magyar politika
TagA pártok demokrácia-képe
A Méltányosság Politikaelemző Központ abból a szempontból vizsgálta a több pártra is kiterjedő eseményt, hogy mi mondanivalója volt a pártoknak a demokráciáról. A kérdést pontosítva gondolkozik-e bárki azon, hogy a magyarok mért ábrándultak ki a demokráciából, és valóban kiábrándultak? Zsolt Péter a Stop.hu-n.
A Fidesz ellenfél-definiálása
Látszólag közelharcba kezdett a Jobbik és a Fidesz, ami még hangsúlyosabban kiemelte a Fidesz új eurokonzervatív arculatát. Lakatos Júlia a Stop.hu-n.
Minimális szélesség
A 2010-es év azonban eltér az eddig megszokott választási készülődésekhez képest. A rendszerváltás óta nem az a választás (elsődleges) tétje, hogy ki nyer, hanem sokkal inkább a második helyen végző párt kiléte izgatja az elemzőket, publicistákat.
A centrális erőtérről
1990 és 2006 között mindig más párt nyerte meg a választást, s négyévenkénti váltógazdálkodás alakult ki. Nem tudhatjuk persze, mi járt a rendszerváltók fejében, amikor 1989-ben kitalálták az új demokrácia kormányzati szerkezetét, de utólag úgy tűnik, mintha inkább az említett „hosszúciklusú” nyugati modellek követésében gondolkodtak volna. Írásunk egy újjáéledő jelentős magyar politikai hagyományról.
Korrupció és hagyomány
A botrány attól válik botránnyá, hogy kiderül, ez pedig azt is jelenti, hogy gyengén, rosszul, de mégiscsak működik valamiféle kontroll választott döntéshozóink felett, a rendőrség letartóztathat, a bíróságok elítélhetnek magasrangú politikusokat, a választók pedig megfoszthatják a hatalomtól az azzal visszaélőket. Ha nincsenek botrányok, az nem azt jelenti, hogy akkor talpig becsületes emberek irányítják az országot, hanem azt, hogy nincs társadalmi ellenőrzés a politika felett. Elemzésünk az aktuális belpolitikai helyzetről történelmi távlatokban.
Politikai önismeret kampány idején
A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Magyarország: bel-és külpolitika
Az elmúlt időszak egyik legfontosabb belpolitikai eseménye Orbán Viktor, a Fidesz elnökének és miniszterelnök-jelöltjének évértékelője volt. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-n.
E-vita
A beszédek iránti nagy érdeklődés immár megszokott jelenség, és bizonyítja, hogy mind az állampolgároknak, mind pedig az elemzői közösségnek igénye van a kampányidőszakban (is) a politikusok közvetlen megnyilvánulására, légyen az monológ vagy dialógus. Mindez igazolja a Méltányosság Politikaelemző Központnak a miniszterelnök-jelölti vita intézményesítéséért folytatott „harcát”.
Identitásbeszéd
A legnagyobb ellenzéki párt vezetője nem programadó vagy mozgósító jellegű kampánybeszédet intézett hallgatóságához, hanem – műfaját tekintve – erőteljes identitásbeszédet – formált véleményt. Novák Zoltán nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Szükség van-e miniszterelnök-jelölti vitára?
Ami kialakulatlan demokráciákban mindennapos, bejáratott demokráciákban nem fordulhat elő: a potenciális miniszterelnök-jelöltek magatartását nem a pillanat heve formálja, hanem kialakult és működőképes szabályokhoz való illeszkedés. Írásunk hazai és nemzetközi vonatkozásokkal.
Porhüvely és fűszer
Az elmúlt hetekben az MDF-SZDSZ közeledés részleteinek napvilágra kerülése óta forr a levegő a két párt körül. Ha elvonatkoztatunk a sajtóban megjelent találgatásoktól, akkor arra juthatunk, hogy egyetlen közös pont fűzheti össze a két pártot: a Bokros Lajos személye és programja körül kialakult konszenzus. Elemzésünk a két párt esélyeiről.
Ki nyerte meg a nyugdíjvitát?
E kérdés megválaszolása korántsem ördöngős feladat, hiszen a vita szakpolitikai dimenziójában ezúttal is csupán végletekig leegyszerűsített érvek hangzottak el. A jelek szerint ugyanis hiábavaló lenne remélni, hogy ebben a kampányban végre komolyan szó essen a nagy társadalmi ellátórendszerek érdemi reformjáról. Elemzésünk a nyugdíjvitáról.
Vesztes liberalizmus
Egyre markánsabban jelenik meg az Orbán Viktor jövendőbeli miniszterelnökségére vonatkozó liberális kritika, mely a demokrácia lebomlását állítja, s ezt magával Orbán korábbi tetteivel, nyilatkozataival támasztja alá. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Megújulhat-e a magyar közbeszéd?
Akik változásokat várnak a jelenlegi elittől, vagy értelmes, valódi közéleti polémiát akarnak hallani a kampányban, csalódnak majd, csak az erőviszonyok átrendeződése, a törésvonalak eltolódása hozhatja maga után a közbeszéd megújulását és akkor sem feltétlenül pozitív irányba. A 2010-es választások után, amennyiben a Jobbik parlamenti erő lesz, alighanem elhalványul a bal-jobb törésvonal és átadja a helyét egy rendszer-ellenes illetve fenntartó megosztásnak.
A média szereptévesztése
A mai politikai mezőny egyfajta roadshow-nak tekinti a médiaszerepléseket, ahol nincs más dolga, mint előadni ugyanazt a műsorszámot, a lehető legkisebb intellektuális erőbefektetés mellett. Novák Zoltán írása a Népszavában.
Friss Méltányosság-index
Mesterházy Attila 30 perces beszédet mondott az MSZP kongresszusán. Megállapíthatjuk, méltányossági beszédversengés figyelhető meg az MSZP háza táján. Gyurcsány Ferenc utóbbi megnyilvánulásai is ilyen irányt vettek, Bajnai Gordon pedig egyértelműen kevéssé konfrontatív. Mind közül azonban Mesterházy Attila lendült csak igazán át a méltányos beszéd módot is mérő M-index pozitív oldalára. Most először találkoztunk olyan megszólalással, ami pozitív, ahol a beszéd inkább méltányos, mint méltánytalan. Szembetűnő ugyanakkor, hogy erőtlen. Írásunk a Népszabadságon.
A megújulás programja?
Az MSZP megújulása tehát elkerülhetetlen, ugyanakkor a személyi és a programbeli megújulás kart-karba öltve kell(ene), hogy járjon. Ezen folyamatnak egyelőre halvány személyi konzekvenciáit láttuk, a párt programját illetően pedig még ennyit sem. Elemzésünk a párt egyre súlyosbodó helyzetéről.
A pártpolitikán túli tényezők
„Ha valóban az a cél, hogy az ország egészének állapota változzék, akkor nem elegendő, ha egy igazságot az országnak csak az egyik fele fogad el. Ilyen helyzetből bajosan fog profitálni az egész ország. Sőt: ez a tipikus magyar helyzet, amikor az ország egyik felének nem jelent szinte semmit a másik sikere és viszont.” Interjú Csizmadia Ervinnel a Stop.hu-n.
Politikai félreértések
Arra nem számíthatunk, hogy a kampányhoz közeledve a pártverseny és a közbeszéd tisztulni fog, de talán azonosíthatunk néhány okot, ami miatt a pártverseny olyan, amilyen. Szerintünk három alapvető félreértés mutatható ki, amelyeket a politikai paletta különböző oldalának szereplői identitásuk alapjaként dédelgetnek. Írásunk a Népszabadságban.
Politikai normalitás és abnormalitás
Magyarországon 2006-ig (ha kisebb megszorításokkal is, de) „normál-ciklusban” éltünk, azóta azonban „abnormálisban”. Az abnormalitásba való átlépés határpontjaként az őszödi beszéd kikerülésével előidéződő helyzetet tekintem. A miértek megválaszolásáról szól legújabb elemzésünk.
Lépéskényszer
A színpad és a szereplők tehát készen állnak már, a forgatókönyvet viszont még nem ismerjük. Egy dolog azonban biztos: a végletekig legyöngült király lesz a darab főszereplője, nem a majdan helyébe lépő, életerős herceg. Helyzetértékelés a 2010-es parlamenti választások előtt.
A valóság súlytalansága és a hisztéria
A magyar politika egyik legnagyobb kihívása ma nem a deficit, az adósság és az államháztartási hiány, hanem: a valóság-hiány. De ez korántsem mai probléma, sőt: ez a magyar politikatörténet egyik legnyomasztóbb tradíciója. Egyszerűen nincs nálunk olyan párt (pláne liberális), amely mondjuk az alkalmazottak és a munkások pártja lenne, és nincs más párt sem, amely a többi társadalmi réteget képviselné. Elemzésünk a német és magyar példákról.
Püspöki körlevél az újpogányságról – támadás a Jobbik ellen?
2002-es és 2006-os választási körleveiben a püspöki kar gyakorlatilag teljesen nyíltan biztosította támogatásáról a Fideszt, miközben az alsóbb szinteken a papság igen hatékonyan mozgósította a templomba járó szavazókat. Az utóbbi években azonban csökkent az egyház politikai aktivitása, így feltehetőleg sok jobboldali választóban felmerülhetett, hogy a katolikus vezetés elbizonytalanodott a Fidesz támogatását illetően.
Az egészségügy elkerülhetetlen átalakítása
Választ kell adni arra a kérdésre, hogyan tartható fenn a nemzeti kockázatközösség és a teljeskörű ingyenes ellátás úgy, hogy az elöregedő társadalomban a járulékfizetők száma folyamatosan csökken.
Koncentráció és döntés
Elemzésünkben azonban – ha dicsérni nem is, de – nem temetni jöttünk a kis pártokat. Ezeknek a kispártoknak a mostani helyzetét és vergődését, épp úgy döntések eredményezték ugyanis, mint azt, hogy a Fidesz 1994 után parlamenti küszöbpártból a 2000-es évekre nagy néppárttá vált.
Az állam destabilizálódása
Az állami szerep megrendülésének, destabilizálódásának kísérleti laboratóriumává vált Magyarország. Míg korábban a diktatúrából a demokráciába való átmenet egyik kelet-közép-európai laborja volt az ország, jelen pillanatban a széttartó, diszfunkcionális struktúrák iskolapéldája. Nemzetközi példák révén mutatjuk be hol tart Magyarország.
A hitel stádiumai
Ezt a bűvös valamit ebben az írásban makrogazdasági egyensúlyteremtésnek, vagy röviden csak „makrósításnak” nevezzük. Belepirul persze az ember, ha Eötvös munkáját olvasván arra gondol, a reformhoz 163 év után sem vagyunk közelebb, mint az ő korában, ellenben kormányaink és pénzügyéreink pontosan ugyanolyan makro-logikában kezelik a (pénzügyi) válsághelyzeteket, mint ahogyan modern Magyarország történetében mindig.
Pártfrakció vagy frakciópárt
A frakciószakadások sajátossága, hogy kialakul egy hatalmi centrum az adott képviselőcsoportban, amely nem ért egyet a párt politikájával, s ez szembefordítja a frakció többi tagjával is. A szakadásokat annak mentén lehet tematizálni, hogy a frakciószakadás együttjár-e pártszakadással illetve, hogy a renitens képviselők egy másik párt képviselőcsoportjába lépnek-e be. Áttekintésünk az 1990 utáni eseményekről.
Rejtőzködő ideológiák
Összefoglaló elemzésünk és leírásunk az uralkodó magyarországi politikai ideológiákról.