magyar politika
Tag
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A nyugati média ereje
Az Újpest Tv-nek adott interjúban Nagy Attila Tibor úgy vélte: a magyar politika megítélésekor a nyugat-európai politikusoknak oda kell figyelniük az ottani fősodratú médiára, sajtóra, amely kifejezetten ellenséges az Orbán-rendszerrel szemben.
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
Bajnai Gordon vezetheti az ellenzéket?
Paár Ádám úgy véli, könnyű széles ellenzéki összefogást kialakítani, de vannak kétségei afelől, hogy ezt a választás után is egyben lehet-e tartani. Kollégánk nyilatkozott az InfoRádiónak.
Az állam, a szubszidiaritás és a köznevelés
A kormányzat mindent megtett-e a szükséges segítségnyújtás érdekében. Segítséget nyújtott-e a védőnői hálózat fejlesztésével a támogatásra szoruló, hátrányos helyzetű, esetleg mélyszegénységben élő családoknak? Most megtesz-e a kormány mindent annak érdekében, hogy a gyakorlatban megvalósuljon a kötelező óvodáztatás? Épülnek-e új óvodák, bővítik-e a férőhelyeket? Kérdésekre válaszokat elemzésünk adja.
Magyar illiberális demokrácia?
Amikor tehát azt a kérdést tesszük fel, hogy demokrácia-e még Magyarország, és ha igen, milyen típusú, akkor a válaszunk attól függ, melyik interpretációt fogadjuk el. Elemzésünk Fareed Zakaria illiberális demokrácia gondolatának hazai praktikáiról.
A törvényhozás minősége
Novák Zoltán szerint a totális reformfolyamat végén új politikai rendszer jön létre, de még korai megmondani, hogy ez mennyire lesz hatékony és elfogadható a választópolgárok számára. Kollégánk nyilatkozata a HVG-n.
Hány kormányunk is van?
„Vajon melyik interpretáció az igaz: Orbán egyszemélyi hatalma (amelyből az következne, hogy elfojtja a vitákat), vagy a centrális erőtér – a vitákat szándékosan generáló – logikája? Netán – hogy tovább bonyolítsam – a kettő egy és ugyanaz, s a kormányfő egyszerre engedékeny vezető és kíméletlen döntnök?” Csizmadia Ervin írása a Mindennapi.hu oldalán.
Narratívák nélkül
Ebben a helyzetben óriási igény mutatkozik a közéletben olyan új narratívák felbukkanására, amelyek némiképpen távolabbról szemlélik az eseményeket, és segítik azokat elhelyezni valamilyen logikus rendszerben. Miközben a nyugati világban mind a pártpolitika, mind a tudomány területén valóságos verseny indult meg a magyarázatok között, addig idehaza úgy tűnik, egyelőre még a kérdésfelvetésig sem sikerült eljutni.
A köznevelés elmélete és koncepciója
A második Orbán-kormány reformjai közül az oktatás-nevelés – vagy ahogyan a Hoffmann Rózsa által kidolgozott törvényjavaslat nevezi: köznevelés – területén végrehajtott intézkedések váltották ki talán a legegységesebb ellenállást az adott szakterület dolgozói (pedagógusok, oktatási szakértők) részéről. Paár Ádám írása a Stop.hu felületén.
A tettek és a szavak
Mi a mai kormánypolitikusok hallgatását látva azt kérdezhetjük: Miért nem írnak cikket? Miért nem beszélnek? Miért nem mondják el, milyen elképzeléseik vannak? Miért nem értik, hogy ez fontos? E kérdésekre keresi a választ Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
A Jobbik az interneten
2006, az őszödi beszédet követő utcai tiltakozások óta robbanásszerűen fejlődik a radikális jobboldal online hálózata. Méretei ellenére a közösség teljesen zárt, az oldalak szinte kizárólag egymáshoz kapcsolódnak. Bár a Jobbik nem irányítója a hálózatnak, a középpontjában áll. Elemzésünkről közölt összefoglalót az Index.hu.
„Mit kezdjünk” – A Méltányosság sorozata a Népszabadságon – I. rész
Magyarországon egyre feszültebb a politikai helyzet. A kormány az IMF-fel való tárgyalás meghirdetésével látszólag valamelyest engedett a szinte minden oldalról feléje irányuló kritikáknak, de ezt leszámítva nem nagyon érzékelünk változást kormányzásának alapjellegét illetően. Az ellenzék erői talán úgy érzik, hogy sikerül fogást találniuk a kormányon. De az ellenzék meglehetősen kaotikus és kormányképtelen állapotban van. Nem nehéz előrevetíteni: a következő hónapokban a „nemzeti együttműködéstől” messzebb kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha. Sorozatunk első része a Népszabadságban.
A nyugatosság alternatívái
A válaszhoz először is definiálnunk kell a nyugatosságot, ami nem könnyű. A magyar politikatörténethez fordulva azonban nyerhetünk támpontokat. Történelmi aspektusú elemzésünk a Nyugat és Magyarország kapcsolatáról.
A Bethlen-korszak pártpolitikai öröksége
Ha felfigyelünk a hasonlóságokra, akkor észrevehetjük, hogy a Fidesz a bethleni utat járja: a bethleni kormánypárthoz hasonlóan a Fidesz arra törekszik, hogy a választási törvény megváltoztatásával hosszú időre bebiztosítsa magát a kormányzati pozícióban. Elemzésünk a történelmi hasonlóságokról.
Hogyan tér vissza a hagyomány?
A „millások”, illetve a 4K! mozgalom rendezvényeinek kommentálása, értékelése révén a fiatal, húszas-harmincas értelmiségiek estek egymásnak, korábban ritkán tapasztalt vehemenciával és személyeskedéssel. Mindez azt mutatja, hogy a 21. századra egy tapodtat sem jutottunk előre a magyar politikatörténet rossz hagyományainak meghaladása terén. Írásunk a múlt és jelen trendjeiről.
A „szuperpárt” megalakulása
A ma megalakuló Gyurcsány-párt egy éves vajúdás eredménye, noha már egy évvel ezelőtt is pontosan látni lehetett, hogy a Demokratikus Koalíció Platform párt a pártban. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Klebelsberg kottája
A rövidesen a parlament elé kerülő köznevelési törvénytervezet a néhai kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó elképzeléseit követi, amikor a mai korban is lehetőséget lát valamilyen új embereszmény kinevelésére. De vajon lehetséges-e a 21. század elején átnevelni egy társadalmat? Csizmadia Ervin írása a Hírszerzőn.
Új gondolkodás
„2011 októberében Magyarországon egyre feszültebb a helyzet, és ez a feszültség növekedni fog. A nemzeti együttműködéstől messzebbre kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha.” Csizmadia Ervin két részes interjúja az Inforádióban.
Egyensúlyteremtők és társadalomvédők
A mai magyar pártpolitikai versenyben sajátos munkamegosztás van. A bal oldalon állnak a „gazdasághoz értők”, a jobboldalon a „társadalomhoz értők”. Ezek az önképek kellő elszántsággal töltik meg a feleket: a Fidesz, ha kormányon van, nem törődik a gazdasággal, az MSZP a társadalommal. De meddig folytatható mindez? – Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
„Abszurd” ellenzéki koalíciók
Mi köze Gyurcsánynak és Karácsony Gergelynek a Bethlen-korszak közélőihez? A jelen ellenzéki problémáit helyezi történelmi kontextusba Csizmadia Ervin a Figyelőn.
Három egy ellen?
Egyre többen vizionálnak egy széles politikai összefogást a parlamenti ellenzék erői között. Legutóbb Karácsony Gergely vetette fel, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik közösen támogatott egyéni jelöltekkel megtörheti a Fidesz-KDNP hatalmát a következő választáson. A lehetőségekről Paár Ádám írt a Népszavában.
Károlyi Mihály és a Fidesz
Az első magyar köztársaság, az úgynevezett „népköztársaság“ elnökének, a balszerencsés sorsú nagykárolyi Károlyi Mihály grófnak a szobra – legalábbis egyelőre – megmenekült. Az Országgyűlés 39 igen, 307 nem arányban utasította el a Jobbik-frakció módosító javaslatát, amelyet a szélsőjobboldali párt a Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló határozati javaslathoz nyújtott be. Paár Ádám írása a HVG-n.
Reformkritikusok tömege
A hazai politikát húsz éve sakkban tartja a szociáldemagógia. Ellenzékben minden párt illegitimnek kívánja láttatni a hatalmon levő kormányt és megpróbál mindennemű reformot megakadályozni. Ennek következtében, miközben gyakorlatilag nem léteznek reformpárti választói erők, az évek során kialakult a mindenkori reformkritikusok tömege. Ez most sincs másképp. Lakatos Júlia elemzése.
A mértéktartás politikája
A Fidesz kongresszusának szónokai az eddigi politika töretlen és következetes folytatását ígérték. Az ellenzék nyilvánvalóan nem lesz boldogabb ettől, de a kongresszus a párt saját közönségének szólt. Pokorni Zoltán beszéde („hajlamosak vagyunk elhinni, hogy mindenhez értünk”) viszont meglepetés volt. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Pártszavazás után
Közzétették a Gyurcsány-féle pártszavazás eredményeit. Az MSZP vezető politikusai között ezután várhatóan értelmezési harc kezdődik. Csizmadia Ervin interjúja a Hiradó.hu-n.
A váltópártiság feltételei
„A következő időszak kihívása az, hogy a Fidesszel szemben lesz-e egy életképes, nagy váltópárt” – Csizmadia Ervin nyilatkozott az InfoRádiónak.
Értelem vagy érzelem?
Paár Ádám reflexiós elemzése Eörsi Mátyás és Bauer Tamás írásai kapcsán.
Az újhullámos pártépítés
A pártosodás még mindig nem zárult le, érlelődnek az újabb változások. Korábban, az első és második hullámban új pártok jöttek létre a régiek mellett, a közeljövőben viszont nem zárható ki, hogy a régi pártokból szakadnak ki az újak. A harmadik hullámos pártosodás állatorvosi lova az MSZP. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.