnő vezető, másrészt a megfelelő program hiánya miatt. Most a vezető (akárki akármit mond is) úgy néz ki, meglehet; a program ügyében pedig nyilvánvalóan megkezdődnek majd az egyeztetések. Az ellenzék most talán jobban bízhat – mint akár egy hónapja – abban, hogy 2014-re versenyképessé teheti magát. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
A „központosítás” alakzatai
Ahogy mondani szokás: van benne rendszer, s ez a központosítás. Ettől a szótól még akkor sem kell idegenkednünk, ha ennek a kifejezésnek a magyar közgondolkodásban jottányit sincs pozitív tartalma. Írásunk az aktuális trendekről.
Olasz, magyar egy úton
Állítsuk meg a Hanyatlást! Ez egy 2012-ben alakult olasz mozgalom, melynek célja az olasz politikai kultúra megváltoztatása. Utóbbit Lampedusa, a Párduc című regény írója úgy jellemzett: változtatni azért, hogy semmi ne változzon. Magyarországon is hasonló a helyzet? Paár Ádám írása a FN24-en.
Átalakuló egészségügy
Az elmúlt két esztendőben a kétharmados választási felhatalmazás által teremtett új pártpolitikai erőtérben a győztesek – a korábbiakhoz képest teljesen új paradigma mentén – az egészségügy minden területén átfogó átalakításba kezdtek. A ciklus felénél tanulmányunk éppen ezért sokkal inkább egy reformfolyamat lépéseinek értékelését, semmint egy már működő rendszer eredményeit tárja fel.
Hűvös messiások – a szakértőiség imázsa
Ahogyan Magyarországon a szakértői jellegű Bajnai-kormány programja és tevékenysége felértékelődik, és az idő múlásával egyre inkább megszépül – hasonlóan Mátyás király emlékezetéhez –, úgy Olaszországban is vannak körök és csoportok, amelyek számára a Monti-kormány testesíti meg a pártérdekeken felülálló kormányzást.
Köznevelés vagy közoktatás
A második Orbán-kormány időszakában talán egyetlen más szakpolitikai területen megkezdett reformmal kapcsolatban sem merült fel annyi kritika, mint amennyi az oktatás-nevelés területén elindított reformot érte. Elemzésünk a kormány oktatáspolitikájáról félidő után.